Egyetem

Nobel-talkshow: Huber biciklizik, Hunt főz + FOTÓK

2012. március 23., péntek

Tudományról, kutatásról, jövőről és hobbikról is beszélgethettek középiskolás diákok a Szent-Györgyi-konferencia Nobel-díjas előadóival a pénteken délután a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében fiatalok számára rendezett nyílt fórumon.

Tizenkét középiskola több mint harminc kiválasztott diákja, valamint egyetemisták töltötték meg a kongresszusi termet, ahol elsőként a 2009-ben kémiai Nobel-díjat nyert

Ada E. Yonathot

faggathatta az ifjúság. A nemzetközi szakmai díj a személyes életét nem változtatta meg tudósnak, mint mondta, így viszont lehetőséget kapott arra, hogy fiataloknak beszéljen a tudományról. Tudósnak lenni azt jelenti, azt kell jelentenie, hogy az a munkád, ami a hobbid is – fogalmazott a kutató. Nem szükséges kutatónak lenni annak, aki nem szereti a tudományt. Tedd, amit szeretsz és tudsz is csinálni – tanácsolta a hallgatóságnak.

A tudomány egyetemről való kilépésének a legjobb módja az, hogy ha a jövő generációja tekintünk, vagyis, ha a középiskolásokat keressük meg – mondta el portálunknak Pál József, a szegedi egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Tizenkét olyan iskolákat választottak ki, ahonnan sok diák kerül a szegedi egyetemre. Közülük kilenc magyarországi, a dél-alföldi régióból, legnagyobb hangsúllyal Szeged, valamint két zentai és egy szabadkai gimnázium képviseltette magát. Tavaly ősszel a szaktanárok és igazgatók segítségével kezdték meg a válogatást. Először hetven főt delegáltak az iskolák, a „vizsgáztatások” során szűkült a kör huszonhétre, majd közülük választották ki azt a kilenc diákok, akik a kilenc Nobel-díjast bemutathatták, illetve két főt tartaléknak. „A vállalkozás jól sikerült, megmozgatta a gimnáziumokat, az életrajzokon keresztül elkezdtek foglalkozni a tudományokkal. A legnagyobb gratuláció mégis a Nobel-díjasoknak jár, akik végtelen közvetlenséggel és egyszerűséggel nyilatkoztak meg, és bölcs tanácsokat adtak a diákoknak” – összegzett a rektorhelyettes.

Aaron Ciechanover

arra a kérdésre, hogy mire jobb emlékezni, a tudományos felfedezés élményére, vagy a Nobel-díj átvételére, így válaszolt: benne lenni a tudományban és felfedezni a természet titkait – ez a boldogság hihetetlen forrása. Hozzátette: a tudományhoz valódi szenvedély kell, ez a legfontosabb, ez nem munka, hanem egy olyan hobbi, amit sosem un meg az ember. Mikor elkezdtünk kísérletezni a bormuslincával, ami végül a Nobel-díjhoz vezetett, nem tudtuk, milyen hasonló is lehet a muslinca az emberhez – mesélte az orvosi-fiziológiai terület kitüntetettje,

Eric Wieschaus

. Mint mondta, a kíváncsiság hajtotta, és az, hogy megtudják, hogy miként fejlődik bármilyek embrió. Tudták persze, hogy ez az orvostudomány számára hasznos, de soha nem látták előre az eredmények közvetlen alkalmazását a humán biológiában. A történet egyik tanulsága az, hogy tudósként az ember majdnem sose tudhatja, milyen fontos az a kísérlet, amivel épp dolgozik, ugyanis más tudósok építhetnek erre a tudásra – így Wieschaus. A világhírű tudósok nem zárkóztak el a könnyedebb kérdésektől sem.

Robert Huberről

megtudtuk, hogy szeret biciklizni, és Szegeden sem tudja nélkülözni a kétkerekűt. Tim Hunt pedig elárulta, ha otthon van, a családja körében, főzni szeret leginkább. „Nem mondhatnám, hogy nagyon jó vagyok benne, de nagyon élvezem” – tette hozzá. „Úgy gondoltam, hogy ez egy jó lehetőség arra, hogy az angolt használjam, illetve az is motivált, hogy orvosi pályára készülök” – mondta el portálunknak a

Peter C. Dohertyt

bemutató

Szepes Borbála

, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium végzős tanulója. Hozzátette, bár Doherty népszerű kutató, de nem ezért választotta, hanem mert nem egy teljesen elvont tudósnak tűnt, hanem meglátta benne a hétköznapi embert is, miközben vele készített interjúkat nézett, illetve utánaolvasott. A

hét elején találkozott vele az iskolájában is

, ahol tiszteletbeli patrónusdíjat kapott, kedvesnek és közlékeny embernek ismerte meg.

SZTE