Búvópatak Szókratésztól Bibóig – Szentistványi egyelőre kivár, és függetlenként politizál

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

szentistvanyi_kozgyules_varosi28_gs

A valódi harmadik pólus mutathatja meg, hogy rohad a rendszer, csakis ennek lehet legitimitása és létjogosultsága – véli az LMP-ből szabálytalanul kizárt szegedi városatya, aki jogerősen ugyan újra a párt tagja, de egyelőre kivár, hogy milyen irányba indulnak el a belső folyamatok.

„Egyelőre maradok a tavalyi bejelentésemnél, és függetlenként politizálok a szegedi közgyűlésben, de természetesen ugyanazokat az elveket és értékeket képviselem, mint ahogy másfél évtizede, azaz civil indulásom óta mindvégig” – kezdte beszélgetésünket Szentistványi István szegedi önkormányzati képviselő. Mint ismeretes, a politikust 2010-ben és 2014-ben is a Lehet Más a Politika színeiben választották be a közgyűlésbe, ám 2016 tavaszán kizárta a párt, ezt követően függetlenként folytatta tevékenységét. Szentistványi fellebbezett a döntés ellen (többször megírtuk, ennek indoka az volt, hogy a párt területi elnöksége különvéleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy nyomkövetővel kellene ellátni a migránsokat – a szerk.), és idén év elején a bíróság másodfokon is megállapította, nem volt szabályos és jogszerű a kizárása, azaz jogerősen visszakapta párttagságát. Most izgatottan és reménykedve figyeli a párton belüli folyamatokat, és bízik benne, hogy az LMP képes lesz megvalósítani, amiért annak idején megszerveződött, és megragadja az esélyt, hogy bebizonyítsa: lehet más a politika. Kérdőjel nélkül. Persze – ezt már a cikk szerzője teszi hozzá – ekörül adódnak azért kérdőjelek most, amikor éppen az MSZP miniszterelnök-jelöltje „udvarol” a formációnak. De hallgassuk az ügyről a városatyát!

Irányváltás vagy csak tisztújítás?

„Jelenleg valóban ott tartunk, hogy a bíróság jogerősen visszahelyezett párttagságomba, azaz megállapította, hogy szabálytalanul zárt ki az LMP. A jogerős ítélet kézhez vétele időben gyakorlatilag egybeesett a párton belüli tisztújító kongresszussal, így különösen nagy figyelemmel kísértem az eseményeket. Reménykedéssel töltött és tölt el, hogy jelentősen átalakult a kilencfős országos elnökség, új titkárt választottak, mégpedig a Parlamentben a vidéket érintő kérdésekben eddig is kiemelkedően aktív Sallai Róbert Benedek személyében, és nem utolsósorban megváltozott a bennünket, Csongrád megyeieket jogszerűtlenül kizáró testületek összetétele is. Rendkívül fontos heteket él meg az LMP, véleményem szerint most dől el, a tisztújítást követően milyen irányba indul el a párt, képes lesz-e betölteni azt a szerepet a magyar politikai életben, amelyre tulajdonképpen annak idején a civil és szakmai műhelyek munkája mentén megszerveződött” – vázolta Szentistványi István.

lmpkerekpartura_mj35

Akik merényletet követtek el a szegedi sejt ellen…

A városatya emlékeztetett, azzal, hogy 2016 márciusában őt és a megyei elnökség három tagját kizárták az LMP-ből, gyakorlatilag felszámolták az addig igen aktív és eredményes Csongrád megyei területi szervezetet, azaz egy szerves és tudatos fejlődést, építkezést törtek derékba. A külső politikai riválisok részéről még csak-csak megérti és elfogadja ezt a tettet, a párton belüli közreműködőknek viszont nem tud megbocsátani. „A civil előzményeket is beleszámítva több mint tíz éven keresztül tudatosan, szisztematikusan építettük helyi csapatunkat, melyből a területi szervezet kinőtte magát. Olyan embereket válogatottunk össze és hívtunk magunk közé, akik ugyanazokat az értékeket és alapelveket képviselték, és tudásuk, tehetségük, képességeik, szakmai ismereteik és személyes tulajdonságaik alapján is egy húron pendültek. Úgy gondolom, hitelesen képviseltük a szakmai megalapozottságú kritikai ellenzéki politizálást, amit a választási eredmények is visszaigazoltak. Mikor négyünket kizártak, a többiek számára nem maradt más választás, mint a kilépés. Ezzel párhuzamosan vadászta le Botka László polgármester a külső bizottsági tagságáról Tanács Esztert, amiről azt gondolom, egyrészt övön aluli dolog volt, másrészt a karakteréből és a hatalomgyakorlási technikájából következő konzekvens lépés. Ezt a fajta Botka-úthengert még ebben a tekintetben el tudom fogadni, azoknak viszont nem tudok megbocsátani (különösen az akkori országos elnökségben), akik az LMP-n belül cinkos módon közreműködtek abban, hogy szétverjék hosszú évek fáradságos, energiát, időt és emberi kapcsolatokat nem kímélő munkáját. A párt egy egység, amiben természetesen lehetnek viták, egyet nem értések, hatalmi vetélkedések, de egy komplett, eredményes területi szervezet, egy működő sejt lerombolása nem más, mint merénylet a párt, a párt szimpatizánsai és a választók ellen” − mondta erről.

Megmutatták Botka igazi arcát

Szentistványi István szerint a Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt által a hetekben „megkörnyékezett” LMP előtt most két választás áll, attól függően, hogy két- vagy háromosztatú politikai rendszerben képzeli-e el magát, két- vagy háromosztatú politikai struktúra szereplője kíván-e lenni. Azt már a szerző teszi hozzá: különösen pikánssá teszi a helyzetet, hogy Szegeden az elmúlt években éppen az (amúgy a Fidesz-kormánnyal szemben is kritikus) egykori LMP-sek rántották le határozottan a leplet − szigorúan szakmai érvek mentén − a szocialisták „csodafegyvereként” reklámozott Botka László demokráciaértelmezéséről, demokráciagyakorlásáról, kisstílű hatalmi játszmáiról, úgynevezett baloldaliságáról és szociális érzékenységéről, és mutatták be, hogy a király bizony meztelen! Ezért persze meg is kapták a magukét a polgármestertől, amiről külön cikkben írtunk nemrég…

szentistvanyi_sajttaj003kf

Hová vezet egy technikai koalíció?

Nos, Szentistványi úgy látja, még nem dőlt el, hogy az átalakult vezetés melyik irány mellett kötelezi el magát. Nem tagadja, számára a háromosztatú logika a szimpatikusabb, maga is ebben tudna tevékenyen részt vállalni. „Ha a kétosztatú rendszer mellett tesz hitet a jelenlegi pártvezetés, akkor a Fidesz-tömbbel szemben valóban csak egy olyan felállás képzelhető el, amelyben ideológiailag összeférhetetlen szervezeteket, elemeket is összeeszkábálnak a hatalom megszerzésének reményében vagy akár egyfajta technikai koalícióként – ad abszurdum a Párbeszédtől a Jobbikig bezárólag. Aki nem vesz részt ebben a hatalmi játékban, azaz nem áll össze a ’nagyokkal’, azt pedig könnyen érheti az a vád, hogy nem tart senkivel, kvázi nincs létjogosultsága, mivel egyedül semmire sincs esélye, nem nyerhet például körzetet – hasonlóan a republikánusok és demokraták által uralt térben az amerikai zöldekhez, akiktől Ralph Nader 2000-es közel 3 százaléka volt a maximális teljesítmény. A háromosztatú struktúrában – jómagam bevallottam ezzel az elképzeléssel értek egyet – viszont az LMP-nek kulcsszerepe lehet mint a harmadik pólus, de csak bizonyos szigorú és komoly feltételek teljesülése mellett” – szögezte le.

“A legnagyobb hazugság, ha csak eljátsszuk, hogy mások vagyunk”

És hogy melyek lennének ezek a feltételek? „A harmadik erő folyamatosan képes felmutatni mindkét domináns oldal és ez által az egész politikai berendezkedés avíttságát, romlottságát, szembesíti az embereket az öncélú hatalom kiüresedettségével. Ugyanakkor alapvető elvárás, hogy ez a harmadik erő ne csak szavakban képviseljen bizonyos alapelveket és értékeket, de mindennapi működésében is hiteles legyen, érvényesítse a belső demokráciát, ne ugyanazok a belső játszmák és intrikák határozzák meg, mint a nagyobb pártok életét. Ha csak eljátsszuk, hogy mi mások vagyunk, de valójában nem, az a lehető legnagyobb hazugság és képmutatás, a választók arcul csapása. Világosan látom, hogy az emberek többségének elege van abból a kétosztatú mákonyból, ahol ciklusoktól függetlenül rosszul működnek a dolgok, ahol mindenki – politikusok, szimpatizánsok – a másikat, a riválist szidja, és a saját térfél tulajdonképpen vakfoltba esik. Hiszek benne, hogy a politikának, a politizálásnak nem a vagyonosodásról, a megalomán törekvésekről kell szólnia, hanem amúgy „görögösen”, a köz érdekében is lehet művelni, a történelemben Szókratésztól Bibó Istvánig, Nagy Imréig számos példa bizonyítja, hogy búvópatakként tovább él ez a gondolkodás. Az LMP számára egyedül ez a hagyomány adhat legitimitást és létjogosultságot! A mi területi szervezetünk az első pillanattól az utolsóig ebben a szellemben működött. Az igazi kihívás az, hogy minden külső és belső kihívás, kísértés ellenére képes legyen egy párt ehhez hűnek maradni. Úgy gondolom, ha egy szervezet olyan néven indul el, mint a Lehet Más a Politika, akkor arra van predesztinálva, hogy ténylegesen gyakorolja és képviselje azokat az elveket és értékeket, amelyek mentén és amik miatt megszerveződött. Ha így lesz, akkor számíthat az emberek rokonszenvére és támogatására, ha nem, akkor nem kell meglepődni, hogy kiábrándulnak belőle a választók, és eltűnik a süllyesztőben” − véli.

Visszatalálni a gyökerekhez

Szentistványi István kérdésünkre elmondta, az LMP mint valódi harmadik pólus a maga tiszta elveivel és hiteles működésével továbbra is vonzó alternatíva lenne számára, de csak akkor, ha képes megfelelni ezeknek a szigorú feltételeknek – azaz visszatalál a gyökereihez. Hisz benne, hogy ez a szervezet egyetlen, de valódi esélye, a lassabb, sokszor sziszifuszinak tűnő, de szerves és tudatos építkezés minden tekintetben megerősíti. Ez teheti csak hitelessé a választók szemében. Amíg nem tisztázódik, hogy a párt milyen irányba indul tovább el, addig ő maga továbbra is függetlenként politizál a szegedi közgyűlésben.

Előző sztori

Ország László kiállítása nyílik a Belvárosi Moziban

Következő sztori

Kokárdakészítésre várják az algyőieket

Legutóbbi hasonló cikkek