A Szeviép sztori: Luxusvillákból a vádlottak padjára

Ítélet születhet ma az évek óta tartó Szeviép-perben, de azért még lehetnek meglepetések. Az építőipari vállalat vezetői ellen csődbüntett ügyében folyik eljárás, a keletkezett kár 6,5 milliárd forint, több száz károsult érintett.

A Szeviép Zrt.-t a Nemzeti Cégtár alapján 1991-ben alapították. A cég tulajdonosi köre 49 százalékban a Szeviép Kft., a fennmaradó 51 százalék pedig magánszemélyek tulajdonában állt. A vállalat az ezredforduló környékén az Ativizig megbízásait teljesítette szép számmal, de a 2000-es évek közepe után, 2008 környékén jelentősen romlottak a vállalat gazdasági mutatói. A vádlottak padján most három vezetőségi tag, O. József, B. Sándor és P. László foglal helyet, mert a vád szerint ők felelősek azért, hogy a vállalat fizetésképtelenné vált.

Politikus haverok és a család

Utóbbi kettővel adta át Botka László közösen a Szeviép-székházat 2007 tavaszán.

Az, hogy mennyire beépült a Szeviép-botrány a szocialista körökbe, a négyezer méteres ingatlanon keresztül úgy érzékelhető, hogy az Oláh Lajos felügyelte Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rögtön bérbe is vette havi ötmillió forintért. Oláh amellett, hogy az akkori szocialista kormányzat államtitkára volt, P. László harmadrendű vádlott keresztapja. Szabó Bálint, a károsultak képviselője a Magyar Hírlapnak tavaly erről úgy fogalmazott, hogy ez egy volt a sok közérzetjavító intézkedés közül.

Önkormányzatnak is dolgoztak, bankként működtek

A vállalat a szocialista kormányzás öt éve alatt 34 milliárd forintnyi állami és önkormányzati közbeszerzést teljesített. Ezek közül emlékezetes, hogy

az 1-es villamosvonal beruházását konzorciumi tagként a Szeviép végezte el, de a Napfényfürdő beruházásában is részt vettek.

Csakhogy gazdasági társaságoknak valamint magánszemélyeknek ésszerűtlenül nyújtottak kölcsönt – legalább is a vád szerint ez történt. Az ügyész vádbeszédében úgy fogalmazott, hogy szereptévesztésben, bankként működött a vállalat az ennek megfelelő intézményi háttér nélkül.

Bőkezűek voltak

E közben a Szeviép sportegyesületeket is támogatott. Az ezredforduló után a szegedi női kosárcsapatot szponzorálta, 2008-ban pedig a DVTK-t támogatta a cég, melynek akkoriban Dlusztus Imre volt az ügyvezetője, a Délmagyarország korábbi főszerkesztője. Dlusztust nyáron vették őrizetbe költségvetési csalás gyanúja miatt egy másik ügyben, melyben B. Sándor Szeviép-vezér szintén érintett, őt ugyancsak őrizetbe vették idén. Emellett a Pick-Szeged mezén is feltűnt a vállalat emblémája, amikor a csapat főszponzora lett a Szeviép 2005-ben.

Ebben az évben a Pick tulajdonosa P. László lett, a társadalmi elnöki posztra pedig Ujhelyi István került be.

P. bajnokcsapat építését tűzte ki célul, ami 2007-ben sikerült is, így a szegedi együttes második címét gyűjtötte be abban az évben. 2008-ban kupát is nyert a Pick, de a következő szezonban kezdődött a mélyrepülés. 2010-ben a Szeviép fizetési problémái miatt többen távoztak a csapatból, majd P. László is eladta tulajdonrészét.

Több értelmezés is született arról, hogy mikor vált egyértelműen fizetésképtelenné a Szeviép – a tárgyaláson a védők ezt megpróbálták ki is használni –, de az biztos, hogy 2010-ben maga

Botka László polgármester is csak azzal nyugtatta a Délmagyarország hasábjain a pénzüket váró alvállalkozókat, hogy az csak egy "kis kényelmetlenség."

Közel ötszáz alvállalkozónak okoztak mintegy 6,5 milliárd forintos kárt, melyből a magyar állam most fizetett ki több mint kétmilliárdot. A felszámolási eljárás 2010 nyarán indult el. Akkor az igazgatóság a bankokat okolta, akikkel állításuk szerint nem tudtak megegyezni.„A Szeviép csődegyezséget szeretett volna, nem felszámolást, ezért kötelességének érezte, hogy megpróbálja ezt az utat... Nem sikerült" – szerepelt az akkor kiadott közleményükben.

Azigazságszolgáltatás csődje, vagy inkább szándékos bénázás?

A Szeviép-per 2015 őszén kezdődött el. Lázár János, akkori miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy a magyar igazságszolgáltatás csődje, hogy ennyi ideig tart az eljárás,amely egyébként több különös fordulatot is vett. Egyrészt

a vádlottak magánvagyonát először zár alá helyezték a kár megtérülésének biztosítékaként, azonban a Szegedi Járásbíróság később úgy döntött, hogy erre nincs szükség – a vádat képviselő ügyész perbeszédében indítványozta, hogy a zárat tartsák fent. Ami viszont ennél még furcsább, hogy a bíróság egy olyan könyvvizsgálót jelölt ki szakértőnek, aki a vádlottak egyik cégének könyvvizsgálója.

A károsultak jogi képviselője szerint

a bíróság nem véletlenül "bénázott",

Szabó Bálint szerint ugyanis baloldali politikai ráhatás miatt döntött igen furcsán a bírónő korábban. Szabó kijelentette azt is, hogy

Botka Lászlóig és Ujhelyi Istvánig is érhetnek a Szeviép ügy szálai

, és komoly politikai erők mozdultak meg az ügyben, ezért kérvényezte már korábban a Szegedi Járásbíróság (illetve a bírónő) kizárását az ügyből. Erről részletesen is írtunk már korábban.

Ujhelyi sofőrjének cége milliókhoz jutott

A vádirat azt is tartalmazza, hogy egy másfél milliárdos kölcsön harmadát juttatták el abba a cégbe, melynek az ügyvezetője Ujhelyi István szocialista EP-képviselő korábbi sofőrje.

A Biztonsági Üzem Kft. mégis az anyavállalat sorsára jutott, de előtte 2008-ban a cég törzstőkéjét 97 millió forintról 3 millióra csökkentették "veszteségek rendezése miatt." Mikor

a per során beidézték az ex-sofőrt, már semmire sem emlékezett a pénz sorsáról.

A maratoni büntetőjogi eljárás végére első fokon kedden kerülhet pont,

de még ez sem biztos

!