Európa háborús stratégiát folytat, de nem harcol +videó
Új biztonsági rendszer és tárgyalások kellenének, nem hadi költségvetés. A miniszterelnök szerint Európa nem harcol, mégis háborúban áll.
A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezleten tartott beszédében bírálta az EU háborús politikáját, kiállt a külhoni magyarok mellett, és technológiai fordulatról is beszélt. A V4 újraindulását is lehetségesnek látja - írta meg a Magyar Nemzet.
Európa mások háborúját vívná?
Plenáris ülést tartott a Magyar Állandó Értekezlet csütörtökön a Várkert Bazárban, ahol Orbán Viktor miniszterelnök értékelte az orosz–ukrán háború, az uniós politika és a nemzetpolitika aktuális kérdéseit.
Orbán Viktor szerint Európát háborús stratégia vezérli, miközben az uniós polgárok nem vívnak valódi csatákat.
Az unió úgy tekint magára, mintha háborúban állna, pedig valójában másokat harcoltatunk
– mondta. A kormányfő szerint ez már nem is proxyháború, hiszen az EU nyíltan az ukránok mögött áll, miközben a fizikai hadviselésben nem vesz részt.
A miniszterelnök úgy véli, ha az európai vezetők nem akadályoznák az amerikai béketörekvéseket, már létrejött volna egy orosz–ukrán megállapodás.
Aki dönt az EU-ban, háborús stratégiát követ. Ez már nem egy tőlünk távoli ügy, hanem az európai politika napi valósága
– fogalmazott.
Belesodródhat Európa a háborúba?
Orbán Viktor hangsúlyozta, az EU már 180 milliárd eurót költött Ukrajnára, és újabb 40 milliárdos csomagot készül összeállítani. A következő hétéves költségvetés negyedét az ukránoknak adnák, miközben Kijev nem is tagja az uniónak. Kiemelte: most van a legnagyobb veszélye annak, hogy Európa ténylegesen belesodródik a háborúba.
A magyar kormány álláspontja világos: tárgyalni kell.
Nem a nézőtéren kell ücsörögni, hanem önállóan tárgyalni az oroszokkal
– mondta. Szerinte Európa összesített katonai és gazdasági ereje messze meghaladja Oroszországét, így nincs ok a meghátrálásra. Hosszú távon új biztonsági struktúrára van szükség.
A háború gazdasági következményeit is szóvá tette:
A háború megfojtja a fejlődést. Ha most véget érne, akár háromszorosára is nőhetne a gazdasági növekedés, Magyarországon például egy százalék helyett három lehetne
– jelezte Orbán Viktor.
EU-csúcs és V4
A jövő heti EU-csúcsra utalva kiemelte, fontos témák kerülnek napirendre: a háború további finanszírozása, az orosz vagyonok sorsa és Ukrajna EU-csatlakozása. Reményét fejezte ki, hogy a cseh és szlovák kormányváltás békepárti irányt hozhat, amely újraélesztheti a V4 együttműködést is.
Orbán szerint a világban jelentős átrendeződés zajlik: az Egyesült Államokban patrióta kormányzat került hatalomra, Kína és India közeledik egymáshoz, a Közel-Keleten új békefolyamatok indultak. Közben zajlik a technológiai forradalom is: a robotizáció, mesterséges intelligencia, új energetikai megoldások gyorsan beépülnek a társadalomba. A miniszterelnök elárulta: már ő maga is a ChatGPT-t használja információszerzésre, nem a Google-t.
A jövőstratégiában kulcsfontosságúnak nevezte a technológiai tudás megszerzését és megtartását, ezért javasolta egy Kárpát-medencei technológiai fórum létrehozását is.
A külhoni magyarokat illetően Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány teljes mellszélességgel támogatja a kárpátaljai magyarságot. Ukrajna esetében a magyar álláspont továbbra is kritikus, míg Romániával, Ausztriával és Szerbiával kiegyensúlyozott a viszony. Szlovénia esetében azonban továbbra is nehézkes a gázvezeték-projekt. A horvát népességfogyás és a szlovák gazdasági kapcsolat fejlesztése is szóba került.
Orbán Viktor a beszéd végén kiemelte: hosszú távon azok a politikai erők lesznek sikeresek, amelyek egységként kezelik a magyarságot. Úgy fogalmazott: a magyar álláspont a migráció és a háború kérdésében is előbb-utóbb igazolást nyer.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
