/

IMF: minél gyorsabban meg kell szabadítani az eurózóna bankjait a nem teljesítő hitelektől

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az eurózóna általános gazdasági javulását elismerve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden azt javasolta, hogy minél gyorsabban szabadítsák meg az eurózóna bankjait a nem teljesítő, úgynevezett rossz hitelektől, hogy ne akadályozzák a hitelezést és ne lassítsák a gazdasági növekedést.

Az IMF szerint a rossz hitelektől való felszabadítás mellett a lehető legrövidebb idő alatt be kell zárni a rosszul teljesítő bakokat.

A valutaalap közölte, az Európai Központi Banknak (EKB) hosszan tartó, határozottan alkalmazkodó monetáris politikát kell kialakítania, mivel az előrejelzések szerint az infláció mértéke a kitűzött cél alatt marad. Az EKB ösztönzési programjának ősszel tervezett visszavonásával kapcsoltban az IMF úgy vélekedett, korai a “könnyű pénzügyi politika” fokozatos kivezetése megkezdésének gondolata, mivel a fogyasztói árak nem növekedtek kellő mértékben.

Az IMF emellett támogatja az Európai Unió arra irányuló terveit, hogy a rossz hitelek számára másodlagos piacot hozzanak létre értékük emelésére, illetve a banki eszközök áron aluli eladásnak elkerülésére.

Az alap kedvezően fogadta a rossz hitelek befogadását lehetővé tevő nemzeti vagyonkezelő társaságok felállításának terveit is, a kevésbé hatékony, európai vagyonkezelő társaságok létrehozása helyett.

Az eurózóna bankrendszerének és a pénzügyi stabilitás erősítésének érdekében az IMF azt javasolta, hogy az országok közös rendszert hozzanak létre a betétek uniós szintű biztosítására, amely segít ellensúlyozni a jövőbeni kockázatokat.

Az euróövezetről szóló éves jelentésében az IMF becslése szerint az eurózóna inflációja ebben az évben elérheti az 1,6 százalékot, mielőtt 2018-ban 1,5 százalékra lassulna. Az infláció növelése érdekében az IMF erőteljes bér- és árnövekedésre ösztönözte Németországot és az eurózóna többi országát. Indoklásuk szerint erre akkor is szükség van, ha ez bizonyos időre a 2 százalékos határértéket meghaladó inflációt eredményez.

Németországnak – az eurózóna legnagyobb gazdaságának – növelnie kell az állami beruházásokat, ami a növekedést és a strukturális reformokat ösztönözné az euróövezet olyan gyengébben teljesítő országaiban is, mint például Olaszország.

Ugyanakkor Olaszországnak és más magas adóssággal rendelkező országnak ki kell használniuk a fellendülést a reformok megvalósítása és a jövőbeli kihívások elleni védekezésre való felkészülés érdekében – tették hozzá.

Default thumbnail
Előző sztori

Több mint 600 tűzoltó sem tudta megfékezni az erdőtüzeket az amerikai Montana államban

Következő sztori

Több mint kétszázan tűztek zöld szalagot – az algyői iskola új vezetője ellen tüntettek

Legutóbbi hasonló cikkek