Öngyilkosságról és háborúról beszélt Orbán Viktor

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Budapest, 2022. május 16. Novák Katalin köztársasági elnök gratulál Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormányfõ eskütételét követõen az Országgyûlés ülésén 2022. május 16-án. MTI/Máthé Zoltán

Immár hivatalosan is ötödik kormányát alakíthatja Orbán Viktor, miután 133 igen és 27 nem arányában ismét megválasztotta őt az országgyűlés az új kormányfőnek.

Ötödszörre is Orbán Viktor alakíthat kormányt. Az Országgyűlés 133 igen és 27 nem arányban döntött a kérdésről.

Eskütételi beszédében megköszönte a bizalmat a képviselőtársainak és a választópolgárainak is. Emlékeztetett, hogy ellenfelei biztosították róla, hogy soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés kísérte az idei választásokat.

,,Magyarország egy olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések.” – mondta.

Arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt 32 évben soha nem szavaztak olyan sokan annyian más pártra, mint idén a Fidesz-KDNP-re. Hozzátette: akkor ,,győztek” a legnagyobb fölénnyel, amikor a legnagyobb ,,veszély” vette őket körbe: ,,nincs pezsdítőbb érzés annál, mint amikor rálőnek az emberre és nem találják el.” – tette hozzá.

Megemlítette, azzal együtt arattak elsöprő győzelmet, hogy számos veszély érte el az országot. Szerinte az ország ,,a veszélyek korába lépett”, a bajban pedig a belviszályokat félre kell tenni, mert a bajban ,,az összefogás kötelező”.

Az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és a háborúval folytatódott – mndta. Hozzátette, magas az infláció és ez gazdasági visszaesést, recessziót fog okozni. ,,Járványok újulhatnak ki”, és ,,tektonikus erejű” migráció áll előttünk.

Kiemelte, hogy ez az előttünk álló ,,háborús évtized” öngyilkosságokhoz vezet. Ilyen ,,öngyilkosságoknak” nevezi a keresztény fiatalok lecserélését migránsokra, és ilyennek látja a genderőrületet is.

Orbán különösen számít az előttünk álló időszakra az egyházakra, melyekre szerinte, látva az egyházi intézményekre, kórházakra és iskolákra való igényt, most különösen nagy szükség van. Kiemelte azt is, hogy ,,lankadatlanul folytatják” a ,,nemzetegyesítő munkát”, üzenve ezzel a határon túli magyaroknak is.

Kitért a 82. napja tartó orosz-ukrán háborúra is. Szerinte az Európai Uniónak semmilyen eszköze nincs a háború kezelésére. Ezzel a szankciókra is utalt, amely szerinte nem fogja ,,térdre kényszeríteni” Oroszországot, sőt, az eddigi tapasztalatai alapján eddig ,,mindig az bukott bele” a szankciós politikába, ,,aki kitalálta”. Kiemelte, hogy a szankciós politikával nem szabad hagyni, hogy Magyarország energiaellátása veszélybe kerüljön.

Orbán szerint a ,,lehető legrosszabb” kombináció érvényesült a háborúban: Oroszország a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították, Amerika pedig a kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna katonai finanszírozása mellett döntöttek. Ezze így ,,józan ésszel nehezen felfogható” mennyiségű fegyverrel fog folytatódni a háború. A legfontosabb tehát elmondása szerint továbbra is az, hogy ,,ebből a háborúból kimaradjunk”. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem lesz könnyű, mert nagy nemzetközi nyomás nehezedik az országra. Hozzátette: aki fegyvereket szállít, az ,,fél lábbal” már belépett a háborúba.

Megjegyezte, hogy azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz és ,,ki fog tartani az álláspontja mellett”.

hozzátette, hogy egy védekezni képes hadsereget kiépíteni ebben a helyzetben az egyik legfontosabb feladat. Szerinte most félre kell tenni azt a tényt, hogy a kárpátaljai magyarokat milyen sérelem érte az elmúlt időszakban, és azt a tényt is, hogy Zelenszkij megpróbált beavatkozni a választásokba.

A miniszterelnök szerint igaz, hogy az Unióban kulturális elidegenedés, a szuverenitás eltűnése és az Európai Egyesült Államok elve fenyeget, ennek ellenére Magyarország az Európai Unió tagja, és ,,érdekünk, hogy ez így is maradjon”. Szerinte ugyanakkor az Uniós egységen túl is fontosabb, hogy ,,legyen hazánk, amire büszkék lehetünk”, hogy ,,fenntartsuk a létezés magyar minőségét a Kárpát medencében”, hogy ,,unokáinknak legyen hazája”.

Orbán szerint ,,ez a legnagyobb dolog, amit adni lehet”, és ez ,,megelőz” minden Uniós értéket.

Kiemelte, hogy az élni és élni hagyni elv mentén haladva ,,toleranciaajánlatot” tettek több kérdésben is Brüsszelnek, ami minden alkalommal elutasításra került. A kérdés ennél fogva az, hogy mit keres Magyarország az Unióban. A válasz szerinte, hogy ,,az álmainkat”. Szerinte azért vagyunk az Unió tagja, ,,amilyen lehetne”, és nem amilyen most.

kiemelte, hogy jó kiindulópont az előttünk álló háborús évtizedre tekintve az, hogy Magyarország a NATO és az Unió tagja, ,,de nem válasz”. A gazdaságról külön beszélt, szerinte ugyanis a rengeteg válság mellett ,,nem fordult elő még olyan”, hogy a világgazdaság egymás után kétszer is fenekestül felfordult. Szerinte meg kell becsülni, hogy Magyarország sok gazdasági mutatóban jól áll, sőt, győztesen jött ki.

A kelet-nyugati szállítási vonalat át kell rajzolni, a világ számos országát élelmiszerhiány és éhinség fenyegeti – mondta. Szerinte a balkáni országokkal kiépített gázvezeték és a görögországi útvonalak ,,jó eséllyel” kiváltják a háború miatt felfüggesztett, lerombolt gazdasági útvonalakat.

Orbán vállalta, hogy ebben a helyzetben megvédi a családokat a rezsicsökkentéssel, illetve vállalta, hogy megvédi a nyugdíjakat és a teljes foglalkoztatottságot is.

Hozzátette, hogy a gazdasági helyzet alakulásába most ,,be kell avatkozni”, a döntéseket az új kormánynak és a jegybanknak ,,össze kell hangolnia”, ennek pedig elmondása szerint szeptemberre már látható eredményei lesznek.

A kormányfő szerint az évtizedek alatt a magyarok hozzászoktak, hogy ,,meghaljanak” a hazájukért. Szerinte fontos cél az, hogy a magyarok inkább többet és hosszabban éljenek. Kiemelte, hogy büszke a világ legnehezebb nyelvére, ,,világverő sportteljesítményeinkre”, és a kultúránkra. Szerinte az jellemez minket, hogy egyszerre tudunk individualisták és kollektivisták lenni, mivel ,,tudjuk, hogy mindennek megvan a helye és az ideje” – a szabadságnak és a hierarchikus fegyelemnek is.

Ez teszi szerinte lehetővé, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen a Kárpát-medencébe, amit a világ legjobb helyének tart a miniszterelnök.

Szerinte közös érdeke a környező országoknak, hogy ,,rendületlenül higgyenek” a kárpát-medencei népek barátságában.

Végezetül arról beszélt a kormányfő, hogy Magyarország maradt Európa számára az utolsó keresztény-konzervatív bástya. Kiemelte, hogy ,,mi mást gondoltunk, mint a liberális fősodor”, ami szerinte akár meg is férhetne egymás mellett, de Brüsszel ,,egyszínűségre” törekszik.

Biztosította a szomszéd országokat Orbán arról, hogy a jövőben sem ,,ülnek fel semmilyen provokációra”, nem engednek semmilyen megosztottságnak.

„Aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére. Magyarország ez ellen lázad. Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.” – zárta gondolatait.

Előző sztori

Hoppá! Újabb tévedés egy nem régen átadott beruházáson

Következő sztori

A finnek után a svédek is belépnének a NATO-ba