Orbán: Magyarország sosem lesz bevándorlóország

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Bevándorló és nem bevándorlóországokat különböztetett meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol az őszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: “mi magyar Magyarországot akarunk” és “egy európai Európát is szeretnénk”. Kijelentette: Magyarország sosem lesz bevándorlóország. Az is mondta, hogy a brüsszeli bürokraták a “Soros-tervet” valósítják meg, és “Soros tenyeréből esznek”.

A kormányfő szerint a választóvonal abban áll, hogy vannak a bevándorlást elfogadó, helyeslő, sőt időnként szervező, mára kevert népességűvé vált országok – ahol a keresztények aránya csökken, amit a legfrissebb osztrák beiskolázási adatokkal példázott -, s vannak olyanok, mint Magyarország, amelyek ragaszkodnak biztonságukhoz, életformájukhoz, nemzeti, vallási, kulturális identitásukhoz.

Európa jövője azon múlik, hogy a két országcsoport tiszteletben tartja-e egymás demokratikus népakaratát – hangoztatta, kijelentve: “mi elfogadjuk, hogy a bevándorlóországok úgy döntöttek, bevándorlóországokká válnak, azt kérjük, ők pedig fogadják el, hogy mi sosem leszünk azok”.

Ma a bevándorlóországok úgy oldanák fel az ellentéteket, hogy “azt javasolják: legyünk mi is bevándorlóországgá, és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket” – mondta Orbán Viktor, aki úgy értékelt: erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg, tette közzé a saját neve alatt. “Ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik mellesleg Soros tenyeréből esznek” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ezért van az asztalon egy állandó kötelező betelepítési rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslat.

Emlékeztetett, a Fidesz-KDNP-frakció a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció lebonyolítását kérte a kormánytól. “Ezt a javaslatot egyetértőleg fogom a kormány elé terjeszteni” – közölte a miniszterelnök, aki a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre buzdított mindenkit, akinek fontos az ország függetlensége, biztonsága, nemzeti kultúrája, keresztény gyökerei.

Felidézte: kormánya nyáron is folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítési tervek elleni küzdelmet. Szavai szerint a világban zajló átrendeződés következménye az a népmozgás, amely Európát is elérte, ráadásul ez egybeesik “az iszlám legújabb világoffenzívájával” is.

Az EU azonban elhibázott bevándorlás- és külpolitikát folytat – mondta -, ráadásul ragaszkodik hibáihoz, így Európa ma egy olyan kontinens, amely nem védi, hanem kinyitja külső határait, ami újabb csábítást jelent népvándorló tömegeknek. “Amit eddig láttunk, csak a bemelegítés volt” – jelentette ki, utalva egy NATO-kutatóintézetben készült előrejelzésre, amely szerint 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából, döntően Európa felé.

Az elhibázott brüsszeli politika következményének nevezte a rendszeres terrorcselekményeket, a közbiztonság drámai romlását és Európa demográfiai, vallási, kulturális arculatának megváltozását. “Ez az, amitől meg akarjuk védeni magunkat, Magyarországot, Közép-Európát, és ha még lehet, az egész EU-t is” – mondta.

A kormányfő értékelte az ország gazdasági helyzetét is, kijelentve: sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar.

A kormányfő kiemelte az államadósság 74 százalék alá csökkenését, a gazdaság második negyedéves 3,2 százalékos bővülését, a foglalkoztatottak számának több mint 4,4 millióra növekedését és a munkanélküliség 4,2 százalékra csökkenését. Azt mondta, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. Megjegyezte: folyamatosan lépnek át a közfoglalkoztatottak a magángazdaságba.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon. Jelezte ugyanakkor, hogy a vállalatok versenyképességének javításával párhuzamosan szükséges és lehetséges a bérek további növelése. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelem-vendéglátás területén is van még lehetőség bérnövekedésre – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a családpolitika – amely magában foglalja a családi adózást, a gyermekegészségügyi ellátást, az oktatást, a sportot, a lakástámogatást és a munkahelyvédelmi akciótervet – továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad. “A kormány bevándorlás- és migránspolitika helyett családpolitikát folytat” – fogalmazott, úgy értékelve: “a családok helyzete javul, vagyis mi sem dolgozunk hiába”.

Közölte, ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy 467 ezer gyermek ingyenesen kapja az étkezést a bölcsődében, az óvodában és az iskolában; a gyermekétkeztetésre fordított összeg hét év alatt 2,5-szeresére nőtt, idén ez 74 milliárd, jövőre pedig 80 milliárd forint lesz. Hozzáfűzte: az összes diák 85 százaléka – több mint egymilliónyian – térítésmentesen kap tankönyvet. Iskolafejlesztési program is indult, 400 település 527 intézménye újul meg – tájékoztatott.

Megjegyezte továbbá, hogy a pedagógusélet-pálya bevezetésével sikerült emelni a tanárok megbecsülését, és bár a helyzet még messze nem tökéletes, de már össze sem lehet vetni az előző kormánytól megörökölt 2010-es állapotokkal.

A kormányfő annak kapcsán, hogy Magyarországon nyaralt 500 ukrán gyermek, azt mondta, fájdalmasan érinti Magyarországot az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól. “Mit vétettek ezek a magyar gyermekek, mit vétettek az ő szüleik?” – kérdezte.

Az elmúlt időszak eseményeiből kiemelte a vizes, majd az azt követő cselgáncsvébét, úgy kommentálva: “Budapest belépett a globális sportnagyvárosok elit klubjába”. Szerinte a futball-világbajnokságon kívül bármilyen világsportesemény megrendezésére képes az ország.

KDNP: kettős felelősség jelenik meg a migrációban

A KDNP frakcióvezetője a kettős felelősséget vetette fel a migrációval összefüggésben. Harrach Péter azt mondta, hogy egyrészt nem szabad engedni, hogy egy bejövő kultúra eluralkodjon a saját kultúrán, másrészt kötelesség segítséget nyújtani az üldözötteknek.

A helyzetet úgy magyarázta: egy erős közösségnek vannak közös normái, ünnepei, büszkesége van, s ha befogad valakit, annak felkínálja ezeket és az részévé válhat a társadalomnak. De soha nem engedi meg azt – folytatta -, hogy a bejövő kultúra egyenrangú legyen a sajáttal, pláne nem, hogy eluralkodjon rajta. A kulturális sokszínűség érték, de amikor a másik kultúra eluralkodik, annak nem tudunk örülni – fogalmazott, kiállva a nyugat-európai kultúra mellett.

Harrach Péter ugyanakkor azt is megfogalmazta: nem tudja elfogadni azt, amit multikulturális társadalomnak neveznek. Egy hanyatló közösségnek nincs erős identitása, de van egy önpusztító ideológiája, amit ma Európában nyílt társadalom ideológiájának neveznek – mondta, hozzátéve: ez azt tanítja, hogy mindenki szabadon választhatja bármelyik kultúrát.

A társadalom érdeke az, hogy ne vegyes társadalomban, kultúrákban éljen, mert bebizonyosodott, hogy az nem működik – hangoztatta a kereszténydemokrata frakcióvezető. A kormánypárti politikus a Soros-terv önpusztító, nyílt társadalom ideológiájának megakadályozásával indokolta a nemzeti konzultációt.

Kitért arra is, hogy különbséget kell tenni üldözöttek és szerencsét próbáló vándorok között. Minden üldözöttnek segítséget kell nyújtani, először például a közel-keleti keresztényeknek, akik minden találkozás alkalmával jelezték, hogy soha nem Európában kérik a segítséget, hanem a saját hazájukban – fejtette ki, kijelentve: Magyarország eddig is megadta és ezután is meg fogja ezt adni.

Fidesz: Európának a maga kezébe kell vennie a sorsát

A Fidesz frakcióvezetője szerint “a Soros-terv” mindenki számára ismert, és jó lenne, ha végre az európai nemzetek – mint a lengyelek, a szlovákok, a csehek – a sarkukra állnának és azt mondanák: Európának a maga kezébe kell vennie a sorsát, ne amerikai tőzsdespekulánsok határozzák meg, hogy az itt élők kivel éljenek együtt.

Kósa Lajos azt mondta, nem meglepetés, hogy az ellenzék migráció- és bevándorláspárti, ezekben az ügyekben végig hazudtak. Kiemelve a szocialista képviselők által mondottakat, ezt azzal indokolta, hogy az ellenzék minden megszólalója tagadta a kötelező betelepítési kvóta létét, korábban pedig azt is tagadták, hogy a migráció létezne.

Most a ma már mindenütt elérhető Soros-tervet tagadják, azt is tagadják, hogy Soros György valaha járt volna Magyarországon vagy az Európai Unióban – tette hozzá. Kósa Lajos reagált a korrupciós vádakra is. Közölte, Magyarország valaha volt legnagyobb összegre elkövetett korrupciós ügye a négyes metró ügye. Arra kérte a szocialistákat, tegyenek beismerő vallomást erről a több mint 150 milliárd forintról. Hol a pénz maradéka? – firtatta.

Hozzátette: a magyar demokrácia 27 éves történetében arra is csak egyszer volt példa, hogy egy magyar európai parlamenti (EP-) képviselőt egy kémügyben vonjanak eljárás alá. Megjegyezte, Kovács Bélának, a Jobbik EP-képviselőjének van egy kis korrupciós ügye is, de az mellékszál ahhoz képest, hogy “az oroszoknak kémkedett”.

Kósa Lajos szóvá tette azt is, hogy a tavaszi ülésszak végén az ellenzék volt az, amely nem szavazta meg a pártok feketefinanszírozását megakadályozó törvényt.

MSZP: a valódi kérdésekről kellene szólnia a nemzeti konzultációnak

Az MSZP szerint az embereket foglalkoztató valódi kérdésekről kellene szólnia a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak.

Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője azt mondta, a választókat az érdekli, miért nincs a falujukban háziorvos, miért kell a családtagjuknak külföldön dolgoznia, miért mindig a fideszes vállalkozó kapja a megrendelést.

A szocialista politikus szerint 2018-ban kormányváltás kell, amely után “igazságot tesznek” a közéletben, mert nem lehet, hogy Mészáros Lőrinc óránként 11 millió forintot keressen még akkor is, ha alszik.

Úgy látta, hogy az MSZP és a miniszterelnök két különféle világban él, két “szélmalomban” őrölnek. A kormányfő világát úgy írta le, mint ahol a miniszterelnök Don Quijoteként vagy Sancho Panzaként küzd a démonaival, Brüsszellel, Sorossal, a kommunistákkal, a nihilistákkal. A másik világ pedig a valóság, ahol ott van Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, Rogán Antal szomszédjai, Garancsi István, a közpénzszivattyú, az orvos nélküli kórházak, a széteső iskolarendszer és hatszázezer kivándorolt magyar – mondta Tóth Bertalan, aki szóvá tette az azeri baltás gyilkos kiadását is.

Szerinte a nemzeti konzultáció nem más, mint “egy mocskos üzlet”, amivel a kormánypártiak barátai keresnek pénzt. Hozzátette: ez a konzultáció kísértetiesen hasonlít a tavalyi kvótareferendumra. Miniszterelnök úr, önöknek nem tűnt fel, hogy azt el tetszettek bukni? Emlékszik rá, öt háromra? – kérdezte, megjegyezve: ötmillióan mondtak nemet a gyűlöletkeltésre.

Tóth Bertalan azt mondta, az MSZP kormányra kerülve adómentessé teszi a minimálbért, megduplázza a nyugdíjminimumot, igazságot tesz az energiaszámlákban, ingyenessé teszi az első diplomát.

Jobbik: a kormánypártok leszállópályára állították az országot

A Jobbik elnöke szerint a kormánypártok az elmúlt hét évben nem emelkedő, hanem leszállópályára állították az országot.

Vona Gábor Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: ha pártja nyeri a jövő évi választásokat, három fontos nemzetstratégiai lépésben azonnal lépnek majd. Ide sorolta az ország biztonságának javítását, “a politikusbűnözők” elszámoltatását és az ország gazdasági felemelését.

Az ellenzéki képviselő azt mondta, pártja hatalomra kerülése esetén marad a kerítés a határon, de még határőrség is lesz, és a “letelepedésikötvény-bizniszt” is eltörlik. A Jobbik megvédi az országot a migrációtól és a kvótáktól – hangsúlyozta.

Közölte azt is: pártja az elszámoltatást Orbán Viktorral fogja kezdeni, mert ő “a pókháló közepén a pók”. Hozzátette: vállalja, hogy ezen szavaiért a kormányoldal “sajtóhiénái” erkölcsileg, emberileg megpróbálják majd tönkretenni. Elmondta azt is, a hazai gazdaság felemelése mellett az uniót is igazságossá kell tenni.

Kijelentette: Orbán Viktor hiába állít szobrot Tisza Istvánnak, ha közben a politikai gyakorlatával Rákosi Mátyásnak és Kádár Jánosnak az emlékét csempészi vissza. Szerinte Orbán Viktortól azt lehet megtanulni, hogyan nem szabad egy közösséget, egy országot vezetni. Adománynak nevezte azt, hogy a kormánypártok kétszer is kétharmados támogatáshoz jutottak, amellyel sok jót tehettek volna, azonban szerinte a hatalmas történelmi lehetőséggel Orbán Viktor visszaélt. Nem az országot emelte fel, hanem a korrupció szintjét emelte korábban nem látott magasságba – értékelte Vona Gábor.

LMP: a jövő évi választás nem a kerítésről szól majd

Az LMP szerint a jövő évi választás egy valamiről fog szólni, arról, hogy a magyar emberek és Magyarország le tudják-e rázni az elmúlt harminc év politikáját. Szél Bernadett, az ellenzéki párt frakcióvezetője azt mondta, a 2018-as választás nem a kvótáról és nem a kerítésről fog szólni.

A kerítést nem fogja senki lebontani, a kvótát pedig nem fogják bevezetni általános érvénnyel az Európai Unióban – fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint egyre inkább látszik: Magyarországot nem a Fidesz fogja megvédeni, hanem az LMP-nek kell ezt az országot megvédeni a Fidesztől. Kiemelte: az elmúlt 30 év politikájának építményét le kell bontani, mert már semmi jót nem hoz, sem Magyarországnak, sem a magyar embereknek.

“Önök és az elődeik ezt az országot szétlopták, szétcsalták, széthazudták, a magyar embereket magukra hagyták és átverték” – mondta, hozzátéve: ettől az országtól több esélyt már nem érdemelnek.

Szél Bernadett azt mondta, a kormányfő mindenkivel harcol és háborúzik, ő azonban együttműködni akar: azokkal, akik nyolc órát becsülettel lehúznak a munkahelyükön, de nem tudnak megélni a fizetésükből, azokkal, akik kiváló oktatást akarnak és működő egészségügyet, de ezt nem kapták meg a kormánypártoktól; azokkal, akik egy erős és egységes Európában hisznek, aminek Magyarország is a része, s amelynek biztonságát a NATO képes garantálni.

Hozzátette: a miniszterelnök tiszteletet követel, de senki másnak nem adja meg azt. Szerinte azzal hitegetik magukat, hogy jól állnak a közvélemény-kutatásokban, de azok úgy változnak, mint az időjárás. “Önök a múlt és mi vagyunk a jövő. Önök kudarcot vallottak, most mi következünk ” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Orbán: összefogásra, egységre és erőre volna szükség

Orbán Viktor viszonválaszát azzal kezdte, “úgy látom, hogy a nyár során elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek”, akik azzal a problémával küzdenek, hogy az emberek nem veszik őket komolyan, sőt lassan már láthatósági problémákkal is szembe kell nézniük. A kormányfő szerint ezzel magyarázható az, hogy az ellenzéki politikusok durvák és személyeskedőek voltak az ülésteremben.

A miniszterelnök arra hívta fel a figyelmüket, hogy a magyar emberek jól tudják, személyes hatalmi vágyakból és ambíciókból nem lehet országot építeni. A Jobbik elnökének “tirádáira” válaszolva Orbán Viktor azt mondta, “a kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz”.

A szocialistákhoz azzal fordult, nem lehet egészségügyben, oktatásban vagy a nyugdíjasoknak “hetet-havat” megígérni, és amikor kormányoznak, az ellenkezőjét cselekedni. Hozzátette: az emberek emlékeznek arra, hogy a szocialisták elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, a kórházi ápolóktól, a nyugdíjasoktól.

Orbán Viktor az LMP-nek válaszolva elmondta, mindent megtesznek azért, hogy komoly tudják a pártot venni. Ez komoly erőfeszítést igényel – jegyezte meg. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője azt nyilatkozta: az LMP nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével. Hogy hihetnének önöknek az emberek? – tette fel a kérdést.

Orbán Viktor rámutatott, az elvesztett kvótaper a kötelező bevándorlási kvótáról szólt. Arról a kérdésről szólt – folytatta -, hogy jogszerűen alkotta-e meg a kötelező betelepítési kvótát az Európai Unió néhány szervezete. Fel se merült, hogy nincs ilyen kvóta, csak az a kérdés, hogy jogszerűen alkották-e meg a jogszabályt – hangsúlyozta. Elmondta, ezt a pert elvesztette Magyarország, mert a bíróság jogszerűnek találta a jogalkotási folyamatot.

A miniszterelnök szerint ehhez képest ő ezt a kérdést, Magyarország legnagyobb, Közép-Európa legsúlyosabb és Európa történelmi kihívásának tartja.

Hogy is vehetnék komolyan az ellenzéki pártokat a választók, amikor Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Horváth Csaba (MSZP) is álproblémának nevezte a bevándorlást – kérdezte. Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje arról beszélt Szeged lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek, majd később azt mondta, azon lesznek, hogy a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen – idézte a kormányfő.

Miért gondolják, hogy önökre fognak szavazni a magyar választópolgárok azért, hogy minél hamarabb lebontsák a kerítést? – tudakolta. A szintén szocialista Tóth Bertalannak címezve szavait emlékeztetett, hogy a frakcióvezető korábban azt mondta, kötelező betelepítési kvóta nincs és nem is lesz. Akkor most miről döntött a bíróság? – kérdezte.

Orbán Viktor rögzítette: Magyarország komoly kérdések előtt áll, nehéz ügyekkel kell megküzdenie, összefogásra, egységre és erőre volna szüksége.

Azt kérte az ellenzéki pártoktól: ne az legyen a legfontosabb számukra a következő hónapokban, hogy a pénzért és hatalomért bármire képesek. Próbálják megszolgálni a magyar választópolgárokat! Higgyék el sokat dolgoztak az elmúlt években és megérdemlik – zárta felszólalását.

Előző sztori

Szent Ferenc-napi Paprikafesztivál Alsóvároson

Következő sztori

Jurista Kupát szervez a Pro Jure egyesület és az SZTE ÁJTK HÖK