A tudós a könyveivel, a tudásával – amelyek felhívják a figyelmet a magyar nép mély vallásosságára, ünnepeire – a mai napig hat ránk – fogalmazta meg beszédében Gyulay Endre püspökatya. Üldöztetése ellenére mindig kitartott a pápák által is hirdetett keresztény szociális világnézete mellett. A püspök kiemelte:
A tudós emberként, életvitelével, tudásával, vallásosságával, hűségével, szolgálatával egyaránt példakép.
Az emléknapon megkoszorúzták a néprajzkutató sírját az alsóvárosi temetőben, és mellszobrát is a Dóm téri Pantheonban.
Bálint Sándor 1904. augusztus 1-jén született Szegeden. Már gyermekkorában megismerkedett az alföldi néphagyománnyal és az alsóvárosi paraszti életmóddal, mely később kutatásainak legfőbb területévé vált. Középiskolai tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte el, majd a Ferenc József Tudományegyetem magyar-történelem szakán diplomázott. Ugyanitt később tanársegédként, majd 1947-től a Néprajzi Tanszék egyetemi tanáraként is dolgozott. Odaadóan kutatta az Alföldet, különösképp annak szakrális néprajzát.
1951-ben a kommunista hatóságok eltiltották az egyetemi oktatástól, egészen 1957-ig nem taníthatott. A szocializmus éveiben rendőri megfigyelés alatt állt, majd 1965-ben koholt vádak alapján felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Egy évre rá nyugdíjazták.
1980. május 10-én közlekedési balesetben hunyt el.
