Versekkel és novellákkal emlékeztek a magyar kultúra napjára Tarjánban + FOTÓK

A magyarok határon innen és túl legfontosabb ünnepnapjaik között tartják számon január 22-ét, vagyis a magyar kultúra napját. A Csongor téri közösségi házban ezúttal Sántáné Kurunczi Mária, a Tarjánhoz ezer szállal kötődő író, költő adta elő díjnyertes, és számára egyéb okokból kedves szerzeményeit.

Tarjánban kiemelt figyelmet fordítanak a nemzeti, valamint a szakrális ünnepekhez kapcsolódó évfordulókra.

Kothencz János

, a Csongor téri közösségi ház alapítója fontos feladatnak tekinti, hogy a közösségépítés mellett az emlékezés is szerepet kapjon a ház életében. A magyar kultúra napjának apropóján tavaly megálmodott irodalmi és kulturális programsorozat szerdán egy újabb fejezettel bővült, ezúttal

Sántáné Kurunczi Mária

, a városrészhez számos szállal kötődő író és költő adta elő díjnyertes alkotásait, valamit szívének legkedvesebb verseit, novelláit. "Kulturális programestünk, mely akkora népszerűségnek örvend, hogy kinőttük a kistermünket, a jövőben is folytatódni fog. A jövő hónaptól megnyitjuk könyvolvasói klubunkat, melyhez 7000 kötetes könyvtárunk áll majd az érdeklődők rendelkezésre. Az irodalmi teadélutánok sem állnak le, igyekszünk olyan neves költőket hívni, akiket az elmúlt alkalmakkal fogadtunk. Nyáron kihasználva a töltés mint színpad adottságát, filmzenékkel és klasszikus zeneművekkel örvendeztetjük meg az itt élők. A kulturális eseményeink lapvetően azt szolgálják, hogy fiataloknak és időseknek egyaránt olyan igényeire adjunk választ, amelyek itt, a lakótelepek világában eddig megválaszolatlanok voltak" - szemezgetett a jövőre vonatkozó elképzelésekből Kothencz János. Észre sem vesszük, hogy életünket mennyi fronton és módon szövi át a kultúra, pedig ez határozza meg identitásunkat, ettől leszünk mind magyarok - fogalmazott

Szabóné Szívós Ildikó

, a közösségi ház vezetője, majd úgy folytatta, a magyar kultúra napja remek alkalmat kínál arra, hogy megismerjék a magyar kultúra a Tarjánban élő, vagy a városrészhez kötődő követeit.

Sántáné Kurunczi Mária többszörösen díjazott eleki születésű író, költő, aki évtizedekig élt Tarjánban. Már tótkomlósi iskolás évei alatt megmutatkozott az irodalom, az írás iránti szeretete, így nem volt számára kérdés, hogy tanulmányai folytatására olyan szakmát válasszon, amellyel alkotóként is kiteljesedhet. 1971 óta ír aktívan, kezdetben újságíróként női és családi magazinok hasábjain osztotta meg gondolatait az olvasókkal. Mesekönyveket, novellás köteteket jegyez, sőt másik szenvedélyének hódolva kiadott egy fotós kiadványt is. Kedvenc témái közé tartozik a család, a közösségek, az állatok és az ünnepekhez kapcsolódó megfigyelések. Három unokája van, meséit elsősorban nekik ajánlva írta és írja. "A gyerekek hálásak a mesékért, én pedig azért szeretek meséket írni, mert így teret adhatok a vágyaimnak" - fogalmazott. "Negyvenöt éve írok, húsz éve vezetem a Szegedi Alkotók Körét. Kilenc könyvem jelent meg eddig, hármat Londonban is bemutattak. Az ideire évre további három könyvet tervezek, többféle témában, de alapvetően a humoros versek, a mesék állnak hozzám legközelebb. Amikor az ember éppen egy hullámvölgyet él meg, sokszor saját vigasztalására a humorhoz nyúl, hiszen önmagunk nyomorán tudunk legjobbat nevetni - szokták mondani. Az egyik kötetem, az "Én sem vagyok százas" is csupa ilyennel van tele. Bolond az, ki csak magának ír, ezért ha valamit papírra vetek, úgy érzem, azt el kell juttatnom a közönséghez. Egyébként szeretem a a saját verseimet felolvasni, a ma előadottak közül például a "Mese a labda és a bokor találkozásáról" Tatabányán különdíjas lett. Egy színész adta elő, ráadásul annyira jól, hogy utólag elgondolkodtam azon, tényleg én írtam-e. Még sosem gondolkodtam azon, gyerekeknek vagy felnőtteknek könnyebb vagy nehezebb e alkotni, de tény, hogy a kicsik esetében sokkal nagyobb a felelősség" - osztotta meg portálunkkal Sántáné Kurunczi Mária. "A teaház kezd éledezni, melynek révén lehet a kultúrát terjeszteni, nekünk költőknek pedig az a feladatunk, hogy igyekezzünk a kultúrát, azt az irodalmi kört minél szélesebb rétegekkel megismertetni, amely volt és van jelenleg is Magyarországon" - foglalta össze hitvallását portálunknak

Németh Janó

költő. Hozzátette, nagyon örül, hogy újat tudott mutatni a szerdai érdeklődőknek, s rávilágíthatott számukra arra, hogy a kultúra kiszorult a mindennapokból. "Nem azért mert nem olvasnak az emberek, hanem sajnos a mögöttes tartalom elsikkad a mai világban." Előadására Sántáné Kurunczi Mária gyermekeknek szánt humoros, játékos verseiből készült, az idősebb korosztálynak pedig a nosztalgikus hangulatú költeményekből állított össze egy csokorra valót. "A magyar kultúra napján nemcsak Himnuszra kell emlékezni, hanem abban az időben keletkezett versekre, arra a korszakra, amelyben himnuszunk is született." Sántáné Kurunczi Mária irodalmi teadélutánját a Király-König Péter Zeneiskola növendékeinek műsora színesítette.