Bánhidi Bence szerint változás kell az eredményekért

- Elmaradtak az eredeti célkitűzéstől, az olimpiai selejtezőt érő helytől - ha úgy számoljuk 4 gól hiányzott, ha másképp akkor egy győzelem, de a végeredmény ugyanaz. Ez a realitás? - Ez a realitás sajnos és ezt szomorúan, sőt csalódottan mondom. Nagyon szerettünk volna olimpiai kvalifikációs helyen végezni, de ez nem sikerült. Nem volt szerencsénk sem, de az igazság inkább az, hogy itt tart a magyar férfi kézilabda. - Pontosan hogy érti ezt? - Az előttünk végző csapatok többségét olyan játékosok alkotják, akik heti két komoly meccset játszanak a nemzetközi porondon és a bajnokságban is. Nálunk Tatabányáról, Balatonfüredről, a Ferencvárosból jönnek játékosok- nem megbántva az ott elvégzett szakmai munkát, de más szint. Szegedről és Veszprémből is érkeznek játékosok, de nem mindegyikünk játszikrendszeresen főszerepet a klubcsapatban. Így nagyon nehéz olyan válogatottak ellen játszani, ahol a top csapatok top játékosai szerepelnek. Építkeznünk kell és el kell érnünk, vagy meg kell közelítenünk ezt a szintet. - A csoportkörben nem top csapatok ellen kellett kiharcolni a továbbjutást. Argentína és Egyiptom ellen mégis csak döntetlennel zártak - igaz a továbbjutásuk nem forgott veszélyben. - Az Egyiptom elleni meccs hiányzott a végén. Ha az megvan, akkor elérjük a célunkat. Mi alig több mint egy hét közös munka, 8-10 edzés után mentünk a világbajnokságra, Egyiptom több mint egy hónapot edzett együtt. Mi a dánokkal játszottunk két meccset idegenben, ami elsősorban az időnket vette el, mert a felkészülés helyett utazgattunk, kimaradt legalább 6-8 edzés. Sajnos lemondani nem lehetett, ezt még az előző kapitány, Ljubomir Vranjes szorgalmazta. - Érezte a világbajnokság alatt, hogy baj van? - A sorsolásunk kedvező volt. Amikor a svédekkel és a dánokkal játszottunk, a sok fiatallal is partiban voltunk, de az érezhető volt, hogy erővel nem bírjuk. Mindkét csapatnak olyan két sora van, hogy a cseresorból is top játékost tudnak pályára küldeni. Fel kell építenünk egy második sort a válogatottban, mert egy sorral semmire nem megyünk 8-10 mérkőzésen. - Ráadásul a magyar válogatott hozta a legtöbb 2 méter körüli, 100 kilogramm fölötti játékosokat. Talán a legjobb helyre ér a kérdés: miért hátrány ez? - Sokkal nagyobb az izomtömeg rajtunk és sokkal nehezebben regenerálódik a meccsek után. Lassabbak a lábaink, így mivel a válogatottban sok "nagy ember" volt, a csapat is lassabb volt. Holott a mai kézilabda éppen a jó védekezésből induló gyors támadásokra, gólokra épít. Ezt nehéz úgy játszani, hogy 4-5 nagydarab védekező játékosunk van és ugyanennyi, akik támadni tudnak. - Három csapattársa is úgy indult Dániába, hogy bármelyik percben gyermeke születhet. Lékai Máté és Balogh Zsolt emiatt haza is jött hosszabb-rövidebb időre. Okozott ez bármilyen gondot? - Mindenki megértette és elfogadta, hogy így van és ennek így is kellett lennie. Így utólag is azt mondom, hogy egyikük játékán sem látszott. A szövetség is partner volt abba, hogy ezek a hazautak gördülékenyen működjenek.

- Nagyon szomorú a jövőképe a magyar férfi kézilabdának? - Most nagyon szomorú vagyok, hogy kevés esélyünk van az olimpiára kijutni. Ugyanakkor van esélyünk, tehát nem szabad feladni és tovább kell dolgoznunk. Változtatni kell a csapat összetételen és kell egy rendszer is, mert nehéz úgy játszani, hogy mindenki a klubból hozott játékot erőltetni. Ezt a rendszert meg kell tanulnunk és alkalmazni a meccseken. - Európai csapat ellen még csak pontot sem szerzett a magyar válogatott. Jövő ilyenkor egy Európa-bajnokság után leszünk. Hol látja a csapatot a kontinenstornán? - Az Eb 24 csapatos lesz, így lesznek nem lebecsülendő, de könnyebb ellenfeleink is. Egy év az nagyon kevés ahhoz, hogy valós esélyünk legyen top csapatok ellen, egy-egy meccsen van esélyünk, de a sorozatterhelés kihozhat problémákat. Azon kell dolgoznunk, hogy ne 7-8 emberrel menjünk egy tornára, mert csak akkor van esélyünk komoly eredményre. - Hogy egy picit jobb hangulatban zárjunk. A válogatottra nézve van pozitívuma a világbajnokságnak? - Két fiatal játékos, Máthé Dominik és Szita Zoltán is bemutatkozhatott a csapatban és nem is rosszul. Tudtak segíteni, hozzá tudtak tenni a játékhoz. Ilyen fiatalok kellenek ahhoz, hogy utolérjük a legjobb csapatokat és csak így van esélyünk a felzárkózásra. De ehhez rengeteg munka és idő kell.