Az SZTE lett az Év Egyeteme 2025-ben: innovációban első a szegedi tudásközpont

Kiemelkedő szakmai elismerésben részesült a Szegedi Tudományegyetem: 2025-ben elnyerte az Év Egyeteme címet az Innovativitás kategóriában – jelentették be május 29-én a budapesti Várkert Bazárban, a Kulturális és Innovációs Minisztérium rangos díjátadó gáláján.

A hazai felsőoktatás nyolc kategóriában díjazott kiválóságai között három területen is az élmezőnybe került az SZTE: az Innovativitás mellett a Családbarát működés, valamint a Kultúra- és művészetpártolás kategóriájában is a legjobbak között végzett a szegedi egyetem. Az intézmény ezúttal a folyamatos megújulásra, kutatási kiválóságra és hallgatóközpontú működésre épülő szemléletéért kapta meg a legfőbb elismerést.

– fogalmazott Rovó László rektor.

Az SZTE – amely hazai és nemzetközi rangsorokban is rendszeresen a legjobbak között szerepel – egyedülálló módon hozta létre az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központot. Ez a szervezet klaszterekbe szervezve támogatja az intézmény bionikai, gyógyszerfejlesztési, környezettudományi és mesterséges intelligencia alapú kutatásait – hangsúlyozva az ötletek gyakorlati hasznosulását.

A minisztérium célja ezzel az új díjjal, hogy kiemelje azokat az intézményeket, amelyek valóban aktívan alakítják Magyarország jövőjét – nemcsak oktatással, hanem valós társadalmi hatással bíró innovációval.

Az elismerés Szeged és a Dél-Alföld számára is komoly visszaigazolás: az SZTE nemcsak a régió motorja, de az egész ország egyik tudásalapú pillére, amely a jövő generációit készíti fel a holnap kihívásaira.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a magyar felsőoktatás gáláján kijelentette: a hazai egyetemek sikeres megújuláson mennek keresztül, és egyre jobban teljesítenek a nemzetközi porondon is. Mint fogalmazott: „a kiváló egyetemek között is ma a legkiválóbbakat ünnepeljük”.

A miniszter szerint az elmúlt öt évben a magyar egyetemek szakítottak a szocialista nagyvállalati örökséggel, és új fejlődési pályára álltak. Jelenleg egy magyar egyetem szerepel a világ legjobb 1 százalékában, három a legjobb 2 százalékban, összesen 12 egyetem van az első 5 százalékban. Eközben nőtt a hallgatók létszáma, erősödtek a vidéki egyetemek, egyre több hátrányos helyzetű fiatal szerez diplomát, élénkült a sport- és diákélet, valamint dinamikusan nő a külföldi hallgatók száma.

A miniszter szerint ugyan mindig lesznek, akik ezeknek a sikereknek nem örülnek, de ez csak erősíti az egyetemek tenni akarását. Ennek jegyében indult el az Egyetem 2030 program, amelynek célja:

• egy magyar egyetem kerüljön be a világ 100 legjobbja közé,
• több magyar egyetem szerepeljen Európa top 100-as listáján is.

Ha Brüsszel jogtalan döntésekkel bezárna ajtókat, akkor a magyar felsőoktatás a Pannónia és Hu-rizont programokon keresztül nyit a világ felé.

Az egyetemek már nemcsak oktatási intézmények

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára arról beszélt: a magyar egyetemek ma már a kultúra, a tudomány, a sport és a közélet alakítói is, ezáltal nőtt a felelősségük. A legnagyobb érték, amit képviselnek, az a társadalmi tisztelet és bizalom, amit kivívtak maguknak.

Zárásként hangsúlyozta: „ne azért menjünk egyetemre, mert azt hisszük, hogy az életünk múlik rajta, hanem mert tudjuk, hogy ez így van” – utalva a felsőoktatás stratégiai fontosságára a nemzet jövője szempontjából.