Birkózik a felvételi keretszámokkal a szegedi egyetem + VIDEÓ
2012. január 28., szombat
A nemrég nyilvánosságra hozott intézményi felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetem több karát arra késztetik, gondolják át, miként tudják segíteni az állami helyek csökkenésével kiszorulókat. Közel ötszázzal kevesebb az államilag finanszírozott alapképzésre felvehető hallgatók száma az SZTE-n, a tavalyi 2978 helyett 2495. Ugyanakkor részösztöndíjas képzésre összesen 1235 hallgatót vehet fel az intézmény.
Míg a 13 képzési terület többségében a tavalyihoz képest nőtt az államilag finanszírozott helyekre felvehető diákok száma,
. A bölcsészettudományi szakokon összesen 270 (a tavalyi 67 százaléka), művészetközvetítésben 60, pedagógusképzésben 175 (a múlt évi 82 százaléka), a társadalomtudományokban 80 diák (a tavalyi 39 százaléka) tanulását támogatja ösztöndíjjal az állam. A gazdaságtudományi képzésben a tavalyi 201 helyett nulla az állami támogatottságú keretszám. Nem jártak jobban azok sem, akik szegedi jogi állami helyre számoltak volna: a jogász szakon a tavalyi 85 helyett most egyetlen állami ösztöndíjat sem kapott az SZTE. Elsődlegesen a természettudományi területeken, illetve az ilyen tanárszakokon, valamint a műszaki képzésben emelkedett az államilag finanszírozottak száma. „Legnagyobb örömünkre szintén nőtt a keretszám az agrárképzés területén” – közölte
Homoki-Nagy Mária
oktatási rektorhelyettes. Ez a szegedi egyetem hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karára nézve kedvező.
Nem így, nem ekkor
„A kormányzat a mai világban úgy látta, túlképzés van a gazdaságtudományi és a jogászképzésben, valamint a társadalomtudomány bizonyos területein. Ezzel szemben azt állítom, hogy jóllehet tagadhatatlanul sok hallgatót képeznek országszerte, a gazdaságtudományban és az osztatlan jogászképzésben nincs túlképzés. Ha az SZTE által a korábbi években végzett hallgatói elhelyezkedési felméréseket vizsgáljuk, azt lehet megállapítani, hogy hat hónapon belül a diplomás hallgatóink körülbelül nyolcvan százaléka el tudott helyezkedni” – szögezte le a rektorhelyettes. Hozzátette: más kérdés – és ebben egyetértenek az oktatási kormányzattal –, hogy vissza kell fogni bizonyos mértékig a jogász-, közgazdász-, illetve a társadalomtudomány egyes területein a képzést. Azonban a rektorhelyettes szerint ezt nem ennyire drasztikusan és nem a jelentkezési határidő előtt három héttel kellett volna megtenni. Ha jóval hamarabb nyilvánosságra hozzák ezt a szándékot, akkor a most 12-dik osztályos tanulók és szüleik is fel tudtak volna készülni arra, hogy hova adják be jelentkezéseiket.
Legyen ön is természettudós!
A tavaly nyári felvételi időszakban kifejezetten pozitív mérleggel zárt a szegedi egyetem, az államilag finanszírozott képzések minden területén növekvő volt az érdeklődés az universitas iránt, így mintegy 15 ezer államilag finanszírozott helyre tudtak hallgatót felvenni – mondta el Homoki-Nagy Mária. A részösztöndíjas rendszer most teljesen új lesz, azon területeken, ahol megengedik, például az informatikaképzésben valószínűleg többen élni is fognak ezzel a lehetőséggel. „Azok viszont a kétségeim, hogy olyan szakokon adnak lehetőséget részösztöndíj igénybevételére, ahova ezidáig jóval kisebb volt az érdeklődés a középiskolák részéről. Három hét vagy egy hónap alatt valószínűleg egy természettudományos képzési területre nem fognak annyival többen jelentkezni, hogy a részképzéses teljes létszámot fel tudjuk tölteni” – fejezte ki aggodalmát a rektorhelyettes.
Olcsó tankönyv, olcsó szállás
Az önköltségek terhének enyhítésére a karok megpróbálnak bizonyos tanulmányi ösztöndíjakat létrehozni. Az lesz a kérdés, hogy tudnak-e a gazdasági szférából támogatást bevonni, ami a kifejezetten jól tanuló hallgatóknak nyújtana ösztöndíj-lehetőséget. Másrészt meg kell nézni annak a gazdasági hátterét, hogy az önköltséges képzésre felvett jó tanulóknak el lehet-e engedni a fizetést, vagy egy részét. Azt is meg kell vizsgálni, miként lehet olcsóbbá tenni képzést – itt nem csak az önköltségről van szó, hanem a hallgatókat terhelő drága tankönyvekről – sorolta Homoki-Nagy Mária. Az oktatók előtt áll a nagy feladat, hogy az egyébként a jövőt jelentő elektronikus tankönyvekből minél többet és minél gyorsabban tudjanak készíteni. „Keveset beszéltek eddig arról, hogy a jelenleg még hatályban lévő kormányrendelet a költségtérítéses hallgatók számára csak minimális százalékban teszi lehetővé a kollégiumi férőhelyek, illetve szociális ösztöndíjak igénybevételét. Az egyetemnek gyorsan át kell gondolnia azt a stratégiát, hogy tud-e elfogadható áron kollégiumot vagy más szálláslehetőséget biztosítani az önköltséges hallgatóknak” – hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes. A professzor asszony portálunknak azt is elmondta, az önköltség minimumát és maximumát a minisztérium határozta meg. Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények az önköltségek minimuma alá nem mehetnek, ezt csak a hitéleti képzést folytató egyetemek tehetik meg. Azt is megtudtuk, a szegedi egyetem szakjai nagyrészt a minimum, vagy ahhoz közeli költséget kérnek. Tekintse meg a Telin TV Homoki-Nagy Mária rektorhelyettessel készített interjúját is (Szeged Ma hírműsor, 2012. január 27.)!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.