Közélet

Hencz Péter: Kapisztrán Szent János és Gérecz Attila emlékezete

Hencz Péter: Kapisztrán Szent János és Gérecz Attila emlékezete

2015. október 24., szombat
Hencz Péter: Kapisztrán Szent János és Gérecz Attila emlékezete
Hencz_Peter

"A délben megkonduló harangoknál gondoljunk ne csak 1456, hanem 1956 hőseire is" - írja portálunkhoz eljuttatott levelében Hencz Péter.

1456-1956, több mint csodálatos, misztikus: félezer éves különbség két dicsőséges fegyvertényünk, a nándorfehérvári győzelmünk és 1956-os szabadságharcunk között. Mindkét alkalommal világuralomra törő nagyhatalmakat, az iszlám hit és a kommunizmus fegyveres terjesztését célul kitűző török és szovjet birodalmat sikerült megállítanunk, Európát megvédenünk. A csodát még tovább fokozza, hogy szabadságharcunk október 23-án tört ki, mely napon 500 évvel korábban

Kapisztrán Szent János

elhalálozott. Kapisztrán Szent Jánost a pápa küldte hazánkba, fegyveresek toborzására, miután a török Konstantinápolyt bevette, és Európa meghódítására készült. Épp úgy, mint napjainkban, Európa vonakodott ellenállni. Kapisztrán Szent János olasz ferences szerzetes, korának legkiválóbb szónoka, beszédeire százezrek tértek meg, és vették fel a keresztény hitet. Háromszor is járt városunkban, az alsóvárosi szerzetesek elöljárójává is megválasztották. Mozgósító beszédei eredményeképpen Hunyadi János seregének jelentős részét szegedi halászok, hajósok, földművesek és diákok alkották. A mindent eldöntő nándorfehérvári csatában

Hunyadi

kardjával, Kapisztrán keresztjével vitte győzelemre a magyar sereget, a világ akkori legerősebb hadseregét képviselő törökkel szemben, 1456 július 22-én. A táborban kitört pestisjárvány áldozata lett Hunyadi János augusztus 11-én; Kapisztrán János karjaiban adta vissza lelkét teremtőjének. Október 23-án Kapisztrán János tért meg az Úrhoz. Ő a magyar nemzeti hadsereg egyik védőszentje. A világegyház október 23-án emlékezik meg róla. Szobra az alsóvárosi kolostorban tekinthető meg.

Gérecz Attila

egyike 1956-os szabadságharcunk mártírjainak. 1929-ben született Dunakeszin, a nagyváradi hadapródiskolában tanult. A világháború alatt 16 évesen fogságba esik. Miután édesapja az első világháborús érdemeiért vitézi rangot kapott, Attila nem tanulhatott tovább, vasesztergályos lett. Kiváló öttusázó lett, a válogatott keret tagja volt. 1950-ben összeesküvés vádjával 15 év fegyházra ítélték, társai közül hármat kivégeztek. A börtönben a szenvedések hatására lett költővé, WC-papírra írta verseit. Az 1954-es nagy dunai árvíz idején, átúszva a jeges Dunát, megszökött. Miután valaki besúgta, elfogták és visszavitték Vácra, ahol sötétzárkába zárták. 1956. október 30-án szabadult, és november 4-étől részt vett a fegyveres harcokban. November 7-én a Rókus kórháznál két szovjet tankot kilőtt, majd halálos gépfegyver sorozat érte. Verseit nyugaton, majd itthon is kiadták. A Kerepesi temető 21-es parcellájában nyugszik. Posztumusz megkapta a Balassi Bálint emlékkardot, emlékére ifjúsági öttusaversenyeket rendeznek. A délben megkonduló harangoknál gondoljunk ne csak 1456, hanem 1956 hőseire is!

Hencz Péter

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.