Filmklub a Magyar Tudományos Akadémián

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hét tudományos-ismeretterjesztő film látható április 13-tól szerdánként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) filmklubjában a médiatanács támogatásával, ahol a vetítések után az egyes tudományterületek szakértői segítenek eligazodni a felvetett kérdésekben.

Április 13-án Tősér Ádám Így is épült a szocializmus című munkája látható a rendező résztvételével. A sokat emlegetett és kutatott ÁVH nemcsak a kínzásokban és kényszerítésekben, hanem gazdasági, pénzügyi ügyleteiben is törvénytelen módszereket alkalmazott. A háború okozta károk nyomán kialakult hiánygazdaságban az ÁVH nehezen tudta fedezni működése magas költségeit, ezért a szervezetet az állam által irányított gazdasági bűncselekményekből befolyó összegekből finanszírozták – közölte az MTA hétfőn az MTI-vel.

A következő alkalommal Mosonyi Szabolcs Vad Szigetköz című filmjét vetítik. Az Európában egyedülálló “szárazföldi deltát” a hegységekből kilépő Duna hozta létre. A folyó napjainkban már nem járhat olyan szabadon, mint régen. Az épített környezet szorítását látva adódik a kérdés: megőrizhető-e az élővilág egykori gazdagsága? Meghívott vendég a film rendezője és Guti Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa

Április 27-én Gauder Áron A kőbaltás ember (Érdi medvevadászok) című mozgóképe várja a közönséget. A filmsorozat “paleodetektívje” Budapestről autózik le az érdi Fundoklia-völgybe. Ma levendulaültetvények, erdő és rozoga víkendházak szegélyezik, de körülbelül százezer esztendővel ezelőtt itt vadásztak barlangi medvére a Neander-völgyi emberek. Meghívott vendég a film rendezője.

Május 11-én Novák Tamás Globál menü című alkotása szerepel a programban a film rendezője és Horn Péter akadémikus részvételével. Milyen globális menüt fogyasztunk nap mint nap, honnan érkezik az ételünk, mennyire tudatosak a fogyasztók, mi a helyzet Európában, mi történik a valaha agrárnagyhatalomként számon tartott Magyarországon? A film megkísérli bemutatni a mai helyzethez vezető körülményeket, vázolni a lehetséges megoldásokat, rávilágítani az aktuális szituáció előnyeire és hátrányaira.

A második világháború legfontosabb városcsatáinak egyikét, a magyar főváros ostromát idézi fel május 18-án Babos Tamás Budapest ostroma című dokumentumfilmje. Az 51 napos tényleges városostrom utcai harcaiban Budapest jelentős része elpusztult, a védőkre és a civilekre mérhetetlen szenvedés várt, közben az ostromlott városban tombolt a nyilasok terrorja. A film archív felvételekkel, a szemtanúk visszaemlékezéseivel és történész szakértők elemzésével veszi sorra a több mint 70 éve történt eseményeket. Meghívott vendég a film rendezője és Katona Csaba történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. Valamennyi esemény ingyenes, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Május 25-én Simon Judit A Hold válaszolt című, Bay Zoltán fizikusról készült portréfilmet vetítik.

A sorozat utolsó alkalmán, június 1-jén Lerner János, A természetfilm magyar találmány? című munkája látható, amely egy “különleges időutazás” a hazai természetfilmezés néhány meghatározó alkotójának segítségével.

A sorozat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) támogatásával valósult meg, a bemutatott filmeket a Magyar Média Mecenatúra programja finanszírozta. A testület Kollányi Ágoston-pályázata és Ember Judit-pályázata az igényes, színvonalas ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítését ösztönzi, amelyek keretében 2011 óta csaknem 350 alkotás részesült mintegy 2,7 milliárd forint értékű támogatásban.

A sorozat fővédnöke Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, aki az első vetítésen köszöntőt mond. Az NMHH Médiatanácsának képviseletében Kollarik Tamás Médiatanács-tag méltatja a kezdeményezést.

Előző sztori

FEOSZ: a webáruházak honlapjai még mindig hiányosak

Következő sztori

Bakondi: tájékoztatást kérünk a Magyarországot érintő terrorfenyegetésről