Írjon nekünk

Közélet

Nem a pozíció hajtja a korábbi klasszis irányítókat + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A kézilabda és a sportban elért sikerek összekötik őket, ám Kökény Beatrix és Bartók Csaba mégis eltérő módon élhette karrierjét, ami viszont az otthoni háttér nélkül aligha alakult volna úgy, ahogy. Családról és sportról beszélgettek a szerdai SZEGEDma Klubban Csúri Ákossa,
a Blogstar.hu alapítójával.

Mindketten számtalan sikert elértek pályafutásuk során, sok mindent megéltek a kézilabdában, azonban Kökény Beatrix és Bartók Csaba között nem csupán az a különbség, hogy előbbi karrierje során csupán két klubot szolgált (és ha az Építők nem szűnik meg, talán nem is igazolt volna át a Ferencvárosba), hanem míg a sportolónő Imre Géza vívóval kötött házasságot, addig a Pick Szeged korábbi bajnokcsapatának tagjának felesége polgári foglalkozással bír, így értelemszerűen egészen mást jelentett számukra a családi háttér. A háromszor az év magyar kézilabdázójának választott Kökény úgy látja, egyszerűbb, ha két sportoló él együtt, mert sokkal jobban el tudják fogadni egymás problémáit, Bartók Csaba pedig kiemelte, mivel náluk még aktív sportolói karrierje alatt születtek gyermekeik, így a felesége adta az otthoni stabilitást. Egyúttal háláját fejezte ki, hiszen rengeteg hétvégéről és eltöltött percről kellett lemondania, e nélkül a biztos háttér nélkül pedig nem alakulhatott volna így az élete és karrierje. Ami a gyerekeket illeti, Kökény Beatrix mindkét gyermeke kézilabdázik, míg Bartók Csaba kisebbik fia nemrég hosszabbította meg szerződését a német Lemgo csapatában, a nagyobbik fiú pedig sok sportot kipróbált – többek között a sportlövészetet is.

A Fradi egykori irányítójának és férjének is van negatív élménye egy-egy olimpiai döntőről: Imre Géza egyetlen tusra állt attól, hogy megnyerje az ötkarikás játékokat.

*-*”Úgy tűnik, a sors boldog családként szeretett volna bennünket látni, mintsem aranyérmes sportolóként”

– összegzett Kökény Beatrix.

Egy sportoló számára mindig komoly kihívást jelent, hogy mihez kezd a játék után. Bár Bartók Csaba levezetni indult el Spanyolországba, azonban az Ademar Leónnál töltött két év annyira jól sikerült számára, hogy az akkor BL-döntős Veszprém is megkereste. Bár saját bevallása szerint más lehetett volna pályafutása íve és a serlegek száma is, ha nem szól közbe a sérülés, de karrierje alatt már belekezdett egy vállalkozásba, ezzel is készülve a kézilabda utáni életre. Ma az NB I/B Keleti csoportjában szereplő Hódmezővásárhely női csapatának edzője, e mellett a Tisza Volán SC-nél, mint utánpótlás igazgató helyettes dolgozik. Kökény Beatrix számára könnyű volt a váltás, hiszen a Fradinál egyértelműen számítottak rá az aktív sportolás után, jelenleg a klub női szakágának, valamint utánpótlásának vezetője.

Mindketten irányítóként szerepeltek csapataikban: általában az ezen a poszton szereplő játékosok a legintelligensebbek, így adódik a kérdés, mennyire tükröződik ez a civil életben? A Fradi ikonja elmondta, mindig szeretett egy-egy kis közösség középpontjában lenni, ugyanakkor ezt ugyanolyan képességnek tartja, mint azt, hogy valaki nagy lövő erővel bír. Bartók Csaba esetében annyiból volt más a helyzet, hogy a férfi válogatottnál rendre a veszprémiek köré építették a csapatot, így egy kicsit körön kívülinek érezhette magát.

Nyugathoz képest fele annyit költünk sportra

Bár a futballt szokták kiemelni a leginkább, mint a TAO-támogatások célja, a kézilabdában is jelentős összegekről beszélhetünk. Bár ezeket a pénzeket az utánpótlásra fordíthatják az egyesületek, az a hazai él kluboknál is látszódik, hogy olyan játékosokat tudnak magukhoz csábítani, amelyre korábban nem volt példa. Kökény Beatrix szigorítaná a TAO-s támogatási rendszert, véleménye szerint nem jó felé viszi a sportágat a belé áramló pénz, egyúttal bízik abban, hogy a jövőben kevesebb légiós fog szerepelni az élvonalbeli, nem csak Bajnokok Ligájában érdekelt kluboknál. Bartók Csaba kiemelte, 2010-ig a magyar GDP 0.1%-át költötték sportra, ez a szám ma 1%, miközben nyugaton ennek a duplája. “Ha csak az lesz az eredménye, hogy nem facebook-csoportokat, hanem valós kapcsolatokat alakítanak ki a fiatalok és élményeket élnek át, akkor már megérte” – summázta a játékosként kétszeres magyar bajnok Bartók Csaba, aki hozzátette, a volt szocialista ország blokkja úgy szocializálódott, hogy politikusok vezessék a sportági szövetségeket. Ebben nem is lát problémát addig, amíg nem szólnak bele a szakmába, hanem csak a megfelelő háttér megteremtésén dolgoznak.

Miért nincsenek jó magyar edzők?

Az utóbbi időben a női és a férfi válogatottnál is külföldi szövetségi kapitányok dolgoztak: Kökény Beatrix úgy látja, jelenleg nincs olyan magyar edző, akit a közeg és a közvélemény is elfogadna, míg Bartók Csaba abban látja a probléma gyökerét, hogy a ’90-es évek végéig nem is létezett edzőképzés, majd a pénz megjelentével olyan színvonal vált elérhetővé a magyar csapatok számára, ami odáig nem. Ezeknek a céloknak az eléréséhez viszont nem volt olyan fiatal edző, akinek bizalmat szavaztak volna, és akárcsak a játékos fronton, itt is érvényesült az, hogy egyszerűbb igazolni, mintsem kinevelni.

A Székelyudvarhelyről indult irányító anno 10 hónap alatt megkapta a magyar állampolgárságot az akkor szokásos 3-4 év helyett. 2010 óta ez a folyamat már jóval könnyebben zajlik, ám a kézilabda csarnokokban nem sok külhoni magyar tűnt fel – a Ferencváros ugyanakkor a Szatmár-programjának köszönhetően sok erdélyi fiatalt próbál bevonzani, viszont Kökény Beatrix hangsúlyozta: felelősséggel is tartoznak a gyerekekért, hiszen az átigazolás következtében egy kis faluból csöppennek egy kétmilliós nagyvárosba.

Vannak magyar ikonok – lesznek is?

“Ha tíz kézilabdást megkérdezünk, előbb mond magyar nevet, mint tíz labdarúgó” – válaszolta a sportág mai népszerűségére vonatkozó kérdésre Kökény Beatrix. Bartók Csaba szerint a játékról sokat elárul, hogy a válogatott meccsek nézőszámának a csarnokok kapacitása szab határt, hiszen háromnegyed ház előtt is aligha játszik a magyar kézilabda válogatott.

Viszont hiába vannak kiemelkedő klubcsapataink, a legutóbbi olimpián sem a férfi, sem a női nemzeti csapat nem volt ott, ez pedig példa nélküli eset a kézilabda történelmében. A hölgyek és a férfiak bajnokságában is két-két kiemelkedő klubról beszélhetünk (a nőknél a Győr és a Fradi, a férfiaknál a Veszprém és a Szeged), az utóbbi időben a Rába-partiaknak jött össze a Bajnokok Ligája-győzelem, míg a Veszprém ezt többször kitűzte célnak, de még nem sikerült elhódítaniuk a legrangosabb nemzetközi kupát – ehhez viszont olyan keretet alakítottak ki, amelyekben alig található magyar játékos.

*-*”Nem ettől lesz jobb a magyar kézilabda ha egy klubcsapat nyer egy BL-t, az 1999-ben BEK-et nyert Dunaújvárosban csak két légiós volt”

– jegyezte meg Kökény Beatrix. Bár az említett kluboknál a Fradi kivételével külföldi edzők is dolgoznak javarészt külföldi játékosokkal, Bartók Csaba a magyar emberek részsikereinek értékeli az általuk elért eredményeket, hiszen magyar emberek szervezik ezeket a klubokat, ráadásul ezek a klasszisok itt élnek Magyarországon, így könnyen kapcsolatot teremthetnek a gyerekekkel is.

Abban mindketten egyetértettek, hogy egy évtized múlva sem kívánhatnának mást, csak hogy továbbra is a sportágon berkein belül dolgozhassanak – hiszen mindketten azt csinálhatják, amit szeretnek.

Hírzóna

Kezdődik a Találd ki magad! pályaválasztási vásár Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Rekordszámú kiállítóval és tematikus napokkal készül a huszadik pályaválasztási vásárra a Csongrád Megyei Kormányhivatal.

Tovább olvasom

Hírzóna

A Facebook nyíltan beavatkozott az önkormányzati választásokba?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az Origo szerint cenzúrázza a jobboldali tartalmakat.

Tovább olvasom

Hírzóna

Akác- és nyárfaerdőket ültetnek Csongrád megyében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Közel félmilliárd forint erdőtelepítési támogatást ítélt meg az Agrárminisztérium, ebből 360 hektár fásítása történhet meg.

Tovább olvasom

Aktuál