Ma is Báthory mércéjével mér a szegedi egyetem

Koszorúzással emlékezett meg a Szegedi Tudományegyetem az elődjének tekintett kolozsvári akadémia alapító okiratának 431 évvel ezelőtti kiadásáról.

Báthory István

(1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én adta ki azt az oklevelet Vilniusban, mellyel megalapította a kolozsvári és a szegedi egyetem elődjének tekintett kolozsvári jezsuita akadémiát, „félegyetemet”, a kor szokásának megfelelően egy teológiai és egy bölcsészkarral – mondta el

Pál József

nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes. „Báthory abszolút megérdemli a főhajtásunkat, hiszen ma is érvényes nemzetközi szintű programmal állt elő, nemcsak azért, mert a jelen pillanatban is meghatározó három fokozatot (bakkalaureátusi, magiszteri és doktori) vezette be akadémiáján, hanem mert mindezt oly módon tette, hogy ezek elismertek legyenek Hispániában, Galliában, Itáliában, Spanyolországban – mindenhol a világon. Feltette az európai és világmércét, amihez nekünk is igazodnunk kell” – így a rektorhelyettes. Hozzátette: Magyarország területén ebben az időszakban nem volt egyetem, csupán bizonyos rendekhez kapcsolódó, felsőfokúnak is nevezhető oktatási intézmények. Különösen nehéz körülmények között született meg Báthory jezsuita akadémiája, alig fél évszázaddal a mohácsi vész után, az ország darabokban hevert. Belső ellentétekkel is meg kellett küzdenie a katolikus fejedelemnek a protestáns Kolozsváron. Az akadémia átmeneti megszűnését éppen a vallási küzdelmek idézték elő. Negyedszázad viharos működés után majd egy évszázadra megszűnt, de valahányszor megfogalmazódott Kolozsváron az egyetemalapítás gondolata, az mindig Báthoryból indult ki – hangsúlyozta Pál József. Báthoryt 1571-ben választották erdélyi vajdának és a székelyek ispánjának, 1575-ben pedig a lengyel köznemesség hívta meg királyának. Egyenes, őszinte, takarékos, mértéktartó és olvasott ember volt, ugyanakkor keménykezű uralkodó, aki okos gazdaságpolitikát folytatott, támogatta a bányászatot és a kereskedelmet – tudtuk meg

Tóth Sándor

történésztől, aki

Szekfű Gyula

történészt idézte: Báthory a lengyel trónon is megmaradt magyarnak és erdélyinek, végig figyelemmel kísérte hazáját, hadseregében Lengyelországban is számos székely és magyar katona harcolt. Érzékeny volt a vallás és a kultúra dolgai iránt is, ez is megmutatkozik egyetemalapító szándékában, mikor katolikuspártoló módon a jezsuitákkal hozott létre akadémiát, melynek alapító levelében azt olvassuk, az iskola a vallási tévelygések megszüntetését is hivatott volt szolgálni, és olyan ifjakat képezni, akik a vallás és az állam dolgaiban helyt tudnak állni. A rövid megemlékezés végén megkoszorúzták az egyetemalapító Báthory és a főiskola-alapító

Bethlen Gábor

mellszobrát is.