Új kötet a szegedi piarista gimnázium újraindulásáról

250. tanévét zárja le a Dugonics András Piarista Gimnázium – az évfordulóhoz szépen illeszkedik a Miklós Péter történész szerkesztésében megjelent A piarista nevelés újraindulása Szegeden című kötet, mely az intézmény 1991 és 1999 közötti történetét tárgyalja.

„Szabadság és űr, a szárnyalás korlátlan lehetősége és a mérce hiányából adódó kivetettség, az újrakezdés áldása és a gyökértelenség” – így idézi fel az újraindulás időszakát a kötet előszavában

Urbán József SP

, akinek első állomáshelye volt a szegedi gimnázium és rendház, később a gimnázium igazgatója, majd a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt.

A Magyarország piarista múltjából sorozat ötödik köteteként megjelent munka tanulmányokat, visszaemlékezéseket és az iskola történetéhez kötődő személyiségekkel készített beszélgetéseket tartalmaz, valamint a tárgyalt időszakból származó képeket ad közre. „A piarista hagyomány több mint négy évszázados hagyományából Szeged is részesült, hiszen a városban 1720-ban letelepedett kegyes atyák egy évvel később megnyitották iskolájukat. A szegedi piarista gimnázium falai között több mint százezer diák tanult az elmúlt csaknem háromszáz évben” – írja bevezetőjében

Miklós Péter

. 1948-ban az államosítással törés következett be az intézmény történetében, és csak a rendszerváltás után kezdhette meg ismét működését a piarista gimnázium. Az 1991 és 1999 közötti időszakról történeti áttekintést ad Miklós Péter írása, illetve

Futó Béla

piarista atya visszaemlékezése.

Zombori István

történész, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szegedi elnöke arról értekezik, milyen szerepet játszott az újrakezdésben a KÉSZ,

Vajda Tamástól

pedig a Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégiumról olvashatunk. Nem marad ki a kötetből az újraindult iskola zenei neveléséről szóló írás sem

Lajos István

tollából,

Rakonczai János

főiskolai tanár, öregdiák és az újraindulásban is szerepet vállaló tanár, valamint

Sárközi Sándor

piarista szerzetes szubjektív visszaemlékezései a piarista iskola világába engednek bepillantást. A beszélgetések még személyesebbé teszik a tárgyalt időszakot. A szegedi piarista gimnáziumban tanult például

Paskai László

bíboros is, aki a keresztény nevelésről beszél a kötetben,

Gyulay Endre

nyugalmazott szeged-csanádi püspök pedig nem csak diákként kötődött az intézményhez, hanem főpapként tevékeny szerepet vállalt az iskola újraindításában is. Az állam és a város nézőpontjáról a

Szalay Istvánnal

, Szeged egykori polgármesterével, illetve egyházi ügyekért felelős államtitkárral készített beszélgetés ad képet. A könyvben megszólalnak piarista atyák –

Kállay Emil, Szegheő József

és

Urbán József

– és tanárok is, mint

Kakuszi Péter, Fodor Gábor, Angyal László

és

Károlyi Attila

, jelenlegi igazgatóhelyettes. A kötet végén az újraalapítás kronológiáját találjuk, majd gazdag képanyagot, az 1991-es Veni Sanctétól az iskola mindennapjai, kirándulások életképein át a templom felszenteléséig.