/

Miért visszük otthonainkba és díszítjük fel az örökzöldet?

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

karacsony_karacsonyfaKi állította az első karácsonyfát? Minden veszély ellenére, miért díszítjük gyertyákkal a fenyőt? És egyáltalán, mit jelentenek a gömbök és girlandok? A karácsonyfa-állítás minden keresztény országban hagyomány, még ha az mára már világias vonzatot is kapott. Már a 17. századból is vannak feljegyzések a díszített fenyőről, de hazánkban csak a 19. század végén kapott rá a magyar polgárság.

Az örökzöld az örök élet szimbóluma, a gyertya pedig a fény felé fordulásé – erre már az ókori rómaiaknál is volt példa, a karácsonyfa-állítás jelenségének tehát tulajdonképpen egészen régre nyúló gyökerei vannak, melyeket a kereszténység részben adoptált. A pogány szokások java kötődik a téli napfordulóhoz, vagyis december 21-22. éjszakájához, mely dátumok a kereszténység szerint az adventi időszak végét, valamint Jézus születésének közelgő időpontját jelölik.

“Klasszikus néprajzi vetülete nincs a karácsonyfa-állításnak, ez egy polgári szokásként jelent meg a 19. század második felében Magyarországon. Egyébként német nyelvterületről származik a szokás. Vannak olyan legendák, hogy az elsőt maga Luther Márton állította a fiának, írásos dokumentumokkal azonban ez nem támasztható alá. Viszont Elzászból a 17. századból már vannak feljegyzések. Korábban karácsony előtt úgynevezett karácsonyi piramist építettek, ez egy deszkákból összeácsolt háromszögletű alkalmatosság, melynek tetején gyertyát gyújtottak. Később ezt váltotta fel a fenyőfa, ugyanis a fény és a növények tiszteletének ókori római gyökerei is vannak” – mondta portálunknak Deme Ágnes néprajzkutató.

A karácsonyfakultusz először a módos magyar arisztokráciát, majd a polgári réteget, végül a parasztságot is elérte a 19. század végére, 20. század elejére. A karácsony idővel nemcsak keresztény ünnep, a Megváltó születésének hirdetője lett, hanem világias vonzatot kapott, így lett belőle a család és a szeretet ünnepe. “Állítólag már középkori gyökerei is megtalálhatóak ennek a szokásnak, a fiatal fák kivágása, és ünnepeken áldozatként történő bemutatása Jézus fiatal korban bekövetkezett halálára utal. Azt állítják, tulajdonképpen a karácsonyfán keresztül a paradicsomi tudás fája is megjelenik.”

szaloncukor

A karácsony hamar begyűrözött az otthonokba, fokozatosan teret nyert a szerényebb körülmények között élő családoknál is. Hungarikumnak tekinthetjük, hiszen egyedül hazákban díszítik szaloncukrok a karácsonyfákat, valójában a finom édesség a 14. századi francia fondant cukor rokona. Deme Ágnes arra is kitért, az sem véletlen, hogyan öltöztetjük pompába az örökzöldeket. A girlandok, füzérek és boák az elmúlt századokban szalagok képében jelentek meg a tűlevelűeken, melyek a paradicsomi kígyót szimbolizálták. A gömbök pedig nem másokat helyettesítettek, mint az Édenkert almáit. “A déli országokban fontos a katolicizmus, azonban olyan éghajlaton élnek, ahol örökzöldek nem igazán vannak, náluk így a ciprusfélék feldíszítése és lakásba való bevitele a szokás. Korábban az alma és az ostya szolgált fenyődíszekként, mára univerzálissá vált, hogy édességekkel dekoráljuk a fákat. A 19. században eleve nem volt olyan nagy választék édességekből, mint ma, a gyümölcsök is megbecsültebb csemegék voltak. Az alma gyakorlatilag olyan volt, mint manapság a szaloncukor, az ostyának pedig liturgikus szerepe is van az áldozás során.”

Számos családban nemzedékről nemzedékre öröklődnek a karácsonyi díszek, sajnos az ünnep elüzletiesedése miatt már ez a hagyomány is kezd kikopni. Az utóbbi években trend lett azonos színű csecsebecsékkel kidíszíteni a fenyőket, nem beszélve a műfenyőkről és azok harsány változatairól.

Előző sztori

Csépe Valéria: Az olvasástanításon nem a kütyük megjelenése miatt kell változtatni

Következő sztori

Varga: ha a gazdaság 3 százalék felett nő, lesz forrás a munkát terhelő adók csökkentésére