Ex librisekből nyílik kiállítás a szegedi Somogyi-könyvtárban

A kötetek birtokosát jelölő tulajdonjegyek hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza, a legrégebbi ilyenként III. Amenhotep fáraó könyvtárából származó, egy papirusztekercsben elhelyezett fajansztáblácskát szokás emlegetni Kr. e. 1400-ból. A valódi, sokszorosított ex librisek a könyvnyomtatás elterjedésével jelentek meg.

A 19. század második felében Magyarországon nyugati mintára indult meg az ex librisek gyűjtése, de mivel a századfordulóig hazánkban még nem működött egyesület, mindez nehéz vállalkozás volt, a régi ex librisek elfeledve, elszórtan hevertek könyvtárak raktáraiban.

1909-ben alakult meg a Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete, az elnöki tisztet betöltő ifj. gróf Andrássy Gyula közreműködésével. 1959. április 25-én jött létre a fővárosban ex libris gyűjtőkből és grafikusokból a Kisgrafika Barátok Köre, melyhez számos vidéki csoport csatlakozott. Szegeden a kört Kopasz Márta festő, grafikus, művésztanár szervezte meg 1961-ben.

Rácz Mária 1981-től kapcsolódik szorosabb kötelékekkel a szegedi csoporthoz. Értő szemekkel válogatott csodálatos ex libris gyűjteményt tudhat a magáénak. Fontos küldetése az ex librisek népszerűsítése helyi és országos viszonylatban.

Rácz Mária nevére összesen 115 ex libris készült, a kiállításon ezek közül nyolcvan látható, magyar és külföldi művészek munkái. Az első ex-librist Kopasz Márta készítette el a számára. Rajta egyaránt megtalálható a kígyó és mécses, amelyek a hivatását, az egészségügyet szimbolizálják.

További ex librisek is a foglalkozására, a természet szeretetére, a kétévente megrendezendő nemzetközi ex libris kongresszusokra utalnak, bibliai és irodalmi vonatkozásokkal. Utolsó ex librisét Szunyoghy András készítette, rajta a hobbijára, az utazásra vonatkozó motívumokkal.