Szeged

Híres és különleges Dávidok

December 30-án köszöntjük az ünnepelteket. Lássuk, milyen sors jutott néhány híres Dávidnak.

1 órája

December 30 Dávid nevenapja. E hazánkban nem túl gyakori keresztnév leghíresebb és néhány hazai viselőjének sorsát elevenítjük fel az alábbiakban.

A tehetős kereskedő, Kiss Dávid neve máig összeforrt a Szeged szívében felépített impozáns palotával. (Fotó: SzegedMA)

Pásztorfiúból lett uralkodó

A Betlehemben született, királlyá lett pásztorfiú fordulatos élettörténete az egyik legtöbbet ábrázolt ószövetségi szereplővé tette.

Dávid az óriás termetű Góliát legyőzését követően Saul király udvarába kerül, ahol hárfás énekével gyakran vidította fel a depresszióra hajlamos Sault.

A mind népszerűbb Dávidra a király féltékeny lesz és elűzi, ám miután az uralkodó és fia is elesik egy csatában, Dávid lesz Izrael következő királya. Kiterjeszti országa határait, a frigyládát Jeruzsálembe viteti. Uralkodóházat alapítva egykori katonatisztje elszeretett feleségétől született fia, Salamon követi bölcs uralkodásával a trónon.

Dávid a zsoltáréneklő király

Mint Jézus családfájának kitüntetett alakját és a zsoltárok feltételezett szerzőjét az ókortól kezdve, de főleg a középkorban kiemelkedő hely illette meg Dávidot az egyházművészetben: miniatúrákon, katedrálisok szoborgalériáin, domborművein, üvegablakain. Koronás, palástos királynak mutatták leginkább, aki elrévült arccal pengeti hárfáját az Úr dicsőségére.

Hasonlóképp gyakran ábrázolták Góliáttal való párviadalát amiben a látszatra gyenge Erény és a fennhéjázó Bűn küzdelmének kifejeződését láttatták.

A világ egyik leghíresebb szobra Michelangelo firenzei márvány szobra, mezítlen testének vállán győztes fegyverével, a parittyával.

Dávid, az elfeledett Árpád-házi herceg

Nemigen lettek katolikus papok Árpád-házi hercegekből, I. András királyunk kisebbik fia a szabályt erősítő kivétel. Bátyjával Salamonnal – a korabeli magyar környezetben is ritkaságként - ószövetségi királyneveket kaptak keresztnévül. Dávid herceg 1053 avagy 1054 körül született, bátyjából király, Dávidból bencés szerzetes lett, akit pappá is szenteltek. Ez lehet, hogy taktikailag is jó döntésnek bizonyult, hiszen míg bátyját unokatestvérei letaszították a trónról, ő szerzetesként kimaradt a belviszályokból. Utóda értelemszerűen nem lehetett, bántódása soha nem esett, nem jelentett hatalmi veszélyt senkire.

Kevés adat maradt fenn róla 1094 után már nem említik. Az atyja által alapított tihanyi kolostornak tett adománylevele alapján valószínűleg királyi édesapja mellé temették. Lehetséges, hogy csontjai legalább részlegesen megmaradtak apja mellett. A 2021-es tihanyi altemplomi régészeti feltárások sírleleteit ennek igazolására még további DNS-vizsgálatoknak kell alávetni.

Kiss Dávid a palotaépítő szegedi kereskedő

1870-ben Szeged városa elhatározta, átformálja, pontosabban csökkenti a hatalmas Széchenyi teret, ami akkor még magába foglalta a mai Klauzál teret is. Ezért telkeket kínáltak fel eladásra, ám csupán Kiss Dávid, egy tehetős kereskedő látott fantáziát az építkezésben, és mind a két telket ő vette meg az árverésen. A korabeli építőmunkások tempóját dicséri, hogy a kétemeletes saját belső udvarú, négy utcára illetve térre néző díszes tömb a tervek 1971 márciusi benyújtását követően 1872 őszére már lényegében készen állt. A földszinten harminc üzlethelyiségek a két emeleten tizennyolc négytől hétig terjedő igencsak nagyméretű szobákkal ellátott polgárlakások kerülhettek eladásra.

Az nagyárvizet átvészelő, a Kígyó gyógyszertárnak évszázada otthont adó épület utolsó nagyfelújításán a Kárász utca és Klauzál tér átfogó rekonstrukciója keretében esett át 2000-2002-ben. Kiss Dávidnak bizonyára jó üzletet hozott a nagyméretű belvárosi épületkomplexum értékesítése. Annyi bizonyos, hogy neve felépített palotájával maradt fenn az utókorra.

Gömöry Dávid az utolsó magyar alkimista

A 18. században élt Győrben letelepedett orvosdoktor, Gömöry Dávid volt az utolsó magyar alkimista. Az alkímia középkori eredetű misztikus természetfilozófiájának művelői céljuknak tekintették az örök élet elixírének megtalálását, arany készítését közönséges fémekből és vegyi úton élet, akár emberszerű lény létrehozását. Hogy ezekben milyen eredményre jutott Gömöry doktor, nem tudjuk, mindenesetre állítólag megjósolta halála napját, és jó előre elkészítette latin nyelven sírfeliratát is. „Gömöry Dávid, 1708. május 5-én született bölcsész- és orvosdoktor állati testének megérett s az anyaföldnek visszaadott magvát, amelyet Isten és a természet alakít majd újjá, ezen a helyen, 1795. október 14-én bízták sorsára.”