Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Gazdaság

Egyenlegjavító programot jelentett be Matolcsy

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A kormány 397 milliárd forintos egyenlegjavító programról döntött, ezek révén a kabinet az idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón.

A kormány idén a 2,7 százalékos hiánycél elérése érdekében 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben, egyrészt a kormányzati intézmények fejezeti előirányzatainál, másrészt pedig a maradványoknál, többek között a Nemzeti Földalap és a Foglalkoztatási Alap fejezetében – tette hozzá a miniszter.

Matolcsy György azt is elmondta, hogy a kormány előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) jövőre egy százalékkal nő, míg idén az első félévben 1,2 százalékkal csökkent, a második félévben pedig stagnálás várható.

Tranzakciós illeték: az MNB-re nem terjesztik ki

Jövőre a készpénzfelvétel után 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni; a tranzakciós illetéket nem terjesztik ki a Magyar Nemzeti Bankra, de 30 milliárd forinttal emelik a Magyar Államkincstár által fizetendő tranzakciós illetéket.

A kormány eltörli a társadalombiztosítási járulékplafont, a pedagógusok bérének emelését pedig 2013. szeptemberről 2014. januárra halasztja. Matolcsy György azonban hozzátette, hogy amennyiben a gazdasági növekedés olyan lesz, akkor a kabinet dönthet az elhalasztott béremelés kifizetéséről.

A miniszter beszélt az adóbeszedés hatékonyságának javításáról. A kabinet jövőre az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben – mondta Matolcsy György.

2013-tól felső korlátot vezetnek be az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra, az európai uniós társfinanszírozás mértéke pedig 15-ről 5 százalékra csökken. Matolcsy György hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány még nem döntött arról, milyen támogatásoknál vezetnek be felső korlátot és leszögezte: semmilyen gyerekneveléssel kapcsolatos támogatás nem jöhet szóba. Példaként említette, jogos az az igény, hogy a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél ne legyen nagyobb az egy főre jutó szociális támogatások összege.

Óriási tartalékok

Ismert, a kormánynak pénteken kell benyújtania Brüsszelnek azokat a gazdaságpolitikai terveket, amelyekkel három százalék alatt tartható a jövő évi költségvetési hiány. Ennek hatására akár ki is kerülhetünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Mint Varga Mihály, az IMF-hiteltárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter a Hír TV-nek csütörtök este elmondta: a kormány új intézkedései a valutaalappal tervezett megállapodással is összefüggésben vannak.

A kormány a jövő évi költségvetésben is jelentős, több százmilliárdos tartalékot képzett, ennek köszönhetően még alacsonyabb növekedés mellett is a GDP 3 százaléka alatt tartható a hiány – jelentette ki egy soproni konferencián csütörtökön a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Kovács Árpád előadásában hangsúlyozta: a KT már 2012-re nézve is rendkívüli határozottsággal hívta fel a figyelmet a tartalékképzés fontosságára. Hasonló biztonsági tartalékra van szükség a 2013-as büdzsében is, amit a kormányzat részben vagy egészben be is épített a beterjesztett költségvetési tervezetbe – jelentette ki.

Nem töltik fel a nyugdíjasok helyeit

A következő három évben nem töltik fel a közszféra egyes ágazataiban a kimenő nyugdíjasok helyét – mondta Matolcsy György. Leszögezte: egyes ágazatokban, így az egészségügyben nem lesz nyugdíjaslétszám-stop, mivel ott „ez nem érvényesíthető”, a járási rendszernél viszont megvalósítható.

Matolcsy György elmondta: már 2013-tól, az önkormányzati rendszer átalakítása során a központi állam által átvett iskolák, kórházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezer fővel csökken a közszféra létszáma. A nemzetgazdasági miniszter egyben bejelentette, hogy a közszférában megszüntetik annak a lehetőségét is, hogy a munkavállalók egyszerre kapjanak munkabér- és nyugdíjkifizetést.

Matolcsy György végül – utalva a sajtóban megjelent, áfaemelésről és a félszuberbruttó esetleges elhalasztásáról szóló hírekre – elmondta: amit most nem jelentett be, azokról nem született döntés, tehát mind kacsák.

November 7-én publikálhatják

Az Európai Bizottság (EB) minden évben kétszer prognózist ad ki a 27 tagállamra vonatkozóan, és a következő őszi prognózis a tervek szerint november 7-én kerül publikálásra. A bizottság ebben nemcsak Magyarország friss növekedési kilátásait ismerteti, hanem a költségvetési hiány pályájára is előrejelzést ad.

Ahhoz, hogy az EB figyelembe tudja venni a kormány összes költségvetési intézkedését (elsősorban a 2013-as évre vonatkozóan), a kormánynak péntekig kellett bemutatnia Brüsszelnek az intézkedéscsomag részleteit. A később bejelentett lépéseket ugyanis a bizottság már nem tudná figyelembe venni, amivel növekedne a kockázata annak, hogy a hiány 3 százalék fölé megy.

Európa egyik legjobb adata

Fontos azonban azt is látni, hogy az Európai Bizottság (és később az uniós pénzügyminiszterek tanácsa) nem ez alapján az őszi dokumentum alapján fogja eldönteni, hogy Magyarország ellen megszünteti-e a nyolc éve folyó túlzottdeficit-eljárást (EDP). A novemberi brüsszeli jelentés ugyanakkor irányadó lehet arra nézve, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a magyarországi államháztartási folyamatokat (az EB arra fókuszál, hogy 3 százalék alatt lesz-e az idei hiány és ez a deficit tartósan itt marad-e).

A kormányzat mostani lépése egyáltalán nem számít meglepetésnek, mivel a nemzetközi környezet romlása idővel mindenképpen a korábbi makropálya felülvizsgálatára kényszerítette volna a kabinetet. Fontos megemlíteni, hogy a most bejelentett hiánycéllal még mindig Európa egyik legjobb adatával rendelkezünk. A pénteken bejelentett intézkedések révén minden bizonnyal megszűnhet a hazánkkal szemben 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás, és így nem várható, hogy az unió a hazánknak járó források befagyasztásáról döntene.

A lépések részletesebben

1. Az európai uniós társfinanszírozás mértéke az eddigi 15 százalékról 5 százalékra csökken. (Egy-egy uniós projektnél az EU eddig a források 85 százalékát biztosította, az állam a költségvetésből a 15 százalékát tette hozzá, ez csökken most 5-re.) Ez 55 milliárd forintos megtakarítást jelent Matolcsy szerint.

2. A társadalombiztosítási járulék plafonját eltörlik. Ez 51 milliárd forintot hoz a költségvetésnek.

3. Az állami alkalmazottak körében a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új embereket a következő három évben. Ez alól lesznek kivételek: például az orvosok és ápolók körében. Matolcsy szerint már 2013-tól – a járási rendszer bevezetésével, illetve az állam által átvett iskolák révén – 22 ezer fővel csökken a közszféra létszáma. Ez 30 milliárdos lefaragást jelent.

4. A pedagógus-életpályamodell bevezetését elhalasztja a kormány, vagyis a korábban ígérttel szemben 2013 szeptemberétől még nem, csak 2014 januárjától kapnak megemelt bért a tanárok. (Matolcsy azt ígérte, hogy ha 2013 közepén javulni látszik a költségvetés helyzete és a növekedés, akkor szeptember elsejétől mégis lehet szó emelésről.) Ez 73 milliárdos javulást okoz.

5. Lesz segélyplafon: az önkormányzatoknál életbe lép egy felső korlát a segélyeknél, még nem tudni, hogy pontosan mely támogatások esetében. A 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bérnél nem lesz nagyobb az önkormányzati segélyek összege havonta. Ez 8-10 milliárd forintos megtakarítást jelent.

6. A kormány lemond a jegybank megadóztatásáról, vagyis a tranzakciós illetéket nem veti ki az MNB-re, de ezért cserébe az államkincstártól 30 milliárd forinttal többet vár el, és 3 ezrelékes illetéket ír elő a készpénzfelvételre. Utóbbi két intézkedés 30-30 milliárdos bevételnövekedést jelent, míg a jegybanki tranzakciós illetékkel 100 éa 120 milliárd közötti összeg esik ki.

7. Az adóbeszedés hatékonyabb lesz, ebből 120 milliárd többletbevétel jöhet, csak az áfabevételek 95 milliárd forinttal növekednek. Ennek részeként:

8. Jön a fordított áfa a sertéságazatban.

9. A kisvállalati adózás esetében pedig úgy döntött a kabinet, hogy el lehet határolni a veszteségeket.

10. A Magyarországon működő 400 ezer pénztárgép mindegyikébe beépítenek egy eszközt, amely online kapcsolatot teremt az adóhatósággal.

Forrás: Magyar Nemzet Online

Tovább olvasom

Hírzóna

Újabb pályázati lehetőségek nyíltak a Magyar falu programban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Iskolai és óvodai felújításokat támogat a kormány.

Tovább olvasom

Közlekedés

Csökkent az üzemanyagok ára

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Négy forinttal.

Tovább olvasom

Hírzóna

Pályázat indult a tanodák működtetésére

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Több mint két és fél milliárdos keretösszegben.

Tovább olvasom

Aktuál