/

A szegedi víz arzéntartalma határérték alatti

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Országszerte most lépnek a megvalósulás fázisába a jellemzően forráshiány miatt évek óta húzódó – a kormány és az EU által támogatott – ivóvízminőség javító programok, ezt követően tud majd megfelelni teljes mértékben Magyarország az EU által támasztott ivóvíz minőségi követelményeknek – olvasható A Szegedi Vízmű Zrt. közleményében.

A követelményeknek való megfelelésre az uniós csatlakozási szerződésben az eredeti határidő 2009 volt, a módosított 2012. Magyarország az Európai Bizottságnak derogációra (átmeneti eltérés) vonatkozó újabb kérelmet nyújtott be 2011. november 10-én az arzén, a fluor és a bór határértékekre vonatkozóan, amit a közelmúltban az Európai Unió hivatalosan elutasított. A kérelem elutasításával az ivóvíz arzéntartalmát 2012. december 25-t követően kell 10 µg/l mennyiségre mérsékelni (bór esetében 1 mg/l, míg a fluorid esetében 1,5 mg/l. Ezek közül az arzén a legkritikusabb, több mint 300 településen körülbelül 800 ezer főt érint). A Kormány több minisztérium bevonásával stratégiát készít elő az EU-s döntés által előidézett helyzet kezelésére.

A víziközmű Szolgáltatók társadalmilag felelős vállalatokként az EU döntését megelőzően és jelenleg is folyamatosan intézkedéseket tesznek az ivóvíz-minőség javítására, figyelembe véve és alkalmazva a rendelkezésre álló megoldási lehetőségeket.

A Szegedi Vízmű Zrt. szolgáltatási területét nem érinti, rendkívüli intézkedésre nincs szükség!

Szeged ivóvízkészlete – melyet mélyfúrású kutak segítségével hoznak a felszínre – közel 10 ezer éves, a vízmű évek óta azokat a kútjait üzemelteti, amelyekből az előírt arzén határértéknél kevesebbet tartalmazó víz nyerhető ki. Az arzén átlagos mennyisége a fogyasztóknál a megengedett határérték alatt van. A társaság által szolgáltatott ivóvízben az arzén tartalom a fogyasztói mintavételi helyeken átlagban (2011): 7 µg/l (határérték: 10 µg/l).

Az ivóvíz ammónium tartalma réteg eredetű, határérték feletti, de egészségre nem ártalmas. Az ivóvízminőség-javító program követelményeinek nekünk is meg kell felelni, ezért a kötelező fejlesztéseket valósítják meg az Önkormányzatok a Szegedi Vízmű közreműködésével. Az uniós forrásra Szeged és Algyő közösen pályázott, az önerőhöz az állami önerőalapból kérnek támogatást.

Az ivóvíz minőségi követelményeit Kormányrendelet írja elő, a minőség megőrzése a Szegedi Vízmű kiemelt feladatai közé tartozik. A Szegedi Vízmű Zrt. kezelésében lévő ivóvízbázis, illetve a Társaság által szolgáltatott ivóvíz megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) kormányrendeletben szereplő ivóvíz minőségi paramétereknek.

A társaság az ivóvíz termelés és ivóvíz szolgáltatás területére 2010 óta ivóvízbiztonsági rendszert működtet az ISO 22000 szabvány szerint.

Ez év májusától a Szegedi Vízmű Zrt. az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által elfogadott Ivóvíz-biztonsági Tervvel is rendelkezik. Az engedélyt a víziközmű szolgáltatók közül az elsők között kapta meg a társaság.

A minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkező Vízmű akkreditált laboratóriumában rendkívül szigorú szabályok szerint vizsgálják az ivóvíz fizikai-, kémiai paramétereit. A bakteriológiai elemzéseket a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézete végzi. A Vízmű szakemberei rendszeresen és folyamatosan végeznek ivóvíz minőség vizsgálatot az ivóvízhálózatból – a város 28 fogyasztói helyén, a víztornyokban és a vízmű telepeken – vett mintákon, ami az év során több mint ezer mintavételt, és tízezernél is több vizsgálatot jelent.

Az ÁNTSZ a Vízmű laboratóriumától függetlenül szúrópróbaszerűen ellenőrzi a víz minőségét.

Default thumbnail
Előző sztori

Emelkedik a benzin ára

Következő sztori

Az alaptörvény módosítása után kétharmados lesz a földtörvény

Legutóbbi hasonló cikkek