Fehér Éva: Az uniós forráselosztás kulcsszereplői lesznek a megyei önkormányzatok

A megyéknek meghatározó szerepük lesz az EU-s források lehívásában – nyilatkozta portálunknak a kamarai emlékéremmel kitüntetett Fehér Éva. Az IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója úgy értékelte, szigorodnak a feltételek, így a cégeknek alaposan fel kell készülniük a kiírásokra.

A kamarai emlékérem arany fokozatát vehette át a

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara újjáalakulásának 20 éves évfordulóján

az IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója. A CSMKIK szolgáltatási alelnöki tisztét 2005-2008 között betöltő

Fehér Éva

portálunknak elmondta, a kamara célja ugyanazok voltak húsz évvel ezelőtt, mint napjainkban, azonban az üzleti és jogi környezet átalakult és megváltozott. Fehér Éva a területfejlesztésért felelős kamarai alelnökként 2005 és 2008 között és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban (DARFT) három megye iparkamaráját képviselte. „Ez egy fontos időszak volt nemcsak számomra, hanem a kamara egészét nézve is, hiszen Magyarország európai uniós csatlakozása után egy évvel neveztek ki alelnöknek. Akkor - és úgy gondolom most is - a kamarának sok esetben kikérték a véleményét az EU-s projektek tervezésénél, és bár természetesen a megvalósításban is részt vállalt volna, ezt a mai napig nem sikerült elérni” – részletezte a helyzetet. Fehér Éva portálunknak elmondta, 2005-ben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara készített egy anyagot Gondolkodjunk együtt! címmel, amelynek az információtechnológiai fejezetének volt a szakmai vezetője. Ez javaslatokat tartalmazott arra nézve, hogy a kamara miként vehetne részt az európai uniós programok megvalósításában, a térségünkben. Ezt Fehér Éva azért nevezte fontosnak, mert részben a területfejlesztési programok alapján határozzák meg az uniós források megvalósítását, koordinációját a tervezéstől egészen az elszámolásig.

„A DARFT-ban állandó meghívotti státuszban voltunk, s bár szavazati joggal nem rendelkeztünk, vagyis nem volt lehetőségünk valójában beleszólni az előző uniós költségvetési ciklus pályázatainak kialakításába, felhasználásába, azonban több információhoz jutottunk. Ezekkel az ismeretekkel pedig a vállalkozások munkáját tudtuk segíteni” – magyarázta. Megjegyezte, már több mint tíz éve is problémát jelentett, hogy az önkéntes tagság bevezetése után folyamatosan csökkent a kamara tagjainak a száma. Szerinte a kamarának gazdasági téren és a területfejlesztésben, továbbá a törvényalkotásban megfelelő súllyal kellene képviseltetnie magát. Utóbbi területtel kapcsolatban az IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, egyszerűbb lenne a visszacsatolás, jobban lehetne látni, hogy mire és hogyan van szüksége a gazdaságnak és azok szereplőinek. A CSMKIK-nél töltött évekre a karrierje szempontjából is fontos időszakként tekint Fehér Éva. „Rengeteg kapcsolatra tettem szert, sok cégvezetővel, tulajdonossal találkoztam akkor, akiket példaképnek éreztem, akik közé tartozhattam, s láttam, miként viselkednek az üzleti életben, hogyan irányítják a cégeket. Összességében egy példarendszert láttam ott” – közölte. Az IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója a pályázatokkal kapcsolatban arról nyilatkozott portálunknak, hogy a 2008-as válság hozta magával, hogy a kiírásoknak egyre nagyobb jelentőségük lett. „Eleinte sokan idegenkedtek, most pedig már szinte átestünk a ló túloldalára, mindenki pályázni akar, mert látják a példákat, hogy akik nyertek, nagy előnyhöz jutottak” – magyarázta. Fehér Éva arról is beszélt, hogy a kamara abban az időszakban még fajsúlytalanabb volt talán mint most. Akkor és most is úgy gondolja, megoldást jelenthetne a kötelező kamarai tagság és a kamarai részvétel a törvényalkotásban.

A megyéknek fontos szerepük lesz az uniós források elosztásánál

A 2007-2013 közötti ciklust tekintve a források felhasználása a Dél-Alföldön kiváló volt, minden pályázati pénzt sikerült lehívni. Fehér Évától megtudtuk, a vállalkozásokat érintő kiírások közül igen népszerűek voltak a gazdaságfejlesztési operatív programból az eszközbeszerzések, az információtechnológiai fejlesztések, vállalatirányítási rendszerek bevezetése uniós források felhasználásával, vagy éppen az ingatlanvásárlások. A Regionális Operatív Program telephely-fejlesztési kiírásai nagyon keresettek voltak, ipari parkokba, gazdasági zónákba települtek be a cégek, új és korszerűsített üzemekkel, bővítették a foglalkoztatást. A fentiek sikere a 2010-es évek után volt jellemző Fehér Éva szerint. Az IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. ügyvezetője úgy értékelte, hogy a 2014-2020-as ciklusban is fontos szerepe lesz a megyéknek az egyes uniós források elosztásában. „Talán egy kicsit közelebb kerül a vállalkozásokhoz a forráslehívásoknak és a fejlesztéseknek a háttere. A GINOP, vagyis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és a TOP, a Településfejlesztési Operatív Program az a két kiírás, melyekre a vállalkozásoknak figyelniük érdemes” – mondta. A Széchenyi 2020 fejlesztési időszak tervdokumentációi szerint fontos szerepe lesz a megyei, így a Csongrád Megyei Önkormányzatnak is. Az IR Intelligens Régió® Üzleti Kommunikációs Kft. egy anyag összeállítását végzi, amelyben a területi tervezés és programozás mérföldköveihez fogalmazza meg a vállalkozói igényeket aktív üzleti kapcsolatainak felhasználásával. A prioritásokat projektekhez próbálják rendelni. „Folyamatosan szondázzuk a vállalkozásokat, hogy tudjuk, milyen igények vannak az egyes forrásokra. Egyelőre az látszik, hogy továbbra is az ipari beruházáshoz kapcsolódó fejlesztésekre van nagy igény. Telephelyfejlesztésre és eszközbeszerzésre is utal a GINOP és a TOP jelenlegi fázisában egyaránt, amire már most kiemelkedő igény jelentkezik, de nem látom viszont, hogy az innováció és a külkereskedelem területén milyen mértékben fejlesztenének cégek” – hívta fel a figyelmet.

Ez utóbbi két terület irányába Fehér Éva szerint érdemes lenne gondolkodniuk a Csongrád megyei cégeknek is. A kkv-szektor erősítése az elmúlt pár évben is megfigyelhető volt a fejlesztéspolitikában, a 2020-ig tartó EU-s ciklus idején már kiemelten kezelik a kis- és középvállalkozás forráshoz jutását. „Jobban fel kell készülniük a cégeknek, mint idáig tették, fontos például, hogy a mérleg szerinti gazdasági tevékenységük is megfelelő legyen. Ez a források megszerzésénél fontos szempont lesz, akárcsak a foglalkoztatás. Már most elkezdtük felkészíteni a cégeket minderre, hiszen az évből hátravan még másfél hónap” – magyarázta az ügyvezető igazgató.

Már vannak pályázatok, de tavaszra várható a kiírásdömping

November 9-étől lehet pályázni, a legnagyobb érdeklődés a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítése című kiírás iránt várható Fehér Éva szerint. Megjegyezte, a pályázati felhívás bonyolultabb, mint a hasonlók korábban, például a TEÁOR szerint jelöli meg a pályázók körét, vagyis a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy szűk lesz az az ágazati fókusz által behatárolt vállalati tevékenység, amire képes lesz pályázni egy-egy vállalkozás. A szakember hangsúlyozta, fel kell készíteni a cégeket arra, hogy alkalmasak legyenek a kiírásokon való sikeres részvételre. Az IR Kft, elsősorban Csongrád megyére fókuszálva ebben tudna segíteni például a megyei önkormányzatnak a Csongrád megye 2020 megvalósításában és a vállalkozásoknak ebben az aktív részvételben. A Széchenyi 2020 első kiírásairól bővebben

ITT

tájékozódhat. Új kiírás a

mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

című, melynél az elnyerhető támogatás összege minimum 10 millió forint, maximum pedig 100 millió. November 10-étől a

fiatalok vállalkozóvá válását

is támogatják, egészen december 31-éig várják a pályázatokat. Az IR Kft. ezúttal is összegezte a lehetőségeket,

ITT

és

ITT

lehet bővebben olvasni a Széchenyi 2020 pályázatairól.