Növeli exportját a Gyulai Húskombinát Zrt.

A Gyulai Húskombinát Zrt. termelési volumenének exporthányadát a korábbi évek 10-15 százalékáról 30 százalékra növeli az idén, miután jelentősen emelkedett az Oroszországba kiszállított májas termékek mennyisége - közölte a nádudvari székhelyű HAGE-Nagisz csoporthoz tartozó nagyüzem vezérigazgatója sajtótájékoztatón hétfőn, Gyulán.

Ruck János

ismertette: az orosz megrendelésnek köszönhetően a májasfélékből a tavalyi háromezer tonna helyett immár ötezer tonnát állítanak elő, így tudták pótolni a korábbi években visszaesett hazai keresletet az évi 10-12 ezer tonnás termelési volumenen belül. Számításai szerint a termelési volumen emelkedésével elérhetik idén a tízmilliárd forintos árbevételt, ezzel stabilabb piaci viszonyokra és gazdálkodásra rendezkedhetnek be. Ruck János korábban az MTI-nek arról számolt be, hogy tavaly a korábbi, évi 10 ezer tonnás késztermék-értékesítés csaknem 13 százalékkal csökkent, így bár üzemi szinten 170 millió forinttal lefaragták a költségeket, sőt a termelés racionalizálása érdekében több mint 400 millió forintot is befektettek, mégsem sikerült elérni a nullszaldós gazdálkodást. Az idén, év elején megkötött szerződések azonban azt mutatják, hogy 2011-ben egy-másfél milliárd forinttal növekedhet az árbevétel - tette hozzá. A húskombinát két brand-terméke a gyulai és a csabai kolbász, valamint a kenőmájas. A kolbászfélékből évente négyezer tonnát, míg a fennmaradó mennyiséget a kiegészítő felvágott-félék és konzerv-termékek adják. Az orosz piacon való megjelenés azt is jelentette a húskombinát számra, hogy a májas-feldolgozó vonalon is két műszakban termelnek, amit közel ötven dolgozó felvételével tudtak megoldani, így a vállat létszáma elérte a 450 főt. A vezérigazgató számítása szerint szilárd piaca van Magyarországon a brand-termékeiknek, így a gyulai és csabai kolbásznak, valami a kenőmájasnak is. Utóbbi termékből évek ót a hazai piac harminc százalékát birtokolják. Elhangzott, a gyulai húsipar immár 143 éves múltra tekint vissza, hiszen 1868-ban egy közvágóhíd megépítésével kezdődött a feldolgozás. Az első sikert az 1910-es brüsszeli világkiállításon aratták a gyulaiak, amikor

Balogh József

gyulai kolbásza aranyérmet nyert. Hasonló eredményt ért el 1935-ben

Stéberl András

is, szintén Brüsszelben, aki megteremtette az ipari méretű szárazkolbász-gyártást a városban. A gyulai kolbász 2001-ben Magyar Termék Nagydíjat nyert, majd kiérdemelte a Hagyományok, Ízek, Régiók védjegyhasználatát is. A gyulai és a csabai kolbász is jogosult az Európai Bizottság földrajzi eredetvédelmére is. A vállalat 2008-ban a fogyasztók körében elismert márkaként kiérdemelte a Superbrands-díjat, majd pedig 2010-ben a MagyarBrands rangsorban a második legismertebb fogyasztói márka lett a Gyulai. A hétfői sajtótájékoztatón vehette át a Bussines Superbrands elismerését a vállalat kiváló üzleti kapcsolataiért Ruck János

Wiszkidenszky Andrástól

, a Superbrands Magyarország képviselőjétől. Az adományozó szervezet részéről elhangzott, hogy a világ 87 országában vizsgálják a márkákat, s ez alapján a nemzeti bizottságok döntik el melyek azok, amelyek a fogyasztók elismerését vívták ki, illetve melyek azok, akik a kereskedelmi partnerek megelégedését is. A Bussines Superbrands díjat 2008-óta ismerik el Magyarországon, s ez a státusz megerősíti az adott márka pozícióját, növeli presztizsét és megkülönbözteti versenytársaitól - mondta egyebek mellett Wiszkidenszky András.