Jövő év végén már kísérleteznek az ELI-ben

Indiából, Dél-Koreából, az USA-ból és Ausztriából is érkeztek olyan kutatók, akik érdeklődnek a szegedi ELI-ALPS iránt. Több mint 200 fő volt kíváncsi a 2017-re datált lézeres kutatóközpont tevékenységét és kutatási technológiáját bemutató csütörtöki workshopra, és arra, milyen feltételeket kínál nekik a Tisza-parti város.

Már harmadik alkalommal ültek össze az ELI-ALPS felhasználói workshopon a világ minden szegletéből érkező kutatók, hogy bővebb információkat szerezzenek a lézeres kutatóközpont tevékenységéről, küldetéséről és kutatási technológiájáról. A szegedi ELI igazgatóságának ezeken a találkozókon van lehetőségük arra, hogy átbeszéljék az érdeklődőkkel, milyen kutatási területek kapnak és kaphatnak helyet a 11 hektáros komplexumban, illetve, hogy egy adott kutatócsoportnak milyen elképzelései és kérései vannak, melyekhez a jelenleg is zajló építkezés még igazodni tud.

A szegedi ELI-ALPS erőssége ugyanis nem a saját kutatás lesz, sokkal inkább azon biológusok, kémikusok gyógyszerfejlesztők eredményeiből profitál, akik otthonukként a lézeres kutatóközpontot választják. Az érdeklődés nagy, több mint 200 fő vendégeskedett Szegeden a csütörtöki workshop ideje alatt, például Dél-Koreából, Ausztriából és az USA-ból is érkeztek élet- és természettudományi szakemberek - mondta portálunk érdeklődésére

Lehrner Lóránt

ügyvezető igazgató. A kutatási technológia - vagyis azok az eszközök, melyeken a tényleges kísérleteket végzik majd - összértéke 30 milliárd forint. A lézereket, másodlagos diagnosztikai eszközöket, mérőeszközöket és az előkészítő laborok berendezéseit várhatóan jövő január közepétől kezdik el beköltöztetni, s ekkor kezdődik meg a mechanikai és elektromos műhelyek berendezéseinek beszállítása is. "Kulcsfontosságú berendezéseink közül az első lézer 2016 májusában, a második pedig 2 hónappal rá érkezik meg Szegedre. Jövő nyárra két nagy lézerberendezésünk teljes egészében működik majd, ennek megfelelően jövő év végére tervezzük az első kísérlet végrehajtását" - ezt már

Osvay Károly

, a szegedi ELI-ALPS kutatási-technológiai igazgatója fűzte hozzá.

Mint ismert, a kutatók négy lézerrendszerrel dolgoznak a központban. Az ELI fő rendszerét biztosító lézereszközt egy litván konzorciumi partner, másik kettőt - köztük a legnagyobbat - egy francia beszállító szállítja le 2017 tavaszára, továbbá a szegedi központnak van egy német partnere is, ahonnan a negyedik, tudományos szempontból az egyik legfontosabb lézerberendezés érkezik. Az ELI-projekt Szeged mellett Bukaresten és Prágában is megépül, bár mindhárom helyszín fő kutatási területe különbözik, Osvay Károly szerint rendkívül fontos, hogy a központok együttműködjenek. Gyakorlatilag már nyitás előtt is napi szintű a kapcsolattartás az igazgatóság tagjai között, kutatási-technológiai szempontból mégis az a legfontosabb, hogy egységes diagnosztikai eszközmérésrendszert hozzanak létre. "A fényforrások paramétereinek mérésére különféle módszerek, eljárások vannak. Amíg belső kutatások zajlanak az intézményben, addig ez nem fontos, azonban ha ezeket a fényforrásokat külső csoportoknak akarjuk kiadni, akkor pontosan meg kell tudnunk mondani, milyen eredményekre számíthatnak majd. Legfőbb feladatunk most az, hogy arról egyeztessünk és egyezzünk meg, milyen paraméterekkel és milyen módszerekkel mérünk majd, s ezen módszerekre mindhárom ELI-épületben hozzunk létre egy-egy minilabort." Osvay Károly megjegyezte, az egységes lézeres és sugárvédelmi szabályok kidolgozása, valamint a kísérleti adatok rendszerezése és archiválása is megoldásra váró feladat. Utóbbi különösen annak tükrében fontos, mert a szegedi kísérletek teszik majd ki a legnagyobb adatfolyamot.