Közélet

Mi fán terem a Madarak és fák napja? + FOTÓK, VIDEÓ

Mi fán terem a Madarak és fák napja? + FOTÓK, VIDEÓ

2013. május 12., vasárnap
Mi fán terem a Madarak és fák napja? + FOTÓK, VIDEÓ
madargyuruzes08_gs

Vasárnap a Madarak és fák napja alkalmából madárgyűrűzéssel várta a Szegedi Vadasparkba kilátogató érdeklődőket Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának tagja.

A madárgyűrűzés tudományos célú módszer, magyarázza a szakember. Amíg nem volt lehetőség az állatokat egyedileg megjelölni, az emberek nem is tudták bizonyítani, hogy egy-egy madár merre mozog. A középkorban olyan tévhitek is éltek, hogy a fecskék télire hallá változnak és a mocsarak iszapjában a halakkal együtt telelnek. Ha a néhány száz évvel ezelőtt élt elődeinknek valaki azt mondta volna, hogy a mi füsti fecskénk útra kel, és 2 hónap múlva 12 ezer kilométer megtétele után Dél-Afrikában tölti a telet, nyilván furcsán nézett volna rá. Amíg nem történt meg az, hogy egy európai madarat, amelynek lábára kis alumíniumgyűrű került számmal, felirattal, Afrikában befognak, addig nem volt rá kézzelfogható bizonyíték, hogy a madarak télen tényleg elvándorolnak melegebb tájakra.

Az év madara és fája

Lovász

elmondta, azóta nagyon sokat változott a technológia, műholdas adókat szerelnek a madarakra, különböző fénymérővel és órával kombinált ketyeréket kaphatnak, ennek ellenére még mindig a madárgyűrűzés a legelterjedtebb, legnépszerűbb módszer. A gyűrűket előre, nagy sorozatban gyártják le, rajtuk van a gyűrűző központ székhelye, ez Magyarországon mindig Budapest, s ezenkívül tartalmaz még egy betű-számkombinációt. Ezeket az adatokat mindig lejegyzik, melyik gyűrűvel, mikor, hol, kicsoda, milyen madarat gyűrűzött. Ilyenkor lemérik a madár szárnyát, testhosszát, tömegét és még néhány adatot, amelyeket a madárgyűrűzési központok kezelnek. Ha valahol külföldön megkerül egy ilyen madár, akkor a központok egymás között kicserélik a rá vonatkozó információkat.

Az idén az év madara a gyurgyalag. Ők ilyenkor még éppen csak érkezőben vannak. Nagytestű rovarokkal táplálkoznak, szitakötőkkel, darazsakkal, ezért is hívják őket méhészmadárnak. A gyurgyalagot még korai lenne befogni, ő még most keresi a fészkelő helyét, ezért nem is zavarják tevékenységében, nehogy nagyobb kárt okozzanak. Vasárnap egy fekete rigót és egy erdei pintyet sikerült fognia Péternek, ezeken mutatta be az érdeklődőknek a gyűrűzést. Mindkét madárfaj gyakran előfordul a környéken, reggel, amikor nincs nagy autósforgalom, akár a Széchenyi téren, vagy a Stefánián is hallhatjuk az erdei pinty gyönyörű énekét.

Halállal végződő figyelmetlenség: nem minden ehető, ami annak látszik

Juhász Gőz Szilvia, a vadaspark zoopedagógusa elmondta, a Madarak és fák napjával kapcsolatosan tartják a mostani családi napot. Elsősorban szemléletformálás a cél, megszerettetni az emberekkel a természetet és az állatvilágot. Minden évben többféle szempont figyelembevételével kineveznek egy fát az év fájának, egy madarat pedig az év madarának. Az idén a házi berkenyét illette meg ez a megtisztelő cím, a madarak közül pedig a gyurgyalagot. A berkenye nagyon magas kort megélő, különlegesen szép, mutatós, bennszülött fa, gyönyörű színezetű lombja van, ezért, manapság inkább díszfaként kedvelik, noha régebben bizonyos vidékeken pálinkát is főztek apró, fanyar gyümölcséből. A madarakhoz is kapcsolódik, mint minden növény vagy fa, hiszen bogyója táplálékforrást jelent a számukra. http://www.youtube.com/watch?v=NhOaH_uHbIU&feature=youtu.be A családi napon az érdeklődőket érdekes feladatok várják. Fűszer-gyógynövényeket lehetett az illatuk alapján felismerni. Ez a minapi halálos kimenetelű baleset után, amikor a gyöngyvirág mérgező levelét egy illető összetévesztette a medvehagymával, roppant aktuálisnak is tűnik. Szilvia mindenkit óvatosságra int, mert jó az, hogy összegyűjtjük a gyógynövényeket, de ez ugyanolyan, mint a gombászás: aki nem ismeri fel betonbiztosan, melyik az ehető és melyik a mérgező, ne szedjen a természetben, hiszen a növények is nagyon erős méreganyagot tartalmazhatnak, nem kell sokat fogyasztani belőlük ahhoz, hogy a hatásuk végzetes legyen. A természetvédelmi szempontokat is figyelembe kellene venni, mert az sem jó, ha arra buzdítjuk az embereket, hogy tarolják le a medvehagymás hegyoldalt. A mai napon lesz még fészek-és tojásfelismerés, a csapatok ebben is próbára tehetik ismereteiket. Kivonultak a vadasparkba az ÁNTSZ munkatársai is, akik a házi kedvencek tartásával kapcsolatos egészségügyi dolgokról tartanak előadásokat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.