Kvótareferendum - Századvég: a bojkottot a baloldali szavazók többsége is elutasítja

A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint emelkedett a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazáson való részvételi hajlandóság, és még a baloldali szavazók körében is elutasított a referendum bojkottja. Az alapítvány kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is kiemelte: a referendumon nagy többséggel a "nem"-ek győzelme várható.

Az alapítvány kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: "a magyar közélet egyik leghangsúlyosabb, a közbeszédet leginkább meghatározó témája jelenleg az október 2-án tartandó kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazás". A Századvég a kvótanépszavazással kapcsolatos attitűdöket vizsgálta a felnőtt korú magyar lakosság körében. A szeptember elején készült kutatás eredménye szerint a választópolgárok 55 százaléka biztosan részt venne a referendumon. E tekintetben - mint írták - kismértékű emelkedés tapasztalható, augusztusban ugyanis a biztos részvételüket jelzők aránya 52 százalék volt. További 22 százalékuk valószínűleg elmegy, a távolmaradók aránya pedig összességében 20 százalék körül alakul. Kitértek arra is, hogy "több politikai szereplő kampányol a népszavazás bojkottja mellett". A Századvég felmérése szerint azonban ezzel az eszközzel a társadalom döntő többsége, a lakosság több mint négyötöde (81 százaléka) nem ért egyet. A referendum bojkottja minden politikai önbesorolás szerinti kategóriában, a jobboldaliak 91, a középen állók 82 százaléka és még a magukat baloldalinak vallók körében (51 százalék) is többségében elutasított. A kutatás alapján a népszavazás kimenetelében a "nem"-ek jelentős többsége várható. Azt írták: az "Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" kérdésre a megkérdezettek 78 százaléka "nem"-mel szavazna, az "igen"-ek aránya ezzel szemben csupán 3 százalék. A Századvég szeptember 6-10. között végzett telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú ember megkérdezésével, az úgynevezett CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - olvasható a Századvég közleményében.