Sehol nem hajlik úgy maga felé egy önkormányzat keze, mint Szegeden

Július 1-jén lép életbe a város tiltakozásokkal övezett zajrendelete, és sokan még mindig nem értik, hogy mi szükség van erre, de legfőképpen így. Körbenéztünk, hogy az országban hol és hogyan vigyázzák a csendet. Azt találtuk, hogy egyik önkormányzat sem engedi meg magának azt a kiváltságot, mint Szeged.

A szegedi közgyűlés néhány hete fogadta el azt a -

vélhetően az MSZP idős szavazóbázisa miatti

- rendeletet, mely szerint hétköznapokon este 10 után, hétvégeken pedig éjfél után nem szólhat zene a vendéglátóhelyek teraszain.

A szavazás előtt többen - köztük diákok is tiltakoztak

, hiszen ez a szabályozás csak az önkormányzati rendezvényekre nem vonatkozik, de a gólyatáborok és egyéb egyetemi rendezvények már nem lesznek a régiek. Sokan úgy vélik, hogy mivel Szeged egyetemváros, ennek része kell legyen az éjszakai pezsgés is. A Szegedi Egyetemi Napok kapcsán is már többen beszéltek arról, hogy azért szólt odabent halkabban a zene, mert már az első este bejelentést tettek az önkormányzaton, a többi napon pedig az önkormányzat munkatársai mértek a helyszín közelében.

Vajon mi lesz, miután életbe lép a rendelet?

A XIII. kerületben 2013-ban fogadták el a zajvédelmi szabályzást. A szegedihez képest ez egy jóval egyértelműbb, de ezzel együtt szigorúbb rendelet is. Itt ugyancsak este 10-kor kell kikapcsolni a zenét mindenhol, viszont itt még annyi szabadság sincs, hogy a hétvégén éjfélig szólhasson a zene. A büntetések 500 ezer forintig is felszökhetnek, míg az építési előírások megszegéséért akár 2 milliót is le kell perkálni Angyalföldön.

"Kerti összejövetelek" és ünnepnapok

Salgótarjánban már hét éve működik a zajrendelet. Ebben részletesen, munkaeszközökre lebontva magyarázzák el a rendeletet a kerti traktortól kezdve a ventillátoron át a szivattyúig. Kevésbé tűnik következetesnek ez a szabályozás, hiszen közterületen, hangosító nélkül csak reggel 10 és este 8 között lehet közterület használati engedéllyel, viszont „kerti összejöveteleket” (sic!) hétköznapokon reggel 6-tól, vasár- és ünnepnapokon pedig 8-tól lehet tartani. Az egyéb munkák elvégzését nem nagyon szabályozzák, vasárnapokon és ünnepnapokon csak 8-tól lehet füvet nyírni vagy flexelni este hatig.

A működő faék

A faék egyszerűségével vetekvő zajrendelettel állt elő 2008-ban a tiszaújvárosi önkormányzat. A három bekezdésből álló szabályzás minden pontja az éppen hatályos jogszabályokra vonatkozik. Viszont még ők sem merték megengedni maguknak azt, amit Szegden igen, hogy a saját önkormányzati rendezvényeiket kivonják a szabályozás alól.

Ahol nincs pénzbírság

A debreceni szabályzás tűnik a legrugalmasabbnak az összes rendelet közül, amit végigolvastunk. Itt egyrészt tételesen felsorolják, hogy milyen tevékenységekre terjed ki a rendelet, de többször az egykori környezetvédelmi és vízügyi minisztérium rendeletére hivatkozik. Ennek a tárcának a feladatait ma már a vidékfejlesztési minisztérium látja el. A rendelkezés hatálya alól közterületen megtartott alkalmi rendezvények mentesülnek, de a vendéglátás, továbbá az „alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenységek” szabályozás alá kerülnek. Itt nincs pénzbírság meghatározva, viszont a határérték túllépésének mértékéhez képest 1-6 decibelnél korlátozzák, 7-10 decibelnél felfüggesztik, 10 decibeles túllépésnél viszont megtiltják a zajt okozó tevékenység folytatását.