Egészség

„Ringasd el magad” – alvás 1.: Mennyit?

„Ringasd el magad” – alvás 1.: Mennyit?

2009. szeptember 15., kedd
„Ringasd el magad” – alvás 1.: Mennyit?
Fáradt? Úgy érzi, keveset alszik? Munkája miatt csak éjfél után tér nyugovóra? Mennyit aludjunk? A szegedi alvásközpont szakértőjét, Várszegi Máriát faggattuk a „normális alvás” kérdéseiről.

Mennyi az annyi? – kérdezem szakértőnket, hiszen eltérő számokat lehet olykor olvasni arra vonatkozóan, hány óráig is tart az egészséges alvás. „Egyéni” – mondja

Várszegi Mária

ideg-elmegyógyász, alvásszakértő. Persze -tól-ig-határokról beszélhetünk. A normál esti 8 óra alvás mellett még mindig normális variánsként előfordulnak úgynevezett „röviden alvók”, akik 6 óra alatt kialusszák magukat, és a „hosszan alvók”, akiknek szükséges a 9-10 óra is. A kérdés mindig ez: fáradtan ébredt, vagy kielégítő volt az alvás? Ha valakinek nincs rá szüksége, a hosszanalvás is káros lehet – hívja fel a figyelmet a szakember, hiszen a túlzásban vitt szundikálás a hiperszomnolencia tünete is lehet, amely az inszomnia, vagyis a kevés alvás, az alváselégtelenség ellentéte. A hiperszomnolenciának a hátterében általában más betegség, extrém esetben például az agyvelőgyulladás állhat, ilyenkor a betegnek hosszú, mégsem pihentető az alvása.

REM-ekelünk?

Az alváson belül alapvetően két, egymást folyamatosan váltó fázist szoktak elkülöníteni az alváskutatók. Az elalvás után az éber állapothoz hasonlóan működik még a szervezet, noha lassul a szívritmus, csökken a légzésszám – ezt a fázist gyors-szemmozgás-nélküli (Non-Rapid-Eye-Movement vagy rövidítve NREM) szakasznak mondja a szaknyelv. A második fázis a REM (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgású) szakasz, a szemek gyors mozgást végeznek, a végtagok izmai átmenetileg szinte megbénulnak. „Amikor alszunk, az agy aktívabb, mint ébrenlétkor. Folyamatosan vagy a jobb, vagy a bal agyfélteke aktivitására van szükség az alvás fenntartásához” – tudjuk meg Várszegi Máriától. „Ez az ébrenléthez képest egy más dimenzió” – mondja az ideg-elmegyógyász. „Az alvás REM-fázisát például fiziológiai instabilitás, vérnyomás-ingadozás, instabil szívműködés és szinte stroke-közeli állapot jellemzi” – magyarázza tovább Várszegi Mária. A hajnali órákban következnek be a leghosszabb REM-fázisok, ekkor álmodunk, mert az agy ekkor dolgozza fel a nappali élményket. Az idegrendszer alapvető funkciója az, hogy őriz – mondja a szakember. Ez a funkció pedig alvásban is jelentkezik.

Húsz órától hat óráig

A csecsemőnek még 20 óra alvásra van szüksége, mely az életkor előrehaladtával csökken 8 órára. Közben csökken a „REM-képesség” is, hiszen egyre kevesebb komoly feldolgozást igénylő élmény van életünkben – egy csecsemőnek még körülbelül ugyanannyi a REM- és NREM-szakaszainak száma. Öregkorra, 75 és 85 év között a mélyalvás mennyisége is csökken, és már 6 óra is elegendő. Gyakori panasz időseknél, hogy este nyolc körül lefekszenek, és csodálkoznak, miért ébrednek fel hajnali kettőkor – a válasz egyszerű: addigra az ekkor egészséges időt már lealudták. Érdemes kicsit húzniuk az elalvást, és akkor reggelig tudni fognak pihenni – tanácsolja a szakember.

Amiért az egyetemista nem alszik

Sokan panaszkodnak arra, hogy lefekvés után nem tudnak elaludni, csak forgolódnak, és közben úgy érzik, órák óta fekszenek már – valójában ilyenkor tíz percet is soknak érzékelünk. Létezik az alváskésés jelensége, ami azt jelenti, hogy lámpaoltástól számított fél órán belül ha elalszunk, az még normális. Különösen egyetemistáknál figyelhető meg gyakran a késleltetett alvásfázis szindróma. A nagy bulik után hazatérő fiatalok hajnalban kezdik meg pihenésüket, ami ezáltal jócskán belenyúlik a délelőttbe. Ez a későbbiekben jelentős problémát jelenthet: könnyű elrontani, de nehéz visszaállítani a helyes alvást. Az alvásbetegségeket egyébként először 1979-ben kategorizálták, majd az azt követő évtizedek megfigyeléseinek segítségével 2005-ben újrakategorizálták őket. Az alvászavar mint betegség sohasem eseményhez kötött – emeli ki Várszegi Mária. Természetes, hogy egy stresszes vagy traumatikus esemény után nem tudunk elaludni. Alvászavarról akkortól lehet beszélni, ha legalább öt napon keresztül hasonló tünetektől szenvedünk. (Képeinken a szegedi alvásközpontban végzett alvásvizsgálat előkészületeit láthatják, melyről a második részben olvashatnak részletesen.)

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.