Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor elárulta mi lesz 2026 tétje
Lázadó vagy mintadiák? József Attila szegedi bizonyítványa vallomást tesz
Egy évszázados dokumentum került elő a szegedi múltból. A leckekönyve elárulja, mennyire volt szorgalmas József Attila.
Száz évvel ezelőtt koptatta a szegedi padokat a magyar irodalom későbbi óriása, ám a róla az utókorban kialakult lázadó kép sokszor elfedi a valóságot. Egy digitálisan is elérhető korabeli dokumentum, a költő egyetemi leckekönyve cáfolja a hanyag diák mítoszát, és ritka bepillantást enged abba, milyen elszántsággal vetette bele magát a tanulásba József Attila.
Kik voltak József Attila professzorai?
A Ferenc József Tudományegyetem – a mai SZTE jogelődje – 1921-es Szegedre költözése után pezsgő szellemi központtá alakította a várost, ebbe a közegbe csöppent bele a fiatal költő. A leckekönyv tanúsága szerint 1924. szeptember 19-én iratkozott be a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karra. A dokumentum lapjain megelevenedik a korabeli szegedi akadémiai elit: a költő olyan nagyformátumú tanárok előadásait hallgatta, mint Mészöly Gedeon, aki finnugor nyelvészetet oktatott, vagy Bartók György, aki a filozófia rejtelmeibe vezette be.
Különös történelmi fintor, hogy az indexben saját kezű aláírásával szerepel Horger Antal, az egyetem "fura ura" is, aki a magyar mondattan professzoraként később a hírhedt eltanácsolással írta be magát az irodalomtörténetbe.
A lázadó zseni vagy a mintadiák?
Bár az irodalmi emlékezet gyakran a „Születésnapomra” című vers dacos soraiból indul ki, a hivatalos egyetemi iratok egy egészen más, rendkívül törekvő hallgató képét rajzolják ki. A leckekönyv bejegyzései alapján József Attila nemcsak látogatta az órákat, de kimagaslóan teljesített. Professzorai a félévek végén olyan elismerő megjegyzéseket fűztek a neve mellé, mint „Igen szorgalmas” , „Kitűnően dolgozott” , vagy éppen „Jeles”. A kurzuslistát böngészve látható, hogy a költő komoly terhelést vállalt: a magyar irodalomtörténet és nyelvészet mellett francia és német nyelvet, valamint esztétikát és lélektant is hallgatott.
Ez a leckekönyv nem csupán egy száraz adathalmaz, hanem bizonyíték arra, hogy a szegedi felsőoktatás már a 20-as években is milyen magas színvonalú képzést nyújtott.
A leckekönyv lapjai végső soron arról mesélnek, hogy a fiatal József Attila a szegedi tudományos életbe integrálódva, szorgalmas bölcsészként indult el a pályán. Bár szegedi egyetemi karrierje végül konfliktusokba torkollott, ezek a dokumentumok őrzik a bizonyítékát annak, hogy a város és az egyetem kitörölhetetlen nyomot hagyott a költőóriás életművében.
További híreink:
