Bohács: Extra rezsicsökkentést hozna a biomasszaüzem

A Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Botka a szegediektől egy plusz rezsicsökkentést vonna meg politikai motiváció miatt.

A tavasz első közgyűlésén a legtöbb vitát – mint már sokadszor – a városi cégek körül kialakult helyzet okozta, jobban mondva a cégek működésének eltérő értékelései:

Botka László

és az MSZP felelőtlen gazdálkodásról beszélt, a Fidesz-KDNP frakció pedig hatékony működésről. A Szegedre tervezett biomassza-erőmű ügyét is közel egyórás vita övezte. A polgármester végül leszögezte, hogy hiába határozott a közgyűlés, ő nem írja alá a cégvezetők prémiumkifizetését tartalmazó döntést, sem a 2013-ra megjelölt prémiumfeladatokat és a biomassza-erőmű pályázatához szükséges tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos határozatot sem. A pénteki ülésről

Bohács Zsoltot

, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőt kérdeztük. „A prémiumfeladatok régóta váltanak ki vitát a közgyűlésben, a szocialisták 2010 óta nem támogatják a közgyűlés által megválasztott cégvezetők prémiumfeladatait, de kettős a mérce, hiszen ahogy azt

Haág Zalán

képviselőtársam is felolvasta, Botka László 2009-ben azt mondta egy hasonló vitában: 'jutalom nincs, a prémiumrendszer ciklusok óta ugyanúgy működik Szegeden'. Az MSZP-s városvezetés 2010-ig minden alkalommal megszavazta a prémiumokat, miközben több cégvezető munkája is hagyott kívánnivalót maga után. Az is érdekes, hogy a városvezetésnek nem tetsző előterjesztéseinkkel kapcsolatban a jegyző minden esetben törvényességi észrevétellel él, míg az általuk előterjesztett indítványok hibáit – ami akad bőven – egy alkalommal sem emeli ki, nem veszi észre" – értékelt Bohács.

Botka elutasítja a termelő beruházást

Bohács elmondása szerint a biomassza-erőműről már tavaly széles körű vita folyt, több bizottság megtárgyalta, hogy milyen elképzelései vannak a beruházónak, úgyhogy szerinte nem igaz az, hogy nem lehet róla tudni semmit. „A cég felajánlotta az önkormányzatnak, hogy közösen hajtsák végre ezt a termelő beruházást, ami 27 250 fogyasztó számára lehetőséget nyújt arra, hogy jelentősen csökkenjen a rezsiköltsége. Ez akkor nem valósult meg, nem akart együttműködni a városvezetés ebben az ügyben a vállalkozással. Ezért egy olyan javaslattal állt elő a beruházó, hogy saját maga valósítja meg a 4 milliárdos építkezést, ami adóbevételt, új munkahelyeket és nem utolsósorban jelentős rezsicsökkenést hozna a távhőt használóknak. Ezt nem támogatni egyet jelent azzal, hogy

Botka László

és a mögötte álló szocialistáknak nem fontos, hogy több ezer szegedinek csökkenjen a távhődíja, lényegében kifejezték, hogy egyáltalán nem támogatják a rezsicsökkenést. A Fidesz-KDNP kormány rezsicsökkentő programján felül a szegediek extra kedvezményhez juthatnának hozzá” – tette hozzá. „Egyébként már 2008 óta lehetősége lett volna arra Szegednek, hogy pályázzon, de erre egyáltalán nem volt hajlandósága a városvezetésnek, így a magáncég önállóan tette meg ezt, és most semmi mást nem kér, csak egyfajta szándéknyilatkozatot, hogy amennyiben szakmailag megalapozottá válik a terve, az uniós pályázaton forrást nyer a megvalósításra, Szeged mutasson hajlandóságot, hogy területet ad erre a célra. Ez nem végleges döntés, de e nélkül a cég nem tudna benyújtani pályamunkát. A terv, a konkrét dokumentációk birtokában később kell meghoznia a városnak a döntést, hogy kell-e neki a megnyert pályázat vagy sem. Most senkinek nincs kidobandó 40-50 millió forintja arra, hogy az önkormányzat számára tanulmányt készítsen még a pályázat előtt. Botka Lászlónak inkább az fáj, hogy a regnálása óta most először érkezhet a városba termelő beruházás, és ez nem az ő nevéhez, hanem a Fidesz-KDNP frakcióhoz kötődik, ez pedig nem illik bele abba a képbe amit magáról és rólunk próbál lefesteni a közvélemény felé. A polgármester önző, egyéni politikai érdekből venne el a szegediektől kedvezményeket” – szögezte le Bohács Zsolt.

A vita egy erőmű körül

Ahogy az MTI tudósított róla: a szegedi közgyűlés Fidesz-frakciójának előterjesztést benyújtó vezetője a vitában elmondta, a 4 milliárd forintos beruházás költségeinek felét uniós támogatás fedezné, és a fejlesztés az adófizetőknek egyetlen fillérjébe sem kerülne, hiszen azt a helyi távhőszolgáltató kisebbségi magántulajdonosának érdekeltsége valósítaná meg saját kockázatára. A beruházás során három darab 5 MW hőteljesítményű biomasszakazán telepítésével egy új erőművet alakítanának ki, három új termálkút fúrásával, két másik felújításával pedig használati meleg vizet biztosítanának a fogyasztóknak. A fejlesztés összességében 30 százalékkal csökkentené a távhő előállításához szükséges földgáz mennyiségét – közölte Bohács Zsolt. Botka László kifejtette, bár névleg az előterjesztések csak a tulajdonosi hozzájárulást adják meg a beruházáshoz, az előterjesztések alapján valójában eldől, hogy a következő évtizedekben ki biztosítja majd az energiát a szegedi lakótelepeken. A biomassza-erőmű – amely napi 100 tonna teherforgalmat generálna – a lakótelep egy olyan részén épülne föl, ahol azt az építési szabályzat tiltja – tudatta a szocialista politikus hozzátéve, hogy bár a közgyűlés illetékes szakbizottsága kérte, a fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányát – amely a projekt környezetvédelmi és gazdasági részleteit tartalmazza – a testület nem ismerhette meg a döntés előtt. A polgármester álláspontja szerint a geotermikus energián alapuló távhőszolgáltatásra az önkormányzatnak – ahogy korábban azt a Szegedi Tudományegyetem is tette – közbeszerzést kellene kiírnia, így tiszta és szabad versenyben derülhetne ki, a legmodernebb technikával ki biztosíthatja a legolcsóbb energiát a szegedieknek. Az előterjesztéseket 15 napon belül rendkívüli ülésén tárgyalja újra a közgyűlés.