Tovább folytatódik az orosz invázió Ukrajnában

A keleti országrészbe átcsoportosított egységek kettős, humanitárius és katonai feladatot látnak el – jelentette ki a honvédelmi miniszer pénteken Szentesen.

Benkő Tibor azt követően, hogy szemlét tartott a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred Debrecen és Hajdúhadház térségébe induló egységeinél, újságíróknak azt mondta, a katonák humanitárius feladatként segítik a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium munkáját, a Magyarországra menekülők fogadását, elhelyezését, a róluk való gondoskodást.

A katonai készenlét pedig garantálja azt, hogy Magyarország területére ne sodródjanak át fegyveresek – közölte a miniszer.

Leszögezte, a NATO nagyra értékeli, hogy a magyar katonák képesek az országbiztosítási feladatot önállóan ellátni. Mint mondta, csütörtökön a NATO védelmi minisztereinek megbeszélésén elismerően szóltak a magyar katonák felkészültségéről.

Nem lehet tudni, hogy az orosz agresszió mekkora területet érint, de minden eshetőségre készen kell állni. Nem kell megijedni, pánikba esni az ország keleti felében sem. Arra az esetre, ha a háborús helyzet még inkább nyugatra tolódva közelebb kerül Magyarország határaihoz, a NATO-val egyeztetve elkészültek a tervek. A szükséges katonai képességeket Magyarország tovább tudja erősíteni önállóan vagy nemzetközi együttműködéssel

– mondta Benkő Tibor.

A honvédelmi tárca vezetője kifejtette, a szárazföldi és légi felderítők már megkezdték munkájukat, az előkészítő erők megérkeztek a keleti országrészbe, a harcoló és a kiszolgáló, támogató erők átcsoportosítása jelenleg is zajlik. A kötelékek zöme vasárnapig megérkezik célállomására.

A miniszter szerint fel kell készülni, hogy az ukrajnai mozgósítás miatt egyesek a zöldhatáron keresztül kívánnak magyar területre lépni. A katonák feladata a rendőri munka segítése. Előfordulhat olyan eset is, hogy menekülő katonák technikával vagy saját fegyverükkel érkeznek Magyarországra – mondta.

Arról döntöttek az uniós állam- és kormányfők, hogy “robosztus szankciós csomag lesz”, amely figyelembe veszi a fokozatosság elvét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett pénteki videóban.

A tárcavezető a Brüsszelben rögzített nyilatkozatban kifejtette: a külügyminiszteri tanácsülés jelentőségét az adja, hogy ezen fogják meghozni a végső döntést az Oroszországgal szemben életbe lépő szankciós csomagról.

Csütörtökön az állam- és kormányfők megállapodtak, hogy “robosztus szankciós csomag lesz” és hogy ez figyelembe veszi a fokozatosság elvét. Csütörtök éjjel megkapták az előterjesztést, ennek a jogi átnézése megtörtént – magyarázta. Az állandó képviselők tanácsa nemrégiben ülésezett és a szankciós előterjesztés most végleges formájában kerül a külügyminiszteri tanács elé.

Természetes, hogy lehetnek különböző megközelítések, lehet, hogy valaki még ennél is szigorúbb csomagot szeretne, lehet, hogy valaki szeretné a fokozatosság elvét figyelmen kívül hagyni és már most minden létező szankciós intézkedést bevetni.

Szijjártó hangsúlyozta továbbá, hogy mi magyarok az egység pártján állunk”, lehetnek különböző megközelítések, “de a szomszédságunkban háború van”, tehát az erős és egységes válaszon kell most lennie a hangsúlynak. “Szeretnénk, hogyha egység lenne” és Magyarország részese is lesz ennek az egységnek – jelentette ki.

A miniszter arról is beszélt, hogy néhány órával ezelőtt “egy-két baloldali médium internetes felületén megjelentek hírek” magyarok evakuálásáról Kijevből. Ott valóban egyre nehezebb a helyzet, ugyanakkor háborús helyzetben, amikor magyar embereket próbálnak menekíteni, arról mindaddig nem adnak információt, amíg ezek az emberek biztonságos helyre nem érkeztek – magyarázta.

Háború zajlik, ahol emberek élete kerülhet veszélybe és akik elindulnak, menekülnek, úgy érzik, hogy nincsenek biztonságban.

Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt Brüsszelben a szövetség pénteki rendkívüli csúcstalálkozóján.

A NATO-központban a magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról. Személyesen – Orbán Viktoron kívül – a NATO-nagykövetek jelentek meg a tanácskozáson. A NATO-központba érkezve a magyar kormányfő ismét megerősítette: a jelenlegi háborús helyzetben Magyarország biztonsága az első; és arról is beszélt: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait – közölte a sajtófőnök.

Minden alapot nélkülöző hazugságok, dezinformációk jelentek meg pénteken a kárpátaljai magyarokról – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Vásárosnaményban jelentette be, hogy a magyar kormány Híd Kárpátaljáért mottóval segélyakciót indít.

Most Magyarország az első biztonságos ország, és kétszázezer magyar él Kárpátalján, ezért segélyakciót készítenek elő, amit a kormányon belül Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő fog koordinálni.

Látjuk, hogy a civil világban is nagy a segítségnyújtásra vonatkozó akarat és szándék, a kormány ezt koordinálni fogja és állami forrásokból is hozzájárulunk ahhoz, hogy elsősorban a kárpátaljai magyarság, de “mindenki, aki az életéért fut Ukrajnából”, segítséget kaphasson

– fogalmazott Gulyás Gergely. A Híd Kárpátaljáért segélyprogram elindításával szeretnének segíteni azoknak, akik ott vannak, ott maradtak, ott kellett, hogy maradjanak. Be kell fogadni azokat, akik magyarként menedékre szorulnak, vagy akik menekültstátuszra jogosultak Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta,

Gulyás Gergely jelezte: a kormány nagyon rövid időn belül közzé fogja tenni azokat az adománygyűjtő vonalakat és lehetőségeket, amelyeket a központi koordináció keretében azok a szervezetek fognak működtetni, amelyek közvetlenül segítséget tudnak nyújtani az Ukrajnából érkezőknek, vagy a Kárpátalján maradó magyaroknak.

Kész delegációt küldeni Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.

Mint tudják, Ukrajna elnöke, (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi

– mondta Peszkov, és hozzátette:

Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval.

Peszkov szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök  megígérte Putyinnak, hogy biztosítani fogja a tárgyalási folyamathoz szükséges feltételeket, köztük a küldöttségek elhelyezését és biztonságát. A két államfő erről pénteken telefonon beszélt egymással.

A postai küldemények Ukrajnába történő eljuttatása, és helyben történő kézbesítése nehézségekbe ütközik a kialakult helyzet miatt, ezért jelentős késésekre kell számítani – közölte a Magyar Posta pénteken az MTI érdeklődésére.

Az Ukrán Postával egyeztetnek az oda címzett küldemények szállítására szolgáló útvonalak kialakításáról. A küldeményeket várhatóan közúton fogják szállítani Lengyelország, Szlovákia, Lettország és Románia érintésével. A tájékoztatás szerint jelenleg még tart a szervezés és az előkészítés, a küldemények várhatóan jövő héten indulhatnak meg.

A futárcégek is intézkedéseket vezettek be a kialakult helyzet miatt

Az elsősorban webáruházak csomagjait szállító Packeta például arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy a kialakult helyzetre tekintettel felfüggeszti a csomagszállítást Ukrajnába és Oroszországba. Mint fogalmaznak, “az ukrán helyzet heves és kaotikus”, ezért azt javasolják partnereiknek, hogy állítsák le az Ukrajnába történő csomagküldést. Közölték, hogy azokat a csomagokat, amelyek már a Packeta hálózatában vannak, visszaküldik a feladóknak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken videóüzenetben arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy üljenek le tárgyalni, és vessenek véget a vérontásnak.

Ismételten az Oroszországi Föderáció elnökéhez szeretnék fordulni. Harcok folynak Ukrajna-szerte. Üljünk tárgyalóasztalhoz, vessünk véget annak, hogy emberek halnak meg!

– mondta Zelenszkij orosz nyelven.Ezután az elnök az ukrán fegyveres erőkhöz intézte szavait. “Álljatok helyt keményen! Ti vagytok minden, ami megvédi államunkat” – hangsúlyozta.

Gyerekek is veszélyben az orosz rakétatámadásoktól

Közben az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő Ohtirka települést rakéta-sorozatvetőkkel vették tűz alá az orosz erők. A lövedékek lakott területen csapódtak be, találat ért egy óvodát is, ahol gyermekek sérültek meg, egyelőre nem tudni, hogy hányan – közölte a Facebookon a megye kormányzója.

Nem sokkal korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész számolt be a Facebookon arról, hogy a Kijev közelében lévő Borzel települést is tüzérségi támadás érte, feltehetően Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be az orosz támadók. Repeszek találtak el egy árvaházat, ahol ötven gyermek tartózkodott.
 

A Magyarországon dolgozó ukránok és munkaadóik kapcsolattartását segíti ingyenes kommunikációs felület biztosításával két  magyar cég is, egy másik vállalkozás pedig az Ukrajnában élő informatikai szakembereknek kínál távmunkát, tekintettel az ukrán háborús helyzetre.

Ingyenessé tették kommunikációs platforomjaikat

A Blue Colibri International Kft. azon vállalatok és közösségek számára, ahol  vannak ukrán munkavállalók, a következő 6 hónapra díjmentesen biztosítja az általa működtetett intézményi és vállalati belső kommunikációs platformot – közölte a magyar HR-technológiai startup pénteken az MTI-vel.

A számítógépről is elérhető és mobil alkalmazásként is letölthető Blue Colibri platform több HR adminisztrációs és belső kommunikációs feladatot támogat, képes a számítógéppel és email címmel rendelkező szellemi munkakörben dolgozó és a non-desk munkavállalók hatékony, célzott és mérhető elérésére is

Hozzátették, hogy a fizikai munkavállalókat nem mindig egyszerű elérni, hiszen nem rendelkeznek céges email címmel, vállalati számítógéppel és telefonnal. Kommunikációs platformjuk segítségével meggyorsítható az információhoz való hozzáférés, a napi munkával, lakhatással, ellátással összefüggő ügyintézés.

Az ukrajnai események hatására egy másik magyar startup, a Talk-A-Bot is ingyenessé tette CHEQ nevű vállalati kommunikációs megoldását. A munkavállalók és munkáltatók közötti azonnali kapcsolatot biztosító platform az azt igénylő, ukrán munkavállalókkal dolgozó cégek számára csütörtöktől 60 napig ingyenesen használható – közölte a cég az MTI-vel.

A cég legutóbb 2020 elején, a Covid-járvány miatt döntött arról, hogy ingyenesen elérhetővé teszi CHEQ nevű belső kommunikációs rendszerét a hazai székhellyel rendelkező vállalatoknak. Mint írták, a Viberen, Microsoft Teams-en és saját applikáción egyszerre elérhető CHEQ az alkalmazottakkal való kapcsolatot kínálja elsősorban azon vállalatok számára, amelyek jelentős létszámú fizikai dolgozót foglalkoztatnak.

A hét nyelven használható CHEQ első idegennyelvű verziót igénylő megrendelője ukrán vendégmunkások elérésére kérte a megoldást a Talk-A-Bottól. Jelenleg mintegy 900 ukrán anyanyelvű felhasználó használja az alkalmazást – írták.

Távmunkát kínálnak

Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó magyar IT ügynökség, az INSPYRE az MTI-vel azt közölte, hogy az Ukrajnában élő informatikai szakembereknek kínálnak távmunkát. A kezdeményezés célja, hogy stabil munkalehetőséggel segítsék a háborúval és a gazdasági összeomlással is küzdő ukránokat és ukrajnai magyarokat. Az álláshirdetési kampányuk pénteken indult el és elsősorban LinkedIn-en zajlik, felgyorsított kiválasztási folyamattal.

Az ukrán fegyveres erők egységei megállították az orosz csapatok offenzíváját a Fehéroroszággal szomszédos Csernyihiv megyében, megsemmisítve a betolakodók mintegy húsz harckocsiját és 15 egyéb haditechnikai eszközét – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a szárazföldi erőkre hivatkozva.

A fegyveres erők közleményükben biztosítottak afelől, hogy Csernyihiv térségében az ukrán katonák tartják védelmi állásaikat.

Több helyen is sikeresek az ukrán haderők

A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely felett egy ukrán repülőgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös vadászgépet – közölte a Telegram üzenetküldő portálon Musztafa Najem, az infrastrukturális miniszter helyettese. Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye kormányzója pedig a Facebookon arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőtték az orosz támadók egyik cirkálórakétáját a régió légterében.

A romániai határ közelében, a Krím félszigettől nyugatra fekvő Kígyó-szigetet Ukrajna ismét ellenőrzése alá volta – állította Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója, és hozzátette:

A Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban azonban minden irányban heves harcok folynak – adta hírül Vadim Bojcsenko, a város polgármestere. A Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében pedig az orosz erők tüzérsége egy katonai laktanyát lőtt pénteken, egyelőre áldozatokról veszteségekről nem érkezett hír.

Orosz veszteségekről számoltak be

Kijevben, a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjának egyik külső kerülete felett a hajnali órákban a légvédelem lelőtt egy ellenséges repülőgépet, feltehetően egy drónt. A robajokat a kerület lakói légi- vagy tüzérségi támadásnak vélték, később derült ki, hogy nem történt ilyen támadás. A repülőgép roncsai azonban lakott területre zuhantak, két ház kigyulladt – tájékoztatott a katasztrófavédelem. Áldozatokról, sérültekről itt sem érkezett hír.

Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az UNIAN hírügynökség szerint kijelentette, hogy egyelőre minden, Kijevbe behatolt szabotőr csoportot megsemmisítettek vagy elfogtak. Csak péntek reggel három ilyen csoportot derítettek fel a főváros különböző kerületeiben.

Az ukrán védelmi minisztérium péntek reggeli helyzetjelentése szerint az ukrán fegyveres erők mintegy nyolcszáz orosz katonával végeztek Ukrajna területén. A tárca adatai szerint péntek hajnali három óráig az orosz csapatok hét repülőgépet, hat helikoptert, több mint harminc harckocsit és 130 egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.

Hanna Maljar belügyminiszter-helyettes a nap folyamán korábban arról számolt be, hogy orosz katonák megszerezték az ukrán fegyveres erők két autóját Kijev környékén, átöltöztek ukrán egyenruhába, behajtottak Kijevbe Obolony kerületnél, és nagy sebességgel a főváros központja felé tartottak. A nyomukban pedig egy teherautókból álló konvoj haladt. A behatolókat még délelőtt tíz óra előtt sikerült az ukrán fegyveres erőknek semlegesíteniük.

Az ukrán szárazföldi erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták: Kijev északnyugati határában az ukrán csapatok felrobbantottak három hidat, hogy így akadályozzák meg az ellenséges erők benyomulását a fővárosba.

Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közölte pénteken, hogy jelenleg harcok folynak a Kijev északnyugati határában fekvő Hosztomel, Vorzel és Bucsa településeknél.

Emelkedett a radioaktivitás Csernobil elfoglalása óta

A parlament sajtószolgálata közben arról tájékoztatott, hogy a mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, miután az orosz csapatok megszállták a csernobili atomerőmű övezetét. A harcok és a megszállás miatt nem lehet kideríteni, miért emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili tiltott zónában – tette hozzá a parlament közleményében.

Péntek reggel Kijevben járt a metró, az óvóhelyként működő megállókba viszont sokan leköltöztek, hogy menedékben legyenek esteleges tüzérségi támadás vagy légicsapás elől. A helyzet a fővárosban feszült, második napja zárva tart az üzletek zöme, több patika is. A kijeviek túlnyomó többsége otthon maradt, az utcákra kevesen merészkednek ki.

Olvasónk küldte be a képet, melyen jól láthatóan a Püspök utcai szegedi ukrán tiszteletbeli főkonzulátus előtt – az Ukrajnában élőkkel szolidaritást vállalva – virágokat helyeztek el.

Virágokat és hozzá két vázát vitt valaki Ukrajna Konzuli Képviseletéhez Szegeden. Az ismeretlen vélhetően az Ukrajnában élőkkel kíván ezzel a gesztussal szolidaritást vállalni.

Mint arról hírfolyamunkat folyamatosan frissítjük is, csütörtök hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát, tegnap este pedig már a csernobili atomerőművet is bevették. Jelenleg Kijev felé tartanak az orosz csapatok. Mindeközben az Európai Unió szankciókat vetett ki Oroszországra – így Magyarország is. Jelenleg is több ezren lehetnek a magyar-ukrán határon.

A Külgazdasági és Külügyminiszter az Információs Hivatalból bejelentkezve közölte a Facebook oldalán, hogy mind a magyar képviseletek, mind pedig az ukrán-magyar határátkelők teljes kapacitással működnek és végzik a munkájukat.

Szijjártó Péter a videóban azt mondta: a kijevi nagykövetség és a beregszászi, valamint az ungvári főkonzulátus minden munkatársa dolgozik, és segítséget nyújt a magyaroknak és a nem magyaroknak egyaránt. Folyamatos a kapcsolattartás a magyar képviseletekkel és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) is, továbbá az Információs Hivatalban minden munkatárs dolgozik, folyamatosan figyelik az ukrajnai eseményeket.

Biztosítják az ideiglenes tartózkodást

Beszámolója szerint a pénteken, az ukrán válságból fakadó külügyi kérdések koordinálásáért létrejött külügyi koordinációs operatív törzs ülésének elején Íjgyártó István magyar nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy a kijevi nagykövetségen a biztonságot kereső magyar állampolgároknak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Európa Tanács kijevi irodájának munkatársainak ideiglenes elhelyezést, tartózkodást biztosítanak.

A beszélgetéskor Kijev belső részén még nyugalom volt – ismertette a miniszter, hozzáfűzve: az ukrán fél Kárpátalján és Kijevben is látványosan megerősítette a magyar képviseletek védelmét. Az ungvári képviselet és a KMKSZ folyamatosan tartja a kapcsolatot Viktor Mikitával, Kárpátalja kormányzójával is. Kárpátalján a körülményekhez képest még stabilitás és nyugalom uralkodik-

Teljes kapacitáson a határátkelők

Mind az öt határátkelőhelyen folyamatos a határátkelés, és a korlátozott időtartamban működő barabási és lónyai határátkelő a körülményekre tekintettel 6-23 óra között üzemel. Ennek ellenére jelentős a várakozási idő, az ukrán oldalon 3-5 kilométeres autósorok várnak.

Sok harmadik ország – India, Irán, Ecuador, Izrael, Zimbabwe, Maldív-szigetek, Mongólia, Jordánia – arra kérte Magyarországot, hogy az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó állampolgáraiknak nyisson humanitárius folyosót. Ennek megfelelően Magyarország vízum nélkül beengedi az országba az Ukrajnában jogszerűen tartózkodókat, akiket a nagykövetségek munkatársai a legközelebbi nemzetközi repülőtérre, Debrecenbe visznek – mondta Szijjártó.

Az ukránok kérésére Magyarország könnyíti, gyorsítja az Ukrajnába Magyarországon keresztül érkező humanitárius szállítmányok határátlépését. A miniszter kiemelte, hogy Ukrajna irányából továbbra is zavartalan az energiaállátás: a gáz és az olaj is fennakadások nélkül érkezik Magyarországra.

A háború a legrosszabb forgatókönyv, Magyarország elítéli az orosz katonai műveleteket, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Orbán Viktor miniszterelnök is ezt az álláspontot képviselte az Európai Tanács ülésén, és ezt fogja a NATO-csúcson is.

Az európai uniós külügyminiszterek délután 3 órakor tanácskoznak, az ott született esetleges döntésekről is tájékoztatnak majd.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok által létrehozott, Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy segítsenek tárgyalásokra kényszeríteni Oroszországot.

Megvédjük a szabadságunkat és a földünket, de hatékony nemzetközi segítségre van szükségünk. Beszéltem erről Andrzej Dudával (Lengyelország elnökével). A Bukaresti Kilencekhez fordultam védelmi segítségnyújtásért, szankciókért és nyomásgyakorlásért az agresszorra (Oroszországra). Együtt kell tárgyalóasztalhoz kényszerítenünk Oroszországot. Háborúellenes koalícióra van szükségünk

– hangoztatta az elnök a Twitter-bejegyzésében.

A Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoportnak a tagja Magyarország is, valamint Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország. A csoport célja a katonai együttműködés elmélyítése a NATO keleti szárnyához tartozó országok között és kulcsfontosságú biztonságpolitikai kérdések megvitatása – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Konszenzusnak kell lennie abban, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten az Ukrajnában folyó orosz katonai akcióra utalva.

Kocsis Máté azt követően tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben, hogy részt vett az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén, amelyen mások mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Papp Károly, a Belügyminisztérium belbiztonsági államtitkára adott tájékoztatást az Ukrajnában kialakult helyzetről. Mint mondta,

Az elhangzottak alapján a fideszes politikus úgy értékelt, Magyarország mind a humanitárius segítségnyújtást, mind a NATO-s és EU-s kötelezettségekből adódó feladatokra felkészült.

Magyarország nem küld katonát és nem küld fegyvert Ukrajnába. Nem kívánunk ebben a konfliktusban részt venni.

-nyomatékosította Kocsis, valamint kitért arra is: a zárt ülésen azt is megnyugtatónak találta, hogy az ellenzéki képviselők más hangnemben beszéltek bent, mint a nyilvánosság előtt.

Magyarország “akarategységben van” a NATO-val és az Európai Unióval.

A háborút nem tartjuk megoldásnak, a békében vagyunk érdekeltek, a békés rendezésben vagyunk érdekeltek

Ehhez Magyarország minden segítséget megad, mondta a frakcióvezető, továbbá kiemelte, hogy Magyarország nem küld katonát és nem küld fegyvert Ukrajnába, nem kívánunk ebben a konfliktusban részt venni. Ezt azért kell annyira hangsúlyozni, mert baloldali politikusoktól a napokban több felelőtlen nyilatkozat is elhangzott. Példaként említette Fekete Győr Andrást, a Momentum volt elnökét, aki szerint fegyvereket kellene küldeni Ukrajnába.

Kocsis szerint van politikai súlya annak, ha egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt “össze-vissza beszél egy háborús helyzetben”, ezért arra kérik őket, hogy ne tegyék.

Az ukrán-lengyel határon csütörtökön 29 ezer ember kelt át – közölte a lengyel határőrség Twitter közösségi honlapján.

A péntek reggel tett bejegyzés szerint előző nap az Ukrajnával közös határszakaszon összesen 38 200 utas kelt át az ellenőrzőpontokon, ebből 9200-an Ukrajna, 29 ezren pedig Lengyelország irányában.

A háború elől menekülnek

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője egy péntek reggeli interjúban azt mondta, hogy az érkezők mintegy fele szóbeli nyilatkozatot tett arról, hogy az előző napi orosz hadművelettel kirobbantott háború elől menekül. A szóvivő azt is közölte, mivel az ukrajnai határ az Európai Unió külső határának is számít, Lengyelország továbbra is betartja a szükséges határátlépési eljárásokat, akkor is, ha rugalmasabbá teszi őket. A regionális határőrség szóvivője, Andrzej Popko még csütörtök délután azt nyilatkozta:

Ukrajnából a hiányos vagy érvénytelen személyazonossági dokumentumokkal érkezőket is beengedik Lengyelországba, az ilyen személyeknek 15 napon belül kell rendezniük az iratokat az ukrán konzulátuson vagy valamelyik lengyel vajdasági hivatalnál.

Eltörölték az Ukrajnából érkezők karantén kötelezettségét

A határellenőrzés felgyorsítása érdekében a lengyel kormány csütörtök esti rendeletében megszüntette az Ukrajnából érkezők számára a karantént, amely máskülönben kötelező a lengyel határt átlépő, a koronavírus okozta Covid-19 betegség ellen be nem oltottak számára.

Már 9 befogadóközpontot létesítettek

Csütörtökön, az Ukrajnával szembeni orosz hadművelet elindítása után az Ukrajnával határos két lengyel vajdaságban összesen kilenc befogadóközpontot létesítettek a határőrség, a helyi hatóságok és az idegenrendészeti hivatal közreműködésével.

A befogadóközpontokból a tűzoltóság buszokkal szállítja a nyugatabbra fekvő vajdaságokba azokat, akik erre igényt tartanak. Helyszíni beszámolók szerint az ukránok többsége a már egy ideje Lengyelországban tartózkodó, ott dolgozó rokonokhoz, ismerősökhöz utazik tovább.

Egyre többen érkeznek

Szemtanúk szerint az egyik legforgalmasabb határátkelő, Medyka környékén személygépkocsik ezrei parkolnak, a Lengyelországban élő ukránok ott várnak az Ukrajnából érkező hozzátartozóikra. Míg csütörtökön a forgalom mérsékelt növekedését jelentették az Ukrajnával közös határátkelőkön, a határőrség péntek reggeli beszámolói szerint a forgalom már jelentősen fokozódott, a határőrök ezért megemelt létszámban teljesítenek szolgálatot. Az ukrajnai oldalon az informatikai rendszer összeomlása lassítja az ellenőrzést.

A Radio Wnet lengyel csatorna ukrajnai tudósítója szerint hosszú kocsisorok kígyóznak a határ ukrán oldalán, sokórás várakozásra kell számítani. A határ irányába a háború elől gyalog vagy biciklivel menekülő emberek is tartanak – hangzott el a határövezeti tudósításban.

Twitter üzenetben kérte Molotov-koktélok készítésére az ukrán védelmi minisztérium a lakosságot, hogy szükség esetén védekezni tudjanak az orosz katonákkal szemben. Továbbá kérték, hogy az emberek maradjanak otthonaikban.

Közösségi oldalán jelentette be a Külgazdasági és Külügyminiszter, hogy új operatív törzset létesítenek, amelynek most tartják az első ülését. Ezt követően élőben fognak bejelentkezni, amiről a SzegedMa is hírt fog adni.

A brüsszeli uniós csúcs után, péntek hajnalban a közösségi oldalára feltöltött videójában nyilatkozott a miniszterelnök, aki elmondta, hogy közösen elítélték Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben és döntöttek az egységes szankciók bevezetéséről.

Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba

– fogalmazott a Orbán Viktor, és elmondta: a csúcson egyetértettek abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre nem jelenthet megoldást. Hangsúlyozta, hogy az egységes szankciók nem érintik az energia területét, ezért Magyarország és az Unió többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosított.

A kormányfő elmondta továbbá, döntés született arról, hogy több pénzt kell fordítani azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is.

A kormányfő leszögezte, hogy a csúcson egyetértettek abban: felelős magatartásra van szükség, elhamarkodott és felelőtlen nyilatkozatok csak rontják a helyzetet és veszélyeztetik az európai emberek biztonságát. A tárgyalások a NATO-ban folytatódnak.

Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek hajnalba nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.

Demilitarizálás vagy invázió?

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen.

Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.

Az EU-nak meg kell állítania Moszkvát

A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: “harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és “rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette:

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

Nem volt mindenben egyetértés

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz  pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést.

A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.

MTI