Unió hazánkat elmarasztaló döntés után LMBTQ-csatorna indul Magyarországon
Innovációs Díjat nyert a szegedi egyetem fiatal kutatója
Fényjelekké alakítaná a sugárzást a Szegedi Tudományegyetem fiatal kutatójának fejlesztése. Az Innovációs Díjjal elismert projekt új anyagcsaládot használ, amely pontosabb és költséghatékonyabb detektorokat tehet lehetővé. A szegedi kutatás azt bizonyítja, hogy a hazai tudomány kézzelfogható válaszokat adhat a jövő technológiai kihívásaira.
A láthatatlan világ megértése mindig a tudomány egyik legnagyobb kihívása volt. Az ionizáló sugárzás szabad szemmel nem érzékelhető, mégis jelen van környezetünkben, és szerepe kulcsfontosságú az orvosi diagnosztikában, az ipari biztonságban, a részecskefizikában vagy éppen az űrkutatásban. Most egy szegedi kutatás új lendületet adhat ennek a területnek.
Fényvillanásból születő mérés
Hajdu Cintia, a Szegedi Tudományegyetem Kémia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója Innovációs Díjat nyert a Leginnovatívabb PhD-munka kategóriában. Elismerését olyan újgenerációs sugárzásérzékelő anyagok fejlesztéséért kapta, amelyek a sugárzást apró fényvillanásokká alakítják.
Ezeket az anyagokat szcintillátoroknak nevezik. Működésük lényege, hogy amikor sugárzás éri őket, felvillannak. A műszerek ezt a fényt érzékelve képesek megállapítani a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját.
Új anyagcsalád Szegeden
A kutatás középpontjában a réz–halogenid alapú anyagok állnak. Ezeket nem hagyományos kristályként, hanem mikrométeres vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. Ez a megoldás számos előnyt kínál: stabilabb működést, kisebb háttérzajérzékenységet és pontosabb mérést az alacsonyabb energiájú sugárzások esetében.
Nem mellékes szempont az sem, hogy az új technológia ipari méretekben is gyártható lehet. Ez jelentősen csökkentheti a jövő detektorainak előállítási költségeit.
Laborból a gyakorlatba
A fejlesztés során a mintákat UV-fénnyel vizsgálják. Ha az anyag ilyenkor világítani kezd, az annak jele, hogy megfelelően reagál a külső gerjesztésre. A kutatók ezután részletesen elemzik a szerkezetet, az összetételt és az optikai tulajdonságokat, mielőtt nagyenergiájú tesztekre továbbküldenék a mintákat.
Az alkalmazási lehetőségek rendkívül szélesek: sugárzásmérő műszerek, orvosi diagnosztikai berendezések, kutatólaborok és akár űripari rendszerek is profitálhatnak a szegedi eredményekből.
Hazai tudásbázis, nemzetközi jövő
A kutatás témavezetői Dr. Janáky Csaba és Dr. Samu Gergely Ferenc, a projektben pedig a debreceni ATOMKI kutatói is részt vesznek. A szegedi és debreceni együttműködés jól mutatja, milyen komoly értéket képvisel a hazai tudományos összefogás.
A mostani díj nemcsak egy tehetséges fiatal kutató sikere, hanem annak bizonyítéka is, hogy Szegeden olyan műhelymunka zajlik, amely a jövő technológiai megoldásait alapozhatja meg.
További híreink:
