A kormány szándéka, hogy talpra állítsa, erősítse a felsőoktatást és a köznevelést - jelentette ki Hoffmann Rózsa szombaton a Szegedi Tudományegyetem ünnepélyes tanévnyitóján. Az SZTE tanévnyitó ünnepi szenátusülésén Hoffmann Rózsa államtitkár mellett Botka László polgármester, Dux László helyettes államtitkár, a társegyetemek rektorai, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke, a megyei rendőr-főkapitány, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója és több más közéleti személyiség is tiszteletét tette. A TIK zsúfolásig megtelt színháztermében helyet foglaltak az elsősök, a gólyák képviselői is az egyetem tanári testületének társaságában, s az eseményt első alkalommal élő közvetítésen keresztül kísérhették figyelemmel az SZTE Összegyetemi Gólyatábor résztvevői. Hoffmann Rózsa: Objektív körülmények szabnak korlátokat, de megvan az elhatározás
"Szegeden nem lehet az oktatásról beszélni, úgy hogy ne szólnánk Klebelsberg Kunóról, akinek a város és egyeteme felvirágzását köszönheti" - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésen. Hozzátette: ő volt az, aki felismerte, hogy egy város szívét, lelkét és agyát az universitas jelenti, s nem elég az országban egyetlen fővárosi nagy egyetem - akkor is voltak ilyen hangok -, hanem arra van szükség, hogy a vidéki települések gazdaságukban és kultúrájukban megerősödjenek. "A két világháború közötti időszak kultuszminiszter és az akkori idők vezető politikusai azt is tudták, hogy a nehéz helyzetben lévő, kivérzett országot oktatásán, kultúráján keresztül lehet és kell felemelni. Ezek az idők egyszer, kétszer megismétlődtek, Magyarország ma sincs könnyű helyzetben" - fogalmazott az államtitkár. "A mai kormány tagjai tisztában vannak azzal, hogy az oktatás, a kultúra erősítésre szorul. Fájdalom, hogy olyan objektív körülmények között élünk, melyek vágyainknak korlátokat szabnak. A szándék és az elhatározás azonban megvan, hogy megerősítsük, talpra állítsuk a felsőoktatást és a köznevelést" - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. A befejezéséhez közeledik a felsőoktatást újraszabályozó törvény megalkotása, amelynek elsődleges célja, hogy az ország megőrizze, sőt fokozza versenyképességét, és olyan egyetemeket tudjon adni a világnak, amelyek a magyarságot ismét felemelik arra a rangra, ahol valamikor volt - közölte az államtitkár. "Az egyetemek egyik kiemelt feladata, hogy a tehetségeket - akik sokszor külön törődést igényelnek - ne hagyják elkallódni. A felsőoktatásban a tehetséggondozás, a szellem kiművelése mellett legalább ennyire fontos, felkészíteni a fiatalokat arra, hogy alkotó módon Magyarország újjáépítésének cselekvő részeseivé váljanak" - emelte ki az oktatáspolitikus. Botka László: Az önkormányzat figyelembe veszi az egyetem érdekeit
Botka László arról beszélt, hogy Szeged és az egyetem sorsa 90 éve összefonódott. A város jövője, fejlődése alapvetően függ a Szegedi Tudományegyetem fejlődésétől. Éppen ezért az önkormányzat - mondta - az utóbbi időben összehangolta fejlesztési elképzeléseit az universitasszal, figyelembe veszi az intézmény érdekeit. Számos projektben dolgoznak együtt, aminek sikerét jelzi, hogy a legtöbb fejlesztési és beruházási forrást ide sikerült összpontosítani. Az elmúlt időszak legjelentősebb közös eredményei között az új klinikai tömb infrastruktúrájának városi pénzből történő kiépítését, valamint az ELI lézeres kutatóközpont pályázatának sikerét említette a politikus. Hozzáfűzte: reményei szerint az ELI megépülése tovább erősíti majd Szeged tudományos központ szerepét Európában. Szabó Gábor: A gazdasági kishitűség ne okozzon jóvátehetetlen károkat
Ünnepi köszöntőjében Szabó Gábor rektor Klebelsberg Kunó gondolatait ajánlotta a mai kormányzat figyelmébe. Mint fogalmazott, az egykori legendás kultuszminiszter és társai egy vesztes világháború, Trianon és az államcsőd fenyegetésének árnyékában is megakadályozták, hogy "a gazdasági kishitűség önfeledt pillanatai jóvátehetetlen károkat okozzanak az országnak." A recept tehát működőképes - fogalmazott, kiemelve: nem létezhet olyan felsőoktatási törvény, mely az SZTE-nek mint a hazai felsőoktatás zászlóshajójának árt, hiszen az magának a nemzetnek árt. "A Szegedi Tudományegyetem halad a maga kijelölt útján a minőség irányában, hogy valóban nemzetközi szintű kutatóegyetemmé válhasson" - vázolta a terveket az akadémikus. Az elsőéveseknek azt üzente: tanáraik partnereik lesznek az ismeretek elsajátításában, ugyanakkor a felsőoktatásban passzívan már nem lehet használható tudást szerezni. Mint mondta, aki itt kezdi meg tanulmányait, jól választott. Egy friss kutatás eredményei szerint ugyanis az SZTE-n szerzett oklevél kiváló belépő a munkaerőpiacra. Az itt végzettek 83 százaléka három, 93 százaléka hat hónapon belül állást kap. A hallgatók 93 százaléka büszke arra, hogy a szegedi universitas diákja lehet. "Az önök feladata, hogy ledogozzák ezt a 7 százalékot" - tréfálkozott. Az ünnepségen esküt tettek az elsőéves hallgatók, akiket a rektor jelképes kézfogással az SZTE polgáraivá fogadott. Új diáktársait az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nevében Ament Balázs alelnök köszöntötte. Átadtak több kitüntetést is. A Kanyó Zoltán irodalomelméleti díjban Sághy Miklós, a vizuális kultúra és irodalomelmélet tanszék adjunktusa, a Szegedi Tudományegyetemért Sajtódíjban Kövérné Klucsik Edit, a médiatudományi tanszék oktatója, részesült, Egyetemi Sportért díjat pedig Petrovicsné Tejes Edit és Dorka Péter testnevelők vehettek át. Hoffmann Rózsával készített interjúnkat hamarosan olvashatják a SZEGEDma.hu-n.
