Az Európai Bizottság előtt az ELI - Szent-Györgyi-léptékű fejlesztés

Benyújtották a ELI-lézerközpont nemzetgazdaságilag kiemelt projekt pályázati anyagát az Európai Bizottsághoz. A szuperlézer megvalósítását előkészítő projekt második fázisáról tartott konferenciát az ELI-HU Nonprofit Kft. az SZTE Rektori Hivatalának dísztermében pénteken.

Az úgynevezett második előkészítési projekt közel kétmilliárd forint támogatási összegű. A projektet rendkívüli jelentősége miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeli.

Tölgyesi Viktóriától

, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU-koordinációs igazgatójától a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón megtudtuk, az idén áprilisban meghozott kormánydöntés értelmében a jövőbeli tervekhez és a projekt megvalósításához szükséges támogatási kérelmet benyújtották az Európai Bizottsághoz. Az EB előminősítő szervezete márciusban véleményezte az anyagot, megállapította, hogy az magas színvonalon készült el. Az EU-koordinációs igazgató azt is elmondta, várhatóan ősszel megkezdődhetnek az alapozási és kivitelezési munkálatok. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a humánerőforrás-fejlesztésre is, hiszen az ELI megvalósításánál további fizikusokra, biológusokra, vezető, gépész-, villamos- és mechatronikai mérnökökre, mérnök informatikusokra, valamint szakmunkásokra és technikusokra lesz szükség. Az ELI-ALPS (Extrem Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt megvalósítása már az EB jóváhagyását megelőzően megkezdhető, indulhat a közbeszerzések előkészítése.

Előkészítve az infrastruktúra

Az előkészületek során a lézerközpont tíz, illetve a környezetét jelentő hat hektáron megtörtént az infrastuktúra előkészítése, így például a lőszermentesítés és a betonelemek deponálása – mondta el

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: folyamatban van a kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás, kiírására valószínűleg már a napokban sor kerül. Az alapséma tudományos dokumentációjának összeállítása is megtörtént, 59 részfeladatra bontották a tudományos tervet. Az ELI tudományos tanácsa – melyben több mint húsz világhírű, hazai és külföldi professzor foglal helyet – az anyagot minősítette. „Bízunk benne, hogy kutatásfejlesztési megállapodásokat tudunk majd kötni” – így az ügyvezető igazgató.

Termikus stabilitás és rezgésmentesítés

Lehrner Lóránt arról is beszélt, az építésnél fontos szempont a lézerberendezés és a kutatók, mérnökök megfelelő biztonsága és kényelme. Az egyik legfontosabb tényezőnek a termikus stabilitást nevezte, mert finom felületeknél – tükröket és kristályokat is használnak majd – kis hőmérséklet-ingadozás is eltérést eredményezhet a kísérletekben. A másik lényeges feladat a rezgésmentesítés, a fénynyalábnak ugyanis egyenes irányban kell terjednie. A berendezések mechanikai alapozásának annyira stabilnak kell lennie, hogy a lézernyaláb elmozdulása száz méteres terjedést követően 99 százalékos valószínűséggel 50 nanométernél kisebb legyen. Ennek érdekében cölöpalapozást végeznek, a technológiai berendezést egy méter vastag beton alapszerkezetre helyezik majd el. Ez az alaplemez egy álpince alapozású betonteknőben fekszik majd, alulról és oldalról is speciális, rugalmas, rezgésvédelmi célokra kialakított parafából készült ágyazattal megtámasztva, hogy védve legyen a talaj felől érkező rezgések okozta deformálódástól. Ezek mellett más infrastukturális feladat – az ötös főúthoz való csatlakozás, gáz-, ivó- és szennyvízvezeték kiépítése – is megvalósításra vár. Az ügyvezető igazgató végül elmondta, az ELI jelentősége hasonló lesz az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontéhoz, a szegediek életminőségét, az itt élők gondolkodását is meg fogja határozni.

„Szent-Györgyi-reinkarnáció”

Mivel kiemelt állami beruházásról van szó, a megyei kormánymegbízott személy szerint is felelős a megvalósulásáért. A kormányhivatal szakigazgatási szervei az engedélyezéseket még a jogszabályi gyorsításnál is gyorsabban igyekszenek intézni – mondta el

B. Nagy László

Csongrád megyei kormánymegbízott. Kiemelte: az ELI olyan jelentőségű, mintha

Szent-Györgyi Albert

reinkarnálódna technológiai formában – ilyen lehetőség egy évszázadban egyszer adódik – tette hozzá. Az ország, a régió és Szeged feladata lesz, hogy a kapcsolódó 60-70 hektáros területen létesítendő tudományos park segítségével pénzzé tegye a kutatási eredményeket, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a magyar innovációs ötletek ne külföldön hasznosuljanak. Az ELI befektetőket vonz, akik munkahelyeket teremtenek. Szeged így, tudományos eredményei révén válhat a régió központjává – hangsúlyozta a kormánymegbízott. Az ELI az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szerepelő 44 pán-európai érdekeltségű kutatási nagyberendezés egyike. A szegedi lézerközpont két fázisban, az Európai Unió Strukturális Alapjainak társfinanszírozásával valósul meg összesen mintegy 61,3 milliárd forintból. A lézerközpont a tervek szerint 2015-re épül fel, amikorra már a lézertechnológia egy részét is beépítik - ennek fejlesztését egésze 2018-ig tervezik -, így kezdődhet a kutatói munka. Itt lehet majd a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással vizsgálni a világon, a berendezés várhatóan nem csak az ultragyors fizikai alapfolyamatokat teszi megfigyelhetővé, hanem új biológiai, orvosi és anyagtudományi kutatási eredményeket elérését is lehetővé teszi majd.