Egy árva szót sem értünk ebből, de izgalmasan hangzik!

Svájci és görök kutatók érkeztek az ELI-be. Hogy mit csinálnak Szegeden, azt leírták ugyan, de egy szót sem értünk belőle!

Megérkeztek az első külföldi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-APLPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe - jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hétfőn a helyszínen. Hogy mit csinálnak Szegeden, azt leírták ugyan, de egy szót sem értünk belőle. Mutatjuk - az MTI tudósítása alapján. Hans Jakob Wörner, a zürichi műszaki egyetem professzora vezetésével a szegedi kutatóintézet

nagy ismétlési frekvenciájú lézerével nemesgázokban előállították az első magasharmonikus spektrumot

- bármit is jelentsen ez. E magas frekvenciájú impulzusok segítségével folyadék állapotú molekulákban lejátszódó ultragyors fizikai folyamatok vizsgálhatók. A görög kutatócsoport pedig a szegedi szakemberekkel együttműködve az intézet középinfravörös lézerével keltettek magasharmonikusokat kristályokban. A folyamat kvantummechanikai aspektusainak vizsgálatában a keltést követően fotonstatisztikát mérnek a meghajtó lézer terében.

A projekt két kutatási területet egyesít: az erősterű fizikát és a kvantumoptikát.

(Lehet, hogy ez utóbbi miatt nem értünk ebből egy árva szót sem! - a szerk.)

Az ELI-ALPS mintegy 80 milliárd forintból, részben az unió strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl, és a rövid impulzusú lézerekkel folytatott kutatások egyik központja lesz a világon - hangsúlyozta az akadémikus.Az intézet rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező kutatói közösségnek, nemcsak a fizika, hanem a biológiai, a kémia, orvos- és anyagtudományok területén is.Az intézet munkatársai egységes csapatként magas színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani. Ahhoz további fejlesztésekre vannak szükségek, hogy a terveknek megfelelően évente 80-90 kutatócsoportot ki tudjanak szolgálni.

(via MTI)