Soha nem látott fejlődés előtt az SZTE

Sajtótájékoztatón jelentette be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) két vezető tisztségviselője, Szabó Gábor rektor és Fendler Judit kancellár, hogy a következő években milyen fejlesztéseket hajtanak végre az intézményben kormányzati és uniós források segítségével. A dél-alföldi felsőoktatás zászlóshajójában úgy látják, soha nem látott fejlődés előtt állhat az SZTE.

„Hála Istennek, nehéz össze adni azokat a számokat, amelyekből kijön, hogy mennyi pénz jut fejlesztésre. Az biztos, hogy 60-65 milliárd forintnál nem kevesebb” – fogalmazott

Szabó Gábor

a keddi sajtótájékoztatón, amelyen az egyetemet érintő mintegy másfél tucatnyi fejlesztésről adtak a korábbinál bővebb információt Hozzátette, ez még lehet több, mert törekednek arra, hogy a pályázatokon sikerrel szerepeljenek, már nagyon várják az energetikai korszerűsítéseket megcélzó lehetőségeket. A sok beruházásból csupán néhányat emelt ki. „Az ELI okán nem aggódok, csak a Science Parkja miatt” – mondta. Úgy gondolja, a kiegészítő beruházás nélkül a lézerközpont nem válthat ki valódi gazdasági hatást a térségben. Lényeges, hogy milyen gyorsan tudják kialakítani a parkot, hosszabb távon három-négyezer új munkahelyet remélnek. Az egyetem egyes épületeiben úgy folyik nemzetközi színvonalú oktatás, hogy közben az otthont adó hely rossz állapotú. Ezen állapotok megszüntetése érdekében sorra teszik a lépéseket, ennek részeként körülbelül hárommilliárd forint jut kormányzati forrásból a

Zeneművészeti Kar

teljes rekonstrukciójára és bővítésére, innovatív oktatástechnikai eszköztárral felszerelt gyakorlótermek és koncertterem kialakítására. Hozzátette, az utóbbi években több épületet renováltak, vagy építettek, de még sok helyen szükséges felújítás, például a

Bölcsészettudományi Karnak

kell hamarosan lépnie.

„Az egyetem 240 ingatlannal rendelkezik, ezekből kevés felel meg a követelményeknek” -

Fendler Judit

a rektorhoz csatlakozva kifejtette, hogy a következő években is küzdenek azért, hogy az arányok változzanak. Szabó Gáborhoz hasonlóan ő sem vállalkozott minden fejlesztés felsorolására. Megemlítette azonban, hogy a kormány támogatásával kezdődhet meg a Fül-Orr-Gége Klinika korszerűsítése. Az 1920-as években, Klebelsberg idejében emelt tömbje eredetileg a Gyermekklinika fertőző osztályaként működött, az épület sem méretében, sem belső kialakításában nem felel meg az ellátási igényeknek. Egyedül Szegeden nincs az Orvostudományi Kar és egyéb egészségtudományi karok által használható Elméleti Tömb az orvosi karral rendelkező egyetemek közül, ezen most változtatnak, uniós forrásból ki tudják alakítani. Összességében úgy látja, a szegedi egyetem sikeres – nagyobb részben uniós - pályázatai az oktatás-kutatás és a kutatás-fejlesztés kiválóságát erősítik.