/

Lehetne nagyobb a gazdasági növekedés – állította Surányi György Szegeden + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

europai_magyarorszag_konferencia14_gs

Az MSZP-hez kötődő Pénzügykutató Zrt. tartott konferenciát Szegeden. Botka szerint távolodunk Európától, Lengyel László visszaépítené a korábbi önkormányzati rendszert, Surányi György nagyobb gazdasági növekedéshez javasolna módszert. Beszámolónk a rendezvényről. Első rész.

Európai Magyarország címmel rendezett a Pénzügykutató Zrt. közös konferenciát a szegedi önkormányzattal. A rendezvényen megjelentek a baloldal városi, megyei és országos prominens alakjai. Az utóbbiakat képviselte Szigetvári Viktor, az Együtt pártelnöke, Molnár Gyula, az MSZP vezetője, Kovács László volt külügyminiszer, vagy éppen a volt SZDSZ-es budaörsi polgármester, Wittinghoff Tamás.

Röviden:
– Botka László és Lengyel László politikai üzeneteket fogalmazott meg, Surányi György viszont szakmai terveket vázolt fel.
– Botka üzent Gyurcsány Ferencnek és Molnár Gyulának is beszédében.
– A polgármester szerint lemaradunk már a V4-ekhez képest is.
– Lengyel László közgazdász úgy látja, akié a helyi hatalom, azé a jövő, de túlzottan Budapest központú a baloldal gondolkodása.
– Surányi György volt jegybank elnök kritikával és dicsérettel is illette a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát. Pozitívnak tartja, hogy évi 8-9 százalékkal kevesebbet költ a magyar állam, mint amennyi a bevétele, de szerinte a jelenlegi 2,5 százalékos gazdasági növekedést 4-4,5-re is fel lehet tornázni.
– Az MNB elnök több kisebb lépésben növelné a béreket, amennyiben nem változik a gazdasági környezet, s minden a terveknek megfelelően alakul.

europai_magyarorszag_konferencia15_gs

Botka: Egyes baloldali politikusoknak hátrébb kell lépni a 2018-as győzelmük érdekében

„Az európai Magyarország jelentéséről sok egymást kiegészítő, s egymásnak ellentmondó definíció hangzik el. Legkiválóbb szakemberek adnak elő és ülnek a hallgatóság soraiban, így biztos vagyok benne, hogy tartalmas beszélgetés alakul ki” – fogalmazott Botka László (MSZP) polgármester megnyitó beszédében. Úgy látja, egyre nehezebben fér meg az európai és Magyarország kifejezés, pedig a rendszerváltás után egyedülálló lehetőség nyílt ezek közelebb hozására, a konzervatív, a szocialista, liberális is erre vágyott. Elvárásként fogalmazták meg 1989-ben, hogy ez olyan vezetést jelentsen, ahol az ideológia kivonul a munkahelyekről, a magánéletből, erős a szociális háló, a politikusok elszámoltathatóak, az értelmiségiek szabadon beszélhetnek, a munkások megvédhetik magukat a munkáltatóktól. „Az álmok naivak voltak, mi politikusok jobb- és baloldalon tévedtünk” – tette hozzá.

2010-től az új kormány Botka szerint szembefordult ezzel, „gyorsuló ütemben távolodunk Nyugattól, 28 tagállamból csak 25. helyen vagyunk versenyképesség terén, az emberek pedig boldogtalanabbul érzik magukat, mint Csehországban, Lengyelországban, vagy Szlovákiában. „A magyar fiatalok egyetlen fillért sem tesznek félre öregkorukra, mert annyira nem bíznak a nyugdíjban. Csaknem 20 százalékkal alacsonyabbak a bérek, mint a V4-eknél, alig nőtt a termelésünk” – vélekedett. „Így néz ki a mi közös hazánk 2016-ban. Az ország nagyobbik fele modern országot akar, amely nem kerítés mögé bújik, ahonnan nem menekül el félmillió honfitársunk. Nem újabb stadionok kellenek, hanem vállalkozásösztönzés, erős szociális háló” – így Botka. Szerinte téglaként kell újraépíteni mindent egy baloldali győzelem esetén, mert most az egyetlen érték a pénz, de ő erre nemet mond. A közpénzek elosztására árgus szemmel kell nézni egy jövendőbeli új, baloldali kormánynak.

Úgy fogalmazott, Magyarország háborúban áll, Orbán Viktor és csatlósai viselnek háborút mindenki ellen, a miniszterelnök elhiteti, hogy az országért harcol, s közben csak kis ellenzéki körök, civilek léteznek, akik csupán megkarcolni tudják a hatalmat – vádolta egy háborús helyzetet üzenő beszédben háborús helyzet felidézésével Botka László a miniszterelnököt.

„Nincs kiegyezés a Fidesszel. Hinnünk kell, hogy 106 egyéni képviselő hely megszerzése lehetséges, minden demokratára szükség van, de egyes politikusokra nem. Rátermett helyi jelöltekkel megverhető a Fidesz” – üzente Gyurcsány Ferencnek, s a teremben is helyet foglaló Molnár Gyulának.

europai_magyarorszag_konferencia22_gs

Leépítik az önkormányzatokat 2014 óta Lengyel László szerint

„2004 óta tartunk konferenciákat erről a témáról. Következetesek vagyunk, akkor is európai Magyarországról beszélünk, mikor minden politikai erő ebben hisz, s akkor is, amikor nem” – mondta Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Ahogy leépült a jogállam 2010 után, úgy próbáltunk folyamatosan munkát végezni, hogy ne csak regisztráljunk, tiltakozzunk, hanem áttekintsük, hogy ezt miként építhetjük vissza. Ha véletlenül ’18-ban váltás lesz, akkor arra törekszünk, hogy egy új kormány ne álljon üres dossziékkal, s ezek a tervek összefüggjenek” – ígérte.

1989-1990-ben erős mozgalom indult, hogy a tanácsrendszerből valódi önkormányzatok jöjjenek létre. Volt 20 év szerinte, hogy meg lehessen tanulni egy-egy kisebb-nagyobb várost tisztességesen, hatékonyan és demokratikusan kormányozni – példaként természetesen az MSZP-s vezette Szegedet és az ex-SZDSZ-es irányította Budaörsöt hozta fel. Úgy látja, ez a rendszer volt az az utolsó ellensúly, amit 2014 óta a kormány igyekszik leépíteni. Az gondolja elkerülhetetlen, hogy egy esetleges baloldali választási siker esetén itt ne történjen valamilyen formában visszarendeződés.

Megjegyezte, nem feltétlenül Budapesten kell mindent kitalálni központilag, s nem is kell populista módon béremelést követelni, ha ezen problémák megoldására vidéken már valahol találtak megoldást. Bízik abban, hogy a Pénzügykutató Zrt. következő konferencián ugyanígy ülnek itt majd jobboldali polgármesterek, mint baloldaliak, mert ők is hasonló nehézségekkel szembesülnek. Meggyőződése, akié a helyi hatalom, azé a jövő.

europai_magyarorszag_konferencia07_gs

Surányi György elutasítja az összeomlással riogatást és a sikerekről szóló kommunikációt is

Olyan gazdaságpolitikáról kívánt beszélni Surányi György, az MNB volt elnöke, amely ígérete szerint a következő 10-15 évben alkalmas lehet arra, hogy a fejlett országokkal tartsuk a lépést, vagy akár csökkentsük a hátrányt. Rámutatott, közel kétszer olyan gyorsan kell fejlődni Magyarországnak, mint a fejlett államoknak, hogy behozhassa a lemaradást. Ez utóbbi 10 évben nem sikerült, csak az 1995-1996 és 2002-2003 közötti időszak jelentett kivételt.

Hangsúlyozta, a magyar társadalom kétharmada az EU-s elkötelezettséget fontosnak tartja. A magyar gazdaság növekedése évi 2,5 százalékos, ez nem elég az abszolút távolság tartására sem. Azonban azt is megjegyezte, riogatás az ellenzék részéről az, hogy összeomlik a gazdaság, de a jobban teljesítünk szlogen sem teljesen felel meg a valóságnak..

A világgazdaság hosszabb időszakra vonatkozó trendjeiről is beszélt. Tény, lassul a világ fejlett államainak gazdasági növekedése, ami csupán évi 0,5-1százalékos. A reálkamatok is a korábbi 4 százalékról kb. 0-1 százalékra csökkentek. Az Egyesült Államokat kivéve permanensen magas a munkanélküliségi ráta.

europai_magyarorszag_konferencia01_gs

Úgy gondolja, két Magyarországot látunk: az egyik büszke az 5 százalék körüli munkanélküliségi rátára, s arra, hogy 16 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, de közben csak 10 százalékkal nőtt a termelés, azaz így értelmezve csökkent a termelékenység. A másik álláspont közmunkások, külföldi munkavállalók nélkül számol, s ez esetben is létrejön 6-8 %-os növekedés foglalkoztatottságban, azaz valójában javult a termelékenység.

Ma Magyarország kivételesen kedvező gazdasági környezetben van Surányi szerint. Évente a GDP 4,5 százalékának felel meg az EU támogatása, amit a bankár horribilis összeg tart, mert több mint kétszer akkora, mint amit Marshall-terv keretében kaptak a nyugat-európai országok. Cserearányunk (a gazdaságtörténetet ismerve) példátlan módon javul, mert estek a nyersanyagok, az energiahordozók árai. Ez a GDP 2 %-nak megfelelő javulást okoz évente. Ezért nevezte a mostani gazdasági javulást gyatra teljesítménynek, szerinte minimum évi 4-4,5 %-ot kéne felmutatni.

Rendkívül jelentősnek tartja a külső egyensúlyi többletet, ami korábban deficites volt, 8-9 százalék mínusszal zárták az éveket 2001 óta. 2009-2010-ben ez gyökeresen átfordult, részben a világgazdaság változott, részben a magyar gazdaságpolitika. 2010-től a mínusz nyolc százalékból plusz 8 százalék lett. Ezt az elmúlt évek egyetlen pozitív folyamatának látja, mert szignifikáns mérséklődésről beszélhetünk. Meglátása szerint Magyarország jelentékeny kereslethiánytól szenved, ez új jelenség, az elmúlt 60 évben alig fordult elő. Ez azt jelenti, hogy a lehetőségesnél kevesebb a magánberuházás és alacsonyabb a fogyasztás. Ebben a keretben kell új politikát felvázolni.

europai_magyarorszag_konferencia19_gs

„Olyan gazdaságpolitika szükséges, ami a jogállamra épít, a semleges, gyors igazságszolgáltatásra támaszkodik, kiszámítható adótörvényeket biztosít, s nem tesz elfogadhatatlan különbséget különböző gazdaság ágazatai között” – mondta terveiről Surányi. „Lehorgonyzott áremelkedés”, ami nem egyenlő a nullával, inkább csak évi három százalékos. A fiskális-, és a monetáris politika eszközeit mozgósítani kell. Valódi egyeztetések szükségesek a munkaadó, a munkavállaló és a kormány között, amelyek végén 3-5 éves megállapodások születhetnek. Eddiginél bátrabb, gyorsabb reálbér-növekedést lát szükségesnek, de ezt is csak akkor, ha a világgazdaság rendben van, külső egyensúlyunk pozitív (ha nem is 8-9 százalék, de legalább 1-3). „Mód van arra, hogy a bérek gyorsabban növekedjenek, mint az ország gazdasága, de ez nem azonnali nagy emelésként működne, hanem 3-5 éven keresztül részletekben, átlagosan a gazdasági növekedésnél 2-3 százalékkal több járna. Elsődlegesen a beruházások száma, másodlagosan a fogyasztás nőne. Nem gondolja nehézségnek, ha az utóbbinak miatt az import is nő, s csökken a külkereskedelmi többlet, mert ez is elég lehet a fejlődés fenntartásához. Hozzátette, a bevezetése előtt nagyon alapos modellszámításokat kell végezni.

„Van tér és lehetőség a minimálbért dinamikusabban növelni, de nem 50 százalékkal, hanem évi 8-9 százalékkal, azaz a gazdaság javulásánál 4-5 százalékkal nagyobb mértékben” – magyarázta. A leszakadó társadalmi csoportokért, mint a romák, is lehet tenni, de itt sem egy lépésből érhető el siker. Hozzányúlna az adórendszerhez, de nem térne vissza a 2008 előtti rendszerhez. Kisebb jövedelmeknél 15-ről 6-7 százalékra vinné le a személyi jövedelemadót, de a jelenlegi 15-ről átlagosan 17 %-ra nőne az átlagos kulcs. Megjegyezte, ebből 50 százalékkal nőhetne az egészségügy és az oktatás dolgozók bére, de ő azt nem javasolná, hogy erre költsék teljes mértékben.

Súlyos reformok kellenek: oktatás, egészségügy, szociálpolitika terén, de ehhez beruházások kellenek. Reméli, hogy megszorítások nélkül megteremthetőek az erőforrások. Orbán Viktor kabinetjének is vannak jó ötletei, ilyen az elektronikus útdíjfizetés, amiből 270 milliárd forint folyik be. Ebből juthat saját útépítésre, régi hitelek fizetésére, újak felvételére, mindez pedig gyorsítja a felzárkózást, csökkenti az államadósságot, munkát ad.

Surányi saját bevallása szerint nem volt az euró élharcosa, de egyértelmű, hogy csatlakozni kell a zónához, s ezt be kell jelenteni, kérdés az, hogy mikor. Ezt is nyereségesen meg lehet tenni, az így nyert összeg szintén beruházásokra használható. A bankár a szektoradók kiszedését javasolná, de ezek egy részét meg kell hagyni, például a bankadó normális, európai mértékben maradhatna.

no images were found

Default thumbnail
Előző sztori

Közbeszerzési Hatóság: az új közbeszerzési törvénnyel erőteljesebben ösztönözhető a jogkövető magatartás

Default thumbnail
Következő sztori

Megkezdődött az uniós vezetők csúcstalálkozója Brüsszelben

Legutóbbi hasonló cikkek