Az új technológia megváltoztathatja a tudomány jövőjét. A jövő laboratóriuma épül Szegeden.
Az ország első krio-elektronmikroszkópos központja 2026 tavaszára nyílik meg a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A különleges, több milliárd forintos fejlesztés révén Szeged nemcsak a hazai, hanem a régiós kutatási térképen is kulcsszerepet kap – hiszen az új központ nemcsak a magyar, hanem a szerb és román tudósokat is kiszolgálja majd.
A központ szíve a két krio-elektronmikroszkóp lesz, melyek lehetővé teszik biomolekulák – például fehérjék vagy vírusok – atomi szintű vizsgálatát, méghozzá eredeti, élő állapotukban. Az eljárás különlegessége, hogy a mintákat rendkívül gyorsan hűtik le, így nem képződnek jégkristályok, amelyek eltorzítanák a szerkezetet. Ez a módszer kulcsfontosságú volt például a koronavírus vizsgálatánál is.
A krio-elektronmikroszkópia nem új találmány: 2017-ben három tudós kapott Nobel-díjat az eljárás kifejlesztéséért. Az SZTE-n viszont mostantól elérhetővé válik ez a csúcstechnológia, amely forradalmasíthatja többek között az élettudományokat, az anyagtudományt, sőt, a gyógyszerfejlesztést is. A vizsgálatok révén pontosabban fejleszthetők új gyógyszerek, célzottabban kezelhetők a betegségek – mindezt magyar kutatókkal, hazai környezetben.
A négymilliárd forintos beruházásból létrejövő központ a déli klinikaparkban kap helyet, egy már meglévő épület teljes felújításával. A terület kiválasztásánál nem csak az infrastruktúra számított, hanem az is, hogy a műszerek érzékenysége miatt a lehető legkevesebb zavaró rezgés és elektromágneses hullám érje őket.
A krio-elektronmikroszkópokat az amerikai Thermo Fisher Scientific szállítja, az első példányok 2025 februárjában érkeznek Szegedre. Márciusban pedig az első mérések is elindulhatnak. A központ várhatóan lefedi majd a teljes magyar tudományos közösség igényeit – a felhasználók között nemcsak egyetemi és akadémiai kutatók, hanem ipari partnerek is helyet kapnak.
A Szegedi Tudományegyetem nem titkolt célja, hogy nemzeti platformot hozzon létre a krio-elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz. Ennek keretében évente akár 30–50 millió forintos keretösszegeket különítenének el egyes intézmények számára, hogy a mintákat ne külföldön kelljen vizsgálni, hanem itthon, Szegeden.
A most épülő központ tökéletesen illeszkedik az SZTE stratégiai fejlesztési terveibe. Az elmúlt években már megvalósult az ország legnagyobb biobankja, elindult a mesterséges intelligenciára specializált szuperszámítógép, és átadtak egy korszerű szekvenáló laboratóriumot is.
Ahogy Rovó László rektor fogalmazott: ezek az úgynevezett „advanced core facilities” – vagyis világszínvonalú műszerközpontok – jelentik a jövő egyetemének gerincét. A cél: a legmodernebb tudományos eszközöket a legmagasabb szintű tudással párosítani. A krio-elektronmikroszkópos központ ebben kulcsszerepet játszik majd – és egy új korszak kezdetét jelenti a magyar tudomány számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.