Közélet

A Reökbe érkezett a szuperlézer + FOTÓK

A Reökbe érkezett a szuperlézer + FOTÓK

2011. november 10., csütörtök
A Reökbe érkezett a szuperlézer + FOTÓK

Az ELI lézer-kutatóközpont megvalósításának első fázisa kezdődött meg Szegeden, a Reök-palotában egy konferenciával, ahol többek között Molnár Ágnes államtitkár és B. Nagy László kormánymegbízott is beszédet mondott.

A kormány az Új Széchenyi-terv keretében támogatja az ELI (Extreme Light Infrastructure) programot, vagy ahogy a közbeszédben nevezik: a szuperlézert, ami az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyike lesz. A projektet jelentősége miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közvetlenül felügyeli. A Reök-palotában sajtótájékoztató és konferencia keretében ismertették a projekt első fázisát, az előkészítési szakasz részeit, illetve az egész terv jelentőségét. A kormány részéről beszédet mondott

Molnár Ágnes

az NFM államtitkára,

B. Nagy László

kormánymegbízott,

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és

Solymos László

alpolgármester.

1400 milliárd 2012-ben az Új Széchenyi-tervben

Molnár Ágnes köszöntőjében elmondta, a kormány elkötelezett a program sikeres végrehajtása mellett. „Mikor az Új Széchenyi-tervet a kormány elindította, az volt a célja, hogy a gazdaságban egy jelentős élénkítés kezdődjön el. Ennek keretében nemzeti programok végrehajtása mellett is döntött. Fontos volt az is, hogyan tudunk egyéni érdekeket és közösségi célokat összekovácsolódni. Az ELI-projekt ebben egy ilyen jelentős, közös ügy” – hangsúlyozta beszédében az államtitkár, kiemelve, hogy a szuperlézer a fejlesztéspolitikában új alapokat jelölhet ki. Kiemelte, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a kormány fejlesztési forrást csak stratégiai célok mentén helyez ki. Ez a fejlesztés is ebbe a politikába illeszkedik, és a számok azt bizonyítják, hogy jó úton járunk: 2011 második felétől négyszeresére emeltük a forráskihelyezéseket” – fogalmazott Molnár Ágnes, hozzátéve, hogy 2012-ben 1400 milliárdot helyez majd ki a kormány az Új Széchenyi-terv keretében. Az ELI-vel kapcsolatban elhangzott, azért tud Szegeden megvalósulni e projekt, mert a tudásbázis várunkban minőségi, az egyetem bizonyított, nemzetközileg elismert az itt folyó munka. „A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata ebben igen nagy. Az ELI-HU Nonprofit Kft. a magyar állam tulajdonában van, és az állam 64 milliárdot áldoz a strukturális alapokból a projektre, ebből az előkészítő szakaszra 3 milliárdot. Az ELI a kormán kiemelt programjai közé tartozik” – szögezte le az államtitkár.

Januárban "postázzák" az ELI pályázatát

Lehrner Lóránt a projekttel kapcsolatban elmondta, hogy várhatóan 2015-re készül el az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastrukturális stratégia tervében szereplő 44 berendezés egyikeként az ELI Kutatóközpont Szeged. "Az előkészítő szakasz első fázisára a kormány 992 millió támogatást adott, amihez még közel 2 milliárdot tesz hozzá, erről a második fázisról a közeljövőben születik döntés. A projekt pályázatát 2012. január 15-ig kell beadni" - emelte ki az ügyvezető. A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, B. Nagy László leszögezte, hogy hivatala mindent elkövet, hogy gördülékeny legyen a szabályozási folyamat, a lehetőségekhez mérten gyorsítani fogják a helyi szabályozást, különböző engedélyeztetéseket, hogy az EU pozitív döntést hozzon 2012-ben. Solymos László Szeged alpolgármester hozzátette, hogy az önkormányzat a kezdetektől támogatója volt a projektnek, és az egyetemmel egy közös lobbi eredményeként jelölték meg Szegedet, mint az ELI lehetséges helyszínét. "Volt némi megtorpanás tavaly az ügyben, de szerencsére ez rendeződött, és örülünk, hogy a kormány a projekt mellett van, bízunk benne, hogy ez tovább is így marad" - hangsúlyozta. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, lézerfizikus a beszámolók utáni konferencián előadásában ismertette az ELI gazdasági lehetőségeit. Elmondta, hogy nem azért kapnak a magyar fizikusok 250 millió eurót, hogy eljátszadozzanak lézerjeikkel, hanem, hogy bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeringésbe. Szabó Gábor kiemelte, hogy a fotonikai piac – amely többek között magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is – dinamikusan fejlődik, becslések szerint 2015-ig mintegy 400 milliárd euró forgalommal. A rektor előadásáról szóló külön cikkünket itt olvashatják.

Az ELI

Az ELI (Extreme Light Infrastructure) vagy ahogyan a közbeszédben hívjuk, a szuperlézer az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyike lesz. Általa magyar közreműködéssel jöhet létre a világ első olyan szerkezete, mellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. A csongrádi megyeszékhelyen működik majd az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja. A cseh, a magyar és a román helyszínen megépülő lézerberendezések tervezett építési költsége helyszínenként mintegy 250 millió euró. Az ELI 4. pillére egy következő szakaszban épül meg, a három helyszínen és a többi ELI partnerországban kifejlesztett műszaki megoldásokra alapozva. Az ELI pilléreit a tervek szerint egy nemzetközi konzorcium fogja majd össze egy kutatási infrastruktúrává, melyet az EU jogi keretrendszere alapján hoznak majd létre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.