Szegedi viharvadász dokumentálta a parajdi sóbányát sújtó frontot +fotók

Sütő Máté szegedi fotós és viharvadász dokumentálta azt a szupercellát, amely később súlyos - a parajdi sóbányát is veszélyeztető - árvizeket és heves esőzéseket okozott Erdélyben.

Lencsevégre kapott vihar – magyar szemmel

Sütő Máté, a szegedi viharvadász a napokban Partium térségében járt, ahol barátaival a Kárpátok nyugati vonulataitól északra próbálta elcsípni a kialakulóban lévő frontokat. A Temesvártól délre fekvő Gátalja és Rafna között sikerült is találkozniuk azzal a látványos és veszélyes szupercellával, amely később a parajdi sóbánya katasztrófáját és számos erdélyi település elárasztását okozta.

Jég, sárfolyam, felhőszakadás

„Ahol mi voltunk, ott inkább a 8–10 centiméteres jég jelentett problémát” – mondta el a Sokszínű Vidéknek Máté. Bár az általuk követett szakaszon nem alakultak ki jelentősebb árvizek, a sárfolyamok már megjelentek. A fotós szerint a szupercella utáni ciklon volt az, ami keletebbre, például Székelyföldön komoly csapadékot hozott, és ott okozta a legnagyobb károkat.

Más terep, más vihar

Sütő Máté úgy látja, hogy a az érintett területen előforduló viharok jellege kissé eltér a hazaiaktól. A különbség egyik oka, hogy az érintett térségekben erősebb a kontraszt a meleg és hideg légtömegek között, ráadásul tartós volt a nedvesség utánpótlása is, így a szupercella „be tudott ágyazódni” és komoly károkat okozott.

A terepviszonyok is közrejátszanak: míg Erdélyben egyes részek gyorsabban válhatnak sárfolyam-veszélyessé, addig Magyarországon főleg a Dunántúli-dombság és az Északi-középhegység mutat hasonló viharérzékenységet.