Ezermilliárdos adómérséklésre lenne szükség

– A járványügyi adatok alapján világos, hogyitt a második hullám, az ugyanakkor még nem sejthető, mikor lesz tömegesen használható oltóanyag, vagyis mikor jöhet el a válsághelyzet vége. Milyen szempontok szerint kell ilyenkor gazdálkodni az állam vagyonával?
– Az ugyan kétségtelen, hogy sok a bizonytalanságra okot adó tényező, de a tennivalók egyértelműen meghatározhatók. S nemcsak az állam feladata, mozgástere látható előre pontosan, hanem az is, hogyan kell cselekedniük a családoknak és a vállalkozásoknak. Bár a szerepek eltérők, a különböző érintetteknek azonos módon kell gondolkodniuk. Aki most átengedi magát a pesszimizmusnak, az álhíreket terjeszt, akit pedig elcsábít az idea­lizmus, azt a naivitás keríti hatalmába. Az egyetlen járható út a helyzet reális értékelése, minden más hozzáállás vakvágányra vezet.

– Mit mutat a helyzet reális értékelése például a közpénzek elköltése szempontjából?
– A kiindulópont az, hogy gyökeresen és végérvényesen megváltozott a minket körülvevő gazdasági környezet. Ez bizonyos formában a vírus okozta válság nélkül is megtörtént volna, hiszen a múlt év végén, az idei elején több, a világgazdaság szempontjából meghatározó országban is a megtorpanás, a visszaesés jelei mutatkoztak.A pandémia viszont döntően befolyásolja a hétköznapi életet, brutális nyomást helyez a társadalomra, s önkorlátozásra kényszeríti az embereket. Átalakulnak a mindennapok, és ennek lenyomata a gazdaságban azonnal megjelenik, például úgy, hogy visszaesik a fogyasztás és nő a megtakarítás fontossága. A kormánynak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné.

– Nagy különbség van a kettő között?
– Óriási. Aki válságot kezel, az rövid távon gondolkodik, adót emel és megszorításokat vezet be. Aki viszont észreveszi, hogy átalakultak a viszonyok, és az új feltételekhez igyekszik igazodni, az felkészül a változásra, ezért adót csökkent és szélesíti a lehetőségeket. – A politika szereplői a legváltozatosabb ötletekkel rukkolnak elő mostanában. Az ellenzék például sok egyéb mellettalapjövedelmetadna ésforgalmi adót csökkentene, vagyis a maga módján szélesítené a lehetőségeket.
– Az Állami Számvevőszék elnökeként általában nem minősítek pártpolitikai ötleteket, de a mostani ígéretdömping ügyében úgy érzem, meg kell szólalnom. Jóformán nem telik el úgy nap, hogy ne dobnának be újabb ötleteket, ne költenének el elméletben újabb és újabb százmilliárdokat mindenféle juttatásokra. Elképzeléseik nagy része ugyanakkor színtiszta demagógia, olyan frázis, amelyet rendszerint az ötletgazdák minősítenek populistának, üldözendőnek. Egyébként a szócsatákat hallgatva az az érzésem, hogy két világnézet jelenik meg ma a hazai politikában. Az egyik szemlélet szerint olyan válság a mostani, amit segélyekkel kell kezelni, vagyis csak túl kell élni a krízis időszakát, és majd visszazökken az élet a régi kerékvágásba. Csakhogy ez a felfogás téves, mert nem juthatunk vissza oda, ahol például januárban voltunk. A magyar politika másik iránya szerint – s ezt követi a kormány – a befektetés a lényeg, mert magától nem tér vissza a fejlődés időszaka. Én ezt a felfogást tartom helyesnek.

– Mit érthetünk befektetés alatt, azaz milyen állami intézkedéseket tartana most szükségesnek?
– Nem lehet vitás, hogy a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, s ez leginkább úgy kerülhető el, ha nő a munkavállalók, a családok jövedelme. Válsághelyzetben ugyanakkor nem lehet reális elvárás, hogy a vállalkozások a saját maguk erejéből emeljék jelentősen a fizetéseket, vagyis az államnak kell megfelelő lépést tennie. A megfelelő lépés pedig most a kormány egyik régi tervének megvalósítása, az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi alkalmazása lenne.

– Tehát azt javasolja, hogy az szja jelenlegi 15 százalékos kulcsát tíz százalék alá mérsékelje a kormány?
– Igen, ezt.

– Mégis mennyi idő alatt?

Számításaink szerint egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül, azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél.

Véleményem szerint a változtatással nem szabad sokat várni, s nem szabad elaprózni. Akár a jövő év elején is végre lehetne hajtani egyben a csökkentést, de azt is megfelelőnek tartanám, ha két lépésben, 2021-ben és 2022-ben lenne három-három százalékpontos szja-mérséklés. Ezzel a kormány minden további intézkedés nélkül elérhetné, hogy a fizetések reálértéken maradjanak.

– Van most erre ezermilliárd forint?
– Nagy vonalakban és leegyszerűsítve tekintsük át az állam anyagi lehetőségeit. Magyarország támaszkodhat saját belső forrásaira, ezek mellett kölcsönt vehet fel és különféle összegeket kap az Európai Uniótól. Az utóbbinál maradva: az unió hatalmas mentőcsomagot alakított ki nemrégiben. Úgy vélem, a kormány jól döntött, amikor nem akadályozta meg a folyamatot, nem állta útját például a közös hitelfelvételnek. Ha az unió pénzt ad, érdemes elfogadni, s lesz is helye az összegeknek. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a válság elleni küzdelemhez az EU-tól eddig egyetlen eurócent sem érkezett, az első ilyen tételek leghamarabb január környékén futhatnak be. S leginkább a beruházások, a fejlesztések, vagyis a különféle építkezések költségeinek kifizetésére szolgálhatnak.

További részletek ITT olvashatók.