Írjon nekünk

Egyetem

Gausz: a migrációval Németországot akarják tönkretenni vs. Máté-Tóth: egy csoport mindig valamivel szemben mozgósítható

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Illegális bevándorlás - Migránsok a magyar-szerb határnál

A két egyetemi oktató a hallgatók felkérésére tartott előadást az iszlám és Európa viszonyáról. A vallástudomány professzora az iszlám és a kereszténység fogalmának összetettségéről beszélt, míg a filozófus a migráció okaival, hatásaival kapcsolatban fejtette ki véleményét.

Máté-Tóth András, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Vallástudományi Tanszékének vezetője és Gausz András, a Filozófia Tanszék docense beszélgetett az iszlám és Európa viszonyáról. A két azonos korosztályba tartozó oktató gyökeresen eltérően látja a kérdéskört.

Gondolkodásmódunk ellentét fogalmakra épül, mint a hellén és a barbár, vagy a pogány és a keresztény. Elhatárolódunk, az egyik közösségbe tartozunk, a másikba nem, érdekcsoportokba szerveződünk, szövetségekbe lépünk be – mondta Máté Tóth András. Cohenre hivatkozva állította, hogy csak akkor mozdulnak meg az emberek, ha kellő mennyiségű félelmet képes generálni bennük az adott ügy.

„Súlyos következményekkel járhat, ha egy áttekinthetetlenül bonyolult fogalmat leegyszerűsítünk” – hívta fel a figyelmet Máté-Tóth András. Úgy látja, az iszlám és a kereszténység is összetett fogalom. Csehország és Szlovákia példájával illusztrálta, hogy még két szomszédos államban is mennyire eltérő a vallással kapcsolatos viszony. „Az iszlám is ilyen: egyes helyeken a saría van érvényben, máshol – mint Tunéziában – olyan sétálgatni, mintha Szegeden lennénk” – magyarázta. A hitvalló és a kultúrkereszténységet kettéválasztja, Európát az utóbbi jellemzi, mert faluhelyen Adjon Istennel! köszönünk, keresztnevet adunk a gyermeknek, de nem a kávéházakból lesz templom, hanem pont ennek fordítottja működik. Hozzátette, ma is vannak közös keresztény értékek, mint az emberi jogok, vagy a tudományos kíváncsiság.

iszlam_es_europa002kf

Rémi Brague írásaiban arra mutat rá, hogy az európai identitás a Római Birodalomra épül, amely azért volt képes naggyá válni, mert integrálta a (francia filozófus szerint nem európai) hellén és zsidó-keresztény kultúrát. Máté-Tóth felteszi a kérdést, hogy mi van akkor, ha az emberek úgy érzik, olyan hatás éri őket, hogy ez az európai kultúra veszélyben van. „Hogyan került elő a kereszténység, mint egy rokon, akit többször eltemettek, de mégis az ajtón kopog?” – kérdezi. A válasz az, hogy a mi térségünkben – Köztes-Európában – a kereszténység jelképezi ezt az identitást, az ellentétét pedig az iszlám. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyiknek is köze lenne a valláshoz.

Sokan mondják azt, hogy Gausz András szavai mindig megosztják a hallgatóságot– a filozófus most sem tagadta meg hírét. „Tévedés, hogy Orbán Viktor felelős ezért a helyzetért, mert Angela Merkel csinálja ezt” –az oktató egy percig sem állította, hogy a népszavazás előtt egy ilyen témájú esten a szereplés egyben nem politizálás is. „A jó filozófust figyeltetnie kell a titkosszolgálatnak. Engem figyeltek 1989 előtt” – mondta cseppet sem komolykodva.

A migrációval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy vannak helyek, ahol rosszabbul, máshol jobban élnek, az előbbiből az utóbbiba tartó vándorlást csak katalizálja a háború. A jólét azonban nem azonos a gazdagsággal. Thuküdidész is úgy látta, a leglehetetlenebb körülményekből születnek a legmagasabb kultúrák. Gausz erre mai példaként Németországot és Japánt említette, ezzel ellentétben Líbia és Irak egy-egy „olajteknőben” fekszenek, kifejezetten gazdagok. Érdekes kérdésnek nevezte, hogy a migránsok miért nem Szaúd-Arábia, vagy Kuvait felé mennek. Azt gondolja, hogy ennek az áramlásnak köszönhetően el fog pusztulni a gazdagabb kultúra, a migráció eszköz Németország tönkretételéhez.

iszlam_es_europa004kf

A filozófus a migráció mögött a politikát látja, mert 1871 óta a német gazdaság potens egységként működik, sikeresen adja el termékeit, ez mások érdekeit sérti, s „ezért meg kell semmisíteni”. Magyarázata szerint ez történt a világháborúkat követően, s ez zajlik ma is. Michael Haydent, a CIA volt igazgatóját idézte, aki azt jósolta, hogy 2020-ra Németország kormányozhatatlanná válik, s polgárháborúba sodródik. Egy új Morgenthau-tervet vizionál Gausz, ugyanis a II. világháborúban az említett pénzügyminiszter mezőgazdasági országgá akarta visszavetni Németországot, ahol az ipart teljes mértékben, az újraindítás reménye nélkül leszerelik.

„Megrendezettnek” nevezte a szíriai robbanást és az arab tavaszt. Nem érti, hogy miért a működőképes arab rendszereket kellett tönkretenni, mint Szaddám Husszein Irakját, vagy Kadhafi Líbiáját – erre válaszul Máté-Tóth megjegyezte, azért még maradtak ilyen államok.

A gondolkodást, illetve a szellemi elitet is átformálják Gausz András szerint. „A filozófusok helyét az újságírók vették át, Heideggert sem engedték publikálni hat évig, pedig ugyan a náci párt tagja volt, de háborús bűnös nem. Ma Gauck (német szövetségi elnök – szerk.) a háborús bűnös Obamával kezet fog, ahelyett, hogy két pofont keverne le neki. Napjainkban Wittgenstein nem lenne képes megfelelni a PhD. követelményeinek, az akadémia tagja sem lehetne” – szúrt oda gyorsan több helyre az oktató. Ennek okaként a II. világháború után Nyugaton és Keleten lezajlott „félelmetes agymosást” nevezte meg.

A Momentum Egyesület rendezvényének végén az egyetemisták kérdezhettek a két előadótól.

Egyetem

A jövő technológiáit mutatják be Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Szeged minden évben egy napra a jövő technológiáinak kelet-európai fővárosa lesz: az IT világcégek magyarországi részlegei november 21-én, csütörtökön mutatják be leginnovatívabb, legfuturisztikusabb termékeiket, megoldásaikat.

Tovább olvasom

Egyetem

Nyílt napra várják a leendő diákokat az SZTE mezőgazdasági karán

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

November 15-én, pénteken 10 órától a vásárhelyi kampuszon.

Tovább olvasom

Egyetem

Kínai kalligráfiákat csodálhatunk az SZTE rektori épületében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az SZTE Konfuciusz Intézet hallgatóinak nyílik kiállítása.

Tovább olvasom

Aktuál