Gulyás Gergely szerint a legsötétebb időket idézi a fotók retusálása


A vidéki közösségek támogatására indította el egy évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Bálint Sándor Jólléti Programot a Csongrád-Csanád vármegyei Ruzsán. Az ötéves kezdeményezés célja, hogy az egyetem oktatói, kutatói, hallgatói és szakemberei közvetlenül is segítsék a kisebb településeken élőket, elsősorban egészségügyi, oktatási és közösségi programokon keresztül.

A program első évének eredményeit bemutató rendezvényen Fendler Judit, az egyetem kancellárja arról beszélt, hogy a kezdeményezéssel olyan szolgáltatásokat próbálnak közelebb vinni a vidéken élőkhöz, amelyekhez a nagyobb városokban vagy Budapesten jóval könnyebb hozzáférni. Az elmúlt év során összesen 63 rendezvényt szerveztek, amelyeken közel háromezren vettek részt.
A tapasztalatok szerint a legnagyobb érdeklődés az egészségmegőrző és szűrőprogramokat övezte, de népszerűek voltak a fenntarthatósági, környezetvédelmi és tudománynépszerűsítő események is. A térség- és agrárfejlesztési tanácsadások ugyanakkor kevesebb érdeklődőt vonzottak a vártnál.
Az egyetem az Év karitatív egyeteme elismeréssel járó ötmillió forintos díját is Ruzsa önkormányzatának ajánlotta fel.
Paulik Edit, az SZTE Népegészségtani Intézetének professzora ismertette a szűrőprogramok tapasztalatait. Az elmúlt egy évben 610 ember vett részt a vizsgálatokon, a résztvevők többsége nő volt. Az adatok szerint a településeken élők egészségi állapota több területen rosszabb az országos átlagnál.
A vizsgálatok alapján a résztvevők 73 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt, szinte minden második embernél magas vérnyomást találtak, míg 12 százaléknál cukorbetegséget diagnosztizáltak. Külön problémát jelent a dohányzás terjedése a fiatalabb korosztályokban, elsősorban az elektronikus cigaretták és az új típusú dohánytermékek használata miatt.
A szakemberek szerint ugyanakkor biztató jel, hogy a dohányzók jelentős része szeretne leszokni, amit célzott programokkal lehetne támogatni.
Várbíró Szabolcs, az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány után sok női páciens rendkívül elhanyagolt állapotban jut el szakellátásra. Emiatt indították el a kísérleti nőgyógyászati szűrőprogramot is.
Az öt szűrőnap során mintegy 240–250 nő vett részt emelt szintű vizsgálatokon. A résztvevők tíz százalékát további szakellátásra irányították, további tíz százaléknál pedig kontrollvizsgálatot vagy további kezelést tartottak szükségesnek.
A professzor kiemelte: az érintett korosztályban sikerült 60 százalék fölötti átszűrtséget elérni, ami országos szinten is jelentős eredménynek számítana. Az SZTE célja, hogy a ruzsai tapasztalatokat később más településeken is hasznosítsák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.