Papi hivatás: Krisztust adni az embereknek

Június 20-án, szombaton a szegedi székesegyházban Kiss-Rigó László püspök pappá szentelte Andrási Elemér, Antal Imre, Biacsi József, Forgó Miklós és Tóth Roland diakónusokat, a Szent Gellért Szeminárium növendékeit. A püspök ugyanakkor a Szentatya által június 19-étől meghirdetett papság éve kapcsán elmondta: az esztendő nem azt tűzi ki célul, hogy a papok társadalmi elismerése nőjön, hanem sokkal inkább a szolgálattevők identitásbeli növekedését szeretné ösztönözni. A papi hivatásra készülésről, a pálya előtti érzéseiről Andrási Elemérrel beszélgettünk.

Akárcsak a június 14-i ezüstmisék esetében, a papszenteléskor is érdekes lehet, hogy a papság éve milyen üzenetet hordoz a szolgálatra készülők számára. A papság évét

Vianney Szent János

halálának 150. évfordulójához kötik,

Andrási Elemér (felső képünkön jobbra)

elmondja: az ő élete nagyon megragadó számára, ő a gyóntatók védőszentje. „A papi hivatás gondolata 14 éves koromban érlelődött meg bennem, akkor éreztem az Úristen hívó szavát" - kezdi mesélni elhívásának történetét Andrási Elemér. „Az imádságomban mindig kértem a Jóistent, hogy világosítsa meg az elmémet és értelmemet, hogy amit érzek, valóban az lesz az én életutam. Fokozatosan kaptam rá választ, hogy igenis a Mennyei Atya hív a papi pályára, hogy beálljak az Ő apostolai közé" - vallja az atya. Mint mondja, a felelősségteljes pályájára elsősorban az imádság által készül: „Kérem a Mennyei Atyát, hogy valóban az Ő szent akaratát tudjam teljesíteni mindig, minden nap." Andrási Elemér arról is beszélt: egyelőre nincsenek hosszútávú tervei, hiszen a felszentelés után derül ki, hogy melyik településre küldi őt a püspök - és minden közösség más.

„Mi papok, illetve leendő papok, Krisztus képmásai vagyunk,

alter Christus

. Nekünk az embereknek Krisztust kell adnunk, nem önmagunkat. Épp ezért az életpéldánk sem lehet más, mint Krisztus példája" - összegzi a papi hivatást az atya, és hozzáteszi: nagyon várta a szentelést, ugyanakkor egy kis félelemmel is tekint a jövő felé a nagy felelősség miatt, mert úgy érzi, hogy még vannak hiányosságai. „Persze tudom, hogy ha kérem az Isten segítségét akkor pótolja bennem mindazt ami hiányzik. De úgy gondolom, hogy egy keresztény embernek nem szabad félnie semmitől sem.

II. János Pál

pápa is beiktatása után azt üzente: 'Ne féljetek'." Andrási Elemér azt is elmondta: örül, hogy befejezte a tanulmányaimat, hiszen kemény öt év áll mögötte. Próbálom azt az életet élni, amire az Isten meghívott, és amit elvár tőlem minden nap" - ehhez kívánjuk mi is Isten áldását minden frissen felszentelt atya szolgálatára.