Közélet

Közel-keleti kerekasztal: irányítható diktatúrából irányíthatatlan áldemokrácia

Közel-keleti kerekasztal: irányítható diktatúrából irányíthatatlan áldemokrácia

2012. szeptember 13., csütörtök
Közel-keleti kerekasztal: irányítható diktatúrából irányíthatatlan áldemokrácia

Napjainkban a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa Izrael. Aki lehetségesnek tartja az arab országokban a demokráciát, az nincs tisztában az arab gondolkodással - hangzott el a VIII. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál keretében kül- és belpolitikai témákról rendezett beszélgetésen.

A szegedi beszélgetésen

Szabó György

, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) kuratóriumának elnöke,

Breuer Péter

Közel-Kelet-szakértő, újságíró vett részt, az est házigazdája pedig

Lednitzky András

, a szegedi hitközség elnöke volt. Szó esett egyebek mellett Izrael államról és szomszédjairól, a Közel-Keletről, az itthoni antiszemitizmusról és a zsidósággal kapcsolatos témákról. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt a Magyar Köztársaság Kormánya 1997-ben hozta létre a Párizsi Békeszerződésben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség teljesítésére azzal a céllal, hogy a MAZSÖK részére átruházandó javakból, azok hozadékaiból megteremtsék annak lehetőségét, hogy azok a magyarországi személyek, illetve utódaik és közösségeik, akik zsidó származásuk miatt fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat és javíthassák szociális helyzetüket – olvasható a közalapítvány honlapján.

Bemutatkozásképpen

Szabó György

elmondta, mikor és hogyan döbbent rá zsidó származására, és miként tudatosult benne, hogy családjának 80 százaléka a holokauszt áldozata lett. Amint idehaza leszerelt, Izraelbe utazott, és utásznak jelentkezett az ottani hadseregbe. Az évek során több hadszíntéren is megfordult, majd kislánya megszületése után hazaköltözött Magyarországra. A Fidesz színeiben önkormányzati képviselő lett 2006-ban, majd egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató országos cég elnökévé választották. Egy neonáci ellentüntetésben való részvételért 2007-ben a rendőrség 50 ezer forinttal megbüntette.

Színesebb lett a zsidó közösség

Szabó ecsetelte a MAZSÖK működési elvét: több bizottságot hoztak létre, hogy a demokratikusabb döntéshozatal révén minél több civil szervezethez, alapítványhoz eljussanak. Megtudtuk, 2010-ig mindössze 10-15 szervezet kapott támogatást, ahogy ő odakerült, már 30-nál is több pályázott és nyert. Fő célkitűzésként a holokauszt túlélőinek a támogatását és a zsidó közélet teljes egészének áttekintését jelölte meg. Az új egyházi törvénynek köszönhetően színesebb lett a zsidó közösség, 3 bejegyzett felekezet alakult, csak a reformosok hiányoznak a palettáról.

A beszélgetés során az is kiderült, nem éppen felhőtlen a viszony közöttük. Megtudhattuk továbbá, mennyire felületesen tájékozottak Magyarország ügyében az amerikai külügyminiszter tanácsadói. Az is elhangzott, az iráni probléma nem csupán a zsidó állam problémája, ha beindulnak az atomreaktorok, az egész szabad világ számára veszélyt jelentenek. Az arab tavaszról sokan ügy beszélnek, mint az arab országok demokratizációjának első lépéséről.

Breuer Péter

figyelmeztetett rá, hogy szó sincs erről, csupán az irányítható diktatúrából lett irányíthatatlan áldemokrácia. Napjainkban a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa Izrael. Aki lehetségesnek tartja az arab országokban a demokráciát, az nincs tisztában az arab gondolkodással – fogalmazott. Az antiszemitizmus és a rasszizmus problémáját Magyarországon Szabó nem tartja párt- és kormányfüggő jelenségnek. Az elmúlt kormányok alatt is voltak ilyen jellegű megnyilvánulások, ahogyan most is előfordulnak. Az elmúlt 20 év alatt Magyarország finomkodóbb akart lenni a finomkodóknál. Amíg Nyugat-Európában egy neonáci tüntetést gumibotokkal szétvertek, addig nálunk ez nem történt meg sem a szocialista, sem a jobboldali kormányok idejében. Úgy gondolja, a demokráciába belefér az, hogy olyan embereket, akik mások megölésére, kiirtására, elnyomására buzdítanak, a legkeményebb eszközökkel, gumibottal, könnygázzal szétverjenek. „Amikor harmadszor pofozzák meg a Magyar Gárda tagjait, akkor negyedszerre nem fognak kimenni” – fejtette ki.

A zsidóság története a NAT-ban

A hosszú távú tervek között szerepel a nevelés-oktatás kérdése. A zsidó kerekasztal eredményeként összeállítottak egy olyan anyagot, amely majd a NAT-ban is szerepel, hogy a zsidóság történetének oktatásával a tanulók ne csak a holokausztról tanuljanak, hanem tudomást szerezzenek a magyarság és a zsidóság évszázados együttéléséről a honfoglalástól egészen napjainkig. Ebben a tekintetben Szabó szerint 50 éves lemaradásban vagyunk. A németeknek hosszú évtizedeik voltak arra, hogy szembenézzenek múltjukkal, szembesüljenek, és tisztán lássák azt. Sajnos, mi még ezt nem mertük megtenni, ezért számvetést sem tudtunk végezni, arról, mi is történt 70 évvel ezelőtt Magyarországon. A vendégek elmondták, mit adott a magyar zsidó kultúra a világnak, Izraelnek.

Herzl Tivadarnak

, a zsidó állam megálmodójának képe egyetlenként ott díszeleg a zsidó parlament üléstermében. A jeruzsálemi héber egyetemen például nem rég óta magyarul is lehet tanulni, míg a világ legjobb amerikai egyetemén 70 Nobel-díjas professzor tanít, közülük 12-en valamilyen szinten tudnak magyarul. A beszélgetés végén a nézők kérdezhettek, így még szóba került a zsidó kárpótlás, a vidéki kis közösségek egymásra utaltsága, a pénzek elosztásának módja, a támogatott szervezetek közötti átfedések, a vidékiek kimaradása a különböző pályázati lehetőségekből, a zsidó szervezetek egymás közötti rivalizálása, a hatalomért folyó harc, nagyon sok olyan téma, amiről nemigen lehet hallani a mindennapi híradásokban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.