Navracsics Tibor: Az EU-ban ambíciók ütköznek, most most már látványos módon össze

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nem csak személyi, de politikai konfliktust is lát az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel között.

A két pozíció összeegyeztethetetlenségéről azt InfoRádiónak azt nyilatkozta, hogy az unió működését szabályozó szerződés definíciójából adódik a probléma, amely meglehetősen nagy teret enged a személyi ambícióknak.

"Miközben korábban az Európai Tanács két korábbi elnökénél, Herman van Rompuynél és Donald Tusknál azt mondhatjuk, hogy hagyományosan megfigyelhető volt egy külpolitikai irányultság, az Európai Uniót és az Európai Tanácsot ezen tagállamok állam- és kormányfői kifelé, a nemzetközi porondon képviseli, addig a Bizottság elnökei eddig nemzetközi színtérre nem vállaltak annyira aktív szerepet, mint Ursula von der Leyen, aki már hivatalba lépésekor és úgy definiálta a saját Bizottságát, mint geopolitikai bizottság, ezzel egyértelműen jelezte, hogy külpolitikai nemzetközi politikai ambíciói is vannak. És tulajdonképpen itt ezek az ambíciók ütköznek, most most már látványos módon össze."

Navracsics Tibor úgy véli, amennyiben láthatóvá válik ez a politikai irányvonalbéli konfliktus az bizonyos fokig az unió külső megítélésében is problémát jelenthet.

"A Charles Michel által képviselt felfogás egy lépéssel közelebb áll talán a hagyományos francia felfogáshoz, egyrészt a tagállamoknak nagyobb szerepet szán a külpolitika formálásában is, másrészt pedig az önálló európai külpolitikai irányvonalra is nagyobb hangsúlyt fektet, miközben a von der Leyen-féle irányvonal, a Bizottság elnökének a külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontja sokkal inkább egy az amerikai állásponthoz közelállóan szolgáló álláspontnak tűnik. Tehát ilyen értelemben elvi különbségek is látszanak, nem csak személyi különbségek. De mára ez mindenképpen politikai koncepcióbeli különbséggé is kinőtte magát, úgy tűnik."

A jelenleg zajló Európai Tanács-ülése szerinte békésebb, legalábbis kiszámíthatóbb lehet, mint az elmúlt időszak üléseinek döntő többsége, azonban a Kínához való viszony vagy a maastrichti kritériumok rendszerének rugalmasabbá tétele megoszthatja a tanácskozó feleket a kereskedelempolitikai kérdések kapcsán, illetve az unió gazdasági helyzetének vitája során is előkerülhet, ebben az esetben egy ilyen vita egyik pillanatról a másikra akár érdekessé is válhat.