Írjon nekünk

Közélet

Gömbicz Nándor Nézőpont-elemző a SZEGEDma.hu-nak: A kvótareferendum újabb figyelmeztetés Brüsszelnek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Kvótareferendum - Óriásplakátok Salgótarjánban

A baloldalt csapdába ejti a kötelező betelepítésről szóló októberi népszavazás, a Jobbik pedig láthatatlanná válik a kérdésben. Gömbicz Nándor, a Nézőpont Intézet vezető elemzője hírportálunknak adott interjújában kiemelte, hogy a referendumnak nincs köze az Unióból való esetleges kilépéshez.

Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet. Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, amelyet azután Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki.

– Milyen következményei lehetnek annak, ha sikeres lesz a kötelező betelepítéssel kapcsolatos népszavazás?
– Elsősorban európai politikai szempontból bír jelentőséggel a népszavazás, hiszen egy sikeres referendum után a magyar kormány az eddigieknél is hatékonyabban képviselheti a bevándorlással kapcsolatos álláspontját az Európai Unióban. Mindezen túl Brüsszel az EU-ukrán társulási szerződéssel kapcsolatos holland, és a Brexitről szóló brit népszavazás után egy újabb tagállam polgáraitól kapna komoly figyelmeztetést, miszerint érdemes lenne változtatni politikáján. Fontos kiemelni továbbá, hogy Európában közvetlenül csak a magyarok szavazhatnak egy migrációval kapcsolatos kérdésről, ami például a népszavazást többször bíráló brüsszeli vélemények tükrében már önmagában komoly eredménynek számít.

– S milyen belpolitikai hozadékai lehetnek egy sikeres népszavazásnak?
– A népszavazással a Fidesz-KDNP továbbra is napirenden tarthatja a bevándorlás-ügyet, és egyben mobilizálhatja szavazótáborát. A kormánypártok egyébként nem először alkalmazzák ezt a módszert, elég, ha csak a korábbi aláírásgyűjtésekre, nemzeti konzultációkra, nagygyűlésekre vagy éppen a 2008-as népszavazásra gondolunk. Ráadásul az ilyen kezdeményezésekkel jellemzően többségi témákat állítanak középpontba, olyan ügyeket, amelyek mögé nemzeti egység kovácsolható. Az esetleges nagyarányú népszavazási győzelem a közös siker pozitív érzetét keltheti, ami a 2018-as választási győzelemhez is jó alapot biztosíthat a Fidesz-KDNP-nek. A korábbi választások tapasztalataiból kiindulva a biztos győzelemhez legalább 2,3-2,5 millió választópolgár támogatását kell megszerezni, így könnyű belátni, hogy mekkora előnyt jelenthet, ha októberben több mint 4 millió választó elmegy voksolni, és jelentős többségük a kormánypárti álláspontot támogatja.

gombicz_nandor_nezopont– Mit várhatunk, ha a megbukik a referendum?
– Mint minden szavazás, az októberi referendum is rejt kockázatokat. Az eredmény ugyan borítékolható, de a részvételi arány kérdéses. Márpedig akkor érvényes a népszavazás, ha a választók több mint fele elmegy szavazni. A Fidesz elemi érdeke tehát, hogy megfelelően mozgósítson, de úgy gondolom, hogy annak sem lesznek komoly politikai következményei, ha nem lesz érvényes a referendum, hiszen az eddigi felmérések alapján várhatóan ebben az esetben is relatíve magas lesz a részvétel, s a többség a kormány álláspontját támogatja majd. S ahogy a Brexit népszavazásnál is láttuk, nem feltétlenül kell ügydöntőnek – vagy ez esetben érvényesnek – lennie egy referendumnak ahhoz, hogy befolyást gyakoroljon az EU politikájára.

– Hogyan érintheti hazánk EU-n belüli helyzetét a népszavazás negatív vagy pozitív végkimenetele?
– Bár a baloldal azzal érvel, hogy a népszavazással a Fidesz az EU-ból való kilépést készíti elő, ezt az összefüggést semmi sem támasztja alá. Egyrészt a kormány láthatóan az EU-reformjában érdekelt, semmint a kilépésben. Másrészt pedig a magyarok különbséget tudnak tenni az EU tagság és a bevándorlás között, s ezt a közvélemény-kutatási adatok is visszaigazolják. A Nézőpont Intézet felmérései szerint, míg a kötelező betelepítést a magyarok közel 80 százaléka elutasítja, addig az EU-tagság jelentős támogatottsággal bír. Egy sikeres népszavazás után ráadásul a kormány még hitelesebben érvelhet amellett, hogy a bevándorlás megállítása és a migrációval szorosan összefüggő terrorizmus elleni határozott fellépés erősebbé teszik az EU-t, míg a brüsszeli politika, s annak nemzetközi, európai és hazai támogatói gyengítik.

– Hogyan viszonyulnak a hazai ellenzéki pártok a kérdéshez?
– A baloldal csapdahelyzetbe került, hiszen a népszavazás olyan sorskérdést érint, amiben a baloldali szavazók egy jelentős része is a kormánnyal ért egyet. Az egykori baloldali összefogás legtöbb pártja (MSZP, DK, Együtt, PM) ezért jobb híján a népszavazástól való távolmaradásra szólít fel, hiszen, bár alapvetően bevándorlás-párti álláspontot képviselnek, a 2018-as választáshoz közeledve nem szeretnének végzetes politikai hibát elkövetni. Ezen túl láthatóan még a kérdés átértelmezésével is próbálkoznak, miszerint valójában egy EU-ellenes népszavazásról van szó. Az uniós tagságot ugyanis a magyarok közel kétharmada támogatja, így a kötelező betelepítés helyett ezt a megközelítést próbálják tematizálni. Erősen kérdéses ugyanakkor, hogy a belső feszültségektől terhelt, széttöredezett baloldal sikeresen tudja-e közvetíteni ezt az üzenetet a választók felé.

Kvótareferendum - Megkezdõdött a népszavazási hirdetmények

– És a Jobbik és az LMP?
– A Jobbik a baloldalnál is nehezebb helyzetben van. Mivel a párt szimpatizánsai sem támogatják a kötelező betelepítést, a Jobbik nem képviselhet ellentétes álláspontot és esetükben a bojkott is kontrapruduktív lenne. Emiatt azonban szinte láthatatlanná vált a Jobbik, s még a leginkább pótcselekvéssel felérő alternatív javaslata – hogy foglalják Alaptörvénybe a kérdést – sem ütötte át az ingerküszöböt. Ez várható is volt, hiszen egy ilyen súlyú kérdésben a népszavazás legitimáló ereje nem mérhető a parlamenti képviselők által végrehajtott Alaptörvény módosításhoz, ráadásul a közelmúltban a jogszabály-módosítások terén az EU sokszor sikeresen tartotta nyomás alatt a tagállamokat. Egy népszavazás eredményét viszont már sokkal nehezebb figyelmen kívül hagyni. Ami az LMP-t illeti, a párt értelmezhetetlen üzenetet küld a választók felé, láthatóan nincs közérthető álláspontja a témában. E nélkül pedig nem lehet sikeres politikát folytatni.

– Milyen kérdéseket vet föl a referendum az EU tagállamainak szuverenitását illetően? Hol a határ a szuverenitás feladásában?
– A tagállamok valójában a szuverenitásuk egy részét sem adták fel az EU csatlakozással, csak arról döntöttek, hogy bizonyos hatásköröket – az EU intézményei útján – más tagállamokkal közösen gyakorolnak. Ez nagy különbség, s erre jó példa a Brexit is: ahogy a britek önként beléptek az EU-ba, úgy önként határoztak a kilépésről is. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az illegális bevándorlási válság komoly szuverenitás vitához is vezetett, s ennek ugyanúgy része az októberi népszavazás, mint a kvótarendszerrel szemben indított per, vagy éppen az EU jövőjéről szóló vita, melyben Magyarország a föderális Európa ellenében továbbra is a szuverén tagállamok együttműködésére építő EU mellett áll ki. S ezek sorsdöntő kérdések, mert ha elfogadjuk, hogy a tagállamok nem dönthetnek szabadon a határaik védelméről, vagy arról, hogy kiket fogadnak be, akkor előbb-utóbb az államiságuk kérdőjeleződik meg. S ez nem csak elméleti kérdés, nem mindegy ugyanis, hogy a legfontosabb döntéseket a saját állampolgárok véleményét kellőképpen ismerő, erős demokratikus felhatalmazással rendelkező nemzeti parlamentek és kormányok, vagy a demokrácia-deficittel küzdő brüsszeli intézmények hozzák meg.

Hírzóna

Adventi szavalóversenyt rendeznek Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szervezésében.

Tovább olvasom

Hírzóna

Szeged véres farsangjáról tudhatunk meg többet a Móra Ferenc Múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Egy tudományos konferencia keretében.

Tovább olvasom

Közélet

Csongrádban SOS Kapitány segít a vészhelyzetekben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Tavaly ősszel hívták életre az egyedülálló “112 – Tudd, hogy segíthess!” programot.

Tovább olvasom

Aktuál