Belyó Pál: A válságnak hosszú távú hatásai lesznek Magyarországra

A gazdasági, és a nyomában kialakuló társadalmi válságnak hosszú távú hatásai lesznek Magyarországra - jelentette ki Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója kedden Szegeden.

Elemzői vélekedés szerint egy-másfél év múlva rendbe jöhet a világgazdaság fejlődőképes része, a magyar gazdaság felépítése azonban valószínűleg nagyon nehéz és hosszú út lesz - mondta a szakember a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásán. A válság leküzdésének egyik kézenfekvő módja az állami gazdaságélénkítés a beruházások fokozásával, illetve a fogyasztás serkentésével, például a lakosságnak adott adókedvezmények segítségével. A magyar válságkezelés érdekessége, hogy erre nincs pénz, csak a források átrendezéséről lehet szó - fogalmazott

Belyó Pál

. Az idén a magyar gazdaság visszaesése az Ecostat vezetője szerint 4 és 5 százalék közötti lesz, az ipari termelés várhatóan 15 százalékkal esik, a háztartások fogyasztása mintegy 5 százalékkal csökken majd. Az általános forgalmi adó kulcsainak változása - a kedvezményes 18 százalékos kulcs bevezetése ellenére is - az alacsonyabb keresetűeket fogja legkedvezőtlenebbül érinteni. Az általános áfakulcs 5 százalékos emelését a kereskedők valószínűleg kénytelenek lesznek áthárítani a fogyasztókra - jelezte a szakember. Az Ecostat által elvégzett szimulációs számítások szerint az adóátrendezések összességében a jól kereső közalkalmazottak anyagi helyzetére hatnak majd legkevésbé negatívan, s az alacsony jövedelmű közalkalmazottak helyzetét rontják majd leginkább. A kutató úgy látja, a kormány által bejelentett kiigazító lépések előbb utóbb megértésre találnak annak ellenére, hogy a munkavállalói szervezetek még élénken tiltakoztak ellene.

Lengyel Imre

, az SZTE Gazdaságtudományi Karának professzora a vitaindító előadásra reagálva kifejtette, az egyik legkomolyabb problémával, az ország gazdasági kettészakítottságával nem foglalkozik a gazdaságpolitika. A területi különbségeket tekintve az uniós tagországokat vizsgálva Magyarország hátulról a harmadik: míg a közép-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP az EU átlag 110 százaléka, addig a Dél-Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarországon alig haladja meg a 40 százalékot. Ezen a helyzeten az uniós források sem javítanak érdemben, mivel egy részüket presztízs-beruházásokra és egymás hatásait kioltó programokra pazarolja el az ország - vélekedett az egyetemi oktató. A válságon várhatóan hamar túljutó, fejlett Közép-Magyarországon segíthetnek a "finomhangolás" jellegű lépések, az ország felének azonban gyökeresen más megoldásokra lenne szüksége - hangsúlyozta Lengyel Imre.