Szolgáltatásfejlesztés az egyetemen: űrhajót építettek, beszállnak-e a hallgatók?

Konferenciával zárult a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói és intézményi szintű szolgáltatásainak fejlesztését célzó projekt. A program öt fő területre irányult: diplomás pályakövetés, Alumni, tehetséggondozás, komplex hallgatói szolgáltatások és vezető információs rendszer.

15 évvel ezelőtt a Bokros-csomag kapcsán indult el a felsőoktatás szakértők által kidolgozott fejlesztési terv szerinti reformja – kezdte történelmi kitekintéssel köszöntőjét

Rácz Béla

rektorhelyettes. 1996-ban fogalmazódott meg, hogy szükség van egy vezetői információs rendszerre (VIR), meg kell ismerni a hallgatók igényeit, és fontos lenne, hogy az öregdiákok elmondják, milyen haszonnal forgatták az alma materükben megszerzett ismereteket. A most lezárult TÁMOP-projekt ezekre a kérdésekre adott válaszokat.

Fokozódó versenyben

Görög Márta

projektvezető elmondta, a 2000-ben létrejött, integrálódott Szegedi Tudományegyetemen egy előző projekt révén alakultak ki a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat biztosító szervezetek, mint az Alma Mater, vagy a Karrier Iroda. Ezeket kellett a jelenlegi pályázati forrásból továbbfejleszteni, hogy az akkor elért eredményeket meg is tudják őrizni. A megváltozott környezet újabb kihívások elé állította a projekt megvalósítóit, az új hallgatói igényeknek megfelelően kellett fejleszteniük. Már korábban felismerték, hogy az egyetemnek nemcsak az aktív hallgatóit kell a szó jó értelmében kiszolgálnia, hanem kedvező képet kell közvetíteni a középiskolások, illetve azok szülei felé is, hiszen be kell vallani: egyre fokozódó verseny mutatkozik a felsőoktatás „piacán” is az intézmények között. Újabb megpróbáltatást jelentenek a munkaerőpiac sokat emlegetett változó elvárásai. Közben szembesülnie kell az egyetemnek azzal a ténnyel, hogy a korábbi mikroközösségek nem léteznek immár, a régi egyetemi évek kisközösségeinek mentorálási, életvezetési tanácsadási funkcióját másnak kell átvennie. Ezek a kapcsolatok az információs társadalom hozta virtuális térexpanzióval áthelyeződtek az internet világába, amihez az egyetemnek is alkalmazkodnia kellett, ezért web 2.0-es fejlesztéseket is kellett eszközölniük szinte valamennyi területen.

Űrhajósok nélkül…?

A kutatóegyetemi minősítést elnyert SZTE-t öt központi területen fejlesztették. Kihasználva az online világ nyújtotta lehetőségeket, diplomás pályakövetési rendszert internetes alapúvá tették, de online felületű tanácsadást vezettek be, sőt, egyedülálló módon ez angol nyelven is elérhető, és speciális képzési igényű hallgatóknak is rendelkezésére áll. A vezető információs rendszer keretében olyan információ-menedzsment megoldást kerestek, mellyel a döntéshozók az egyetem teljesítményének adatokon nyugvó elemzését, értékelését végezhetik el. Fókuszba kerültek az Alumni-szolgáltatások – az öregdiákokkal való aktív kapcsolattartás az SZTE Alma Mater szervezetén keresztül. Végül komplex hallgatói szolgáltatásokat hoztak létre az egyetemen, melyek a hallgatók életviteli és munkaerő-piaci felkészülését segítik. Külön hangsúlyt fektettek a tehetséggondozásra. Görög Márta kiemelte: a fejlesztésekkel ők képletesen szólva űrhajót építettek, az a nagy kérdés, vajon valóban akarnak-e a hallgatók Holdra szállni…?

Pályázatvadászat

Fonyó Attila

, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztályának referense elmondta, a kapacitások fenntartása és fejlesztése intézményi érdek és kötelezettség is. A felsőoktatás abba az irányba halad, hogy az intézmények egyre inkább rá lesznek utalva arra, hogy megragadják a pályázati forrásokat. A pályázati lehetőségek fókusza a következő időszakban a vidéki egyetemekre, főiskolákra koncentrálódik, tehát a konvergenciarégiókra, és főként a K+F tevékenységek számíthatnak támogatásra, illetve szeretnék a projektek révén bekapcsolni az intézményeket az európai vérkeringésbe. Az előadó feladatként jelölte meg a felsőoktatási intézmények profiltisztítását is, vagyis hogy minden intézmény arra koncentráljon, amiben valóban jó. Az elkövetkező időszakban többek közt a pedagógusképzésre, a gyakorlati orvosképzésre, a tudománynépszerűsítésre (például a Kutatók Éjszakájához hasonló rendezvényekkel), illetve a roma szakkollégium támogatására írnak ki pályázatokat. Fonyó Attila szólt a Nemzeti Kiválósági Programról is, amellyel fiatal és tapasztalt kutatókat, posztdoktorokat támogatnának, és az agyelszívás ellen kívánnak hatni.

Kiválósági lista a tehetségekért

Badó Attila

jogászprofesszor, a tehetséggondozás alprojekt vezetője, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke, a nemrégiben kiválóra akkreditált SZTE Tehetségpont vezetője kiemelte a program keretében létrehozott SZTEhetség honlapot, valamint a hozzá kapcsolódó SZTE Kiválósági Listát. Ez utóbbi célja, hogy az egyetem tehetséges hallgatóit pályázati úton egy ösztönzési rendszerbe sorolják be teljesítményük alapján arany-, ezüst- és bronzfokozatba, melyekhez különféle kedvezmények társulnak. Nem titkolt cél, hogy előbb-utóbb olyan presztízst érjenek el, hogy az álláskeresésben vállalatoknál lehessen hivatkozni a listán elért fokozatra, amely az önéletrajzban feltüntetve előnyt jelentsen a munkaerőpiacon. A tehetséggondozási alprojekt keretében külföldi előadókat hallgathattak az érdeklődők, szakmai workshopokon vehettek részt, a hallgatóknak kompetenciafejlesztő tréningeket szerveztek. A projekt lebonyolítóinak lehetőségük nyílt ellátogatni a Cambridge-i Egyetemre is, ahol megfigyelhették, miként működik a gyakorlatban az angol tehetséggondozás. Kísérleti jelleggel, 45 hallgató részvételével kipróbálták a mentori és tutori rendszert, melynek keretében szakmai tutorok segítették az egyetemisták előmenetelét. Augusztus végén egyedülálló SZTE Tehetségtábor keretében intenzív tréningeken vehettek részt az érdeklődők, mely a közösségépítést is szolgálta. Eszközbeszerzésre is lehetőség nyílt, egy számítógépes kabinet, illetve egy saját könyvtár is rendelkezésére áll mostmár az SZTE Tehetségpont tagjainak.