Európa háborús stratégiát folytat, de nem harcol +videó
A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezleten tartott beszédében bírálta az EU háborús politikáját, kiállt a külhoni magyarok mellett, és technológiai fordulatról is beszélt. A V4 újraindulását is lehetségesnek látja - írta meg a Magyar Nemzet.
Európa mások háborúját vívná?
Plenáris ülést tartott a Magyar Állandó Értekezlet csütörtökön a Várkert Bazárban, ahol Orbán Viktor miniszterelnök értékelte az orosz–ukrán háború, az uniós politika és a nemzetpolitika aktuális kérdéseit.
Orbán Viktor szerint Európát háborús stratégia vezérli, miközben az uniós polgárok nem vívnak valódi csatákat.
Az unió úgy tekint magára, mintha háborúban állna, pedig valójában másokat harcoltatunk
– mondta. A kormányfő szerint ez már nem is proxyháború, hiszen az EU nyíltan az ukránok mögött áll, miközben a fizikai hadviselésben nem vesz részt.
A miniszterelnök úgy véli, ha az európai vezetők nem akadályoznák az amerikai béketörekvéseket, már létrejött volna egy orosz–ukrán megállapodás.
Aki dönt az EU-ban, háborús stratégiát követ. Ez már nem egy tőlünk távoli ügy, hanem az európai politika napi valósága
– fogalmazott.
Belesodródhat Európa a háborúba?
Orbán Viktor hangsúlyozta, az EU már 180 milliárd eurót költött Ukrajnára, és újabb 40 milliárdos csomagot készül összeállítani. A következő hétéves költségvetés negyedét az ukránoknak adnák, miközben Kijev nem is tagja az uniónak. Kiemelte: most van a legnagyobb veszélye annak, hogy Európa ténylegesen belesodródik a háborúba.
A magyar kormány álláspontja világos: tárgyalni kell.
Nem a nézőtéren kell ücsörögni, hanem önállóan tárgyalni az oroszokkal
– mondta. Szerinte Európa összesített katonai és gazdasági ereje messze meghaladja Oroszországét, így nincs ok a meghátrálásra. Hosszú távon új biztonsági struktúrára van szükség.
A háború gazdasági következményeit is szóvá tette:
A háború megfojtja a fejlődést. Ha most véget érne, akár háromszorosára is nőhetne a gazdasági növekedés, Magyarországon például egy százalék helyett három lehetne
– jelezte Orbán Viktor.
EU-csúcs és V4
A jövő heti EU-csúcsra utalva kiemelte, fontos témák kerülnek napirendre: a háború további finanszírozása, az orosz vagyonok sorsa és Ukrajna EU-csatlakozása. Reményét fejezte ki, hogy a cseh és szlovák kormányváltás békepárti irányt hozhat, amely újraélesztheti a V4 együttműködést is.
Orbán szerint a világban jelentős átrendeződés zajlik: az Egyesült Államokban patrióta kormányzat került hatalomra, Kína és India közeledik egymáshoz, a Közel-Keleten új békefolyamatok indultak. Közben zajlik a technológiai forradalom is: a robotizáció, mesterséges intelligencia, új energetikai megoldások gyorsan beépülnek a társadalomba. A miniszterelnök elárulta: már ő maga is a ChatGPT-t használja információszerzésre, nem a Google-t.
A jövőstratégiában kulcsfontosságúnak nevezte a technológiai tudás megszerzését és megtartását, ezért javasolta egy Kárpát-medencei technológiai fórum létrehozását is.
A külhoni magyarokat illetően Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány teljes mellszélességgel támogatja a kárpátaljai magyarságot. Ukrajna esetében a magyar álláspont továbbra is kritikus, míg Romániával, Ausztriával és Szerbiával kiegyensúlyozott a viszony. Szlovénia esetében azonban továbbra is nehézkes a gázvezeték-projekt. A horvát népességfogyás és a szlovák gazdasági kapcsolat fejlesztése is szóba került.
Orbán Viktor a beszéd végén kiemelte: hosszú távon azok a politikai erők lesznek sikeresek, amelyek egységként kezelik a magyarságot. Úgy fogalmazott: a magyar álláspont a migráció és a háború kérdésében is előbb-utóbb igazolást nyer.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
